nb1.hu

Szemtől szemben: Újpest FC – Paksi FC

Két visszatérő edző, egy dobogóra pályázó és egy kiesés ellen menekülő csapat. A „meteorológusok” gólesőt mondanak, a meccs kimenetelét tekintve azonban már nem ilyen egyszerű jósolgatni.

Bár az NB I-ben ez a szezon végének közeledtével ritkán unikum, az Újpest és a Paks is váltott már edzőt idén. További egybeesés, hogy mindkét együttes korábbi szakvezetőjéhez nyúlt: visszatérése óta Nebojsa Vignjevics két, míg Bognár György hét meccsen van túl. Vasárnap egymással mérkőznek.

Előbbi esetében a két meccs igen kis minta komoly következtetések levonásához, ugyanakkor a begyűjtött 4 pont biztató – ha sikerül ezt az átlagot fenntartani, a lilák aligha esnek ki az idény végén. Pakson ezzel szemben kijelenthető, hogy teljes sikert hozott a váltás: bár Bognár második paksi bemutatkozása egy Mezőkövesd elleni vereség volt, azóta hatos győzelmi szériában van a csapat.

A két együttest a 27. fordulót megelőzően 10 pont választja el a bajnoki tabellán, a Paks 41-gyel dobogós, míg a 9. Újpest 31-gyel inkább hátra, mint előre kell, hogy nézegessen.

Az elmúlt fordulóban a legszórakoztatóbb mérkőzést a Paks szállította a Fradi 3-2-es legyőzésével, egy gólgazdag partihoz pedig az Újpest is lehet jó partner, még úgyis, hogy Vignjevicstől elsődlegesen a védekezés kipofozását várták kinevezésekor.

A vendégeknél Varga Barnabás gyakorlatilag már gólkirály, hiába gyűlik meg a baja az utóbbi időben a büntetőkkel, a gólszerzés még mindig megy neki. Tizenkilenc találatával oroszlánrészt vállalt abban, hogy a Paks meccsein 91 gól esett, ami természetesen a legtöbb a bajnokságban.

Kiegészülve a sokadvirágzását élő Bödével, és a középpályáról sokszor jól fellépő Pappal, illetve Windeckerrel, komoly tűzerő van a Paks középső tengelyében. Ezek fényében nem meglepő, hogy a csapat játéka ezt próbálja kiszolgálni: sok szélről beadott labdával próbálkozik, amelyek a megfelelő célpontok meglétével jó arányban találnak társat a büntetőterületen belül.

Az újpestiek esetében az összesített mutatók még mindig inkább Kruscsics, sem mint Vignjevics munkájáról árulkodnak, de ha már az edzők mentségére szokás hozni, hogy két meccs alatt nehéz markáns változást hozni, akkor teljesen talán most sem érdemes kikukázni az eddigi statisztikákat.

A lilákban ugyanis rejlik támadópotenciál, még akkor is ha ezt hol hellyel-közzel, hol pedig sehogy nem sikerül kiaknázni. Az Újpest – tartva az őszi tendenciát – a Fradi mögött a második legtöbb lövési kísérlettel rendelkezik.

Hatékonyságukra nézve ez viszont inkább kritika, hiszen a szerzett gólok átlagában már csak a Vasast, a Honvédot és a Mezőkövesdet sikerül megelőzni. Az Újpest Varga Barnabása tavasszal Csoboth Kevin – az összehasonlítás persze a két játékos fontosságán kívül minden másban értelmetlen.

A lilák szélsőjének nem véletlenül vitte egy körben a posta a válogatott meghívót az említett Vargával, 5 góljával az Újpest házi gólkirálya, szélen végzett mozgásai és labdavezetései pedig a helyzetek kialakításában is fontosak.

Bár egy szélső támadó esetében nem ez az elsődleges értékmérő, figyelemre méltó az is, hogy 22 nyomás alatt végrehajtott passzából 19 pontos lett, amely egy direkt futballt játszó ellenféllel szemben szintén hozhat a konyhára.

A két kapus – várhatóan Nikolics és Nagy – számára tehát garantáltan melós mérkőzés következik, már ha egyikük előtt a védelem nem fog ki a megszokottnál jobb napot. Az eredményt illetően már jóval nehezebb tippelgetni: ha egy papíron erősebb csapat látogat egy olyanhoz, amely alullövi saját támadómutatóit, az szinte mindig tippmixgyilkos mérkőzést hoz.

Megosztás:
Kapcsolódó hírek

Szemtől szemben: Vasas FC-Budapest Honvéd FC

A Vasasnak a teljes összeomlást, a Honvédnak „csak” egy jókora mentális tökönrúgást jelentene a másiktól elszenvedett vereség a véghajrá előtt. A felek vasárnap Angyalföldön vívnak élet-halál meccset.

Tavaly novemberben – amikor szintén a két csapat mérkőzését harangoztuk be – azt a kérdést tettük föl, hogy vajon tényleg a Vasas és a Honvéd-e az NB I két legrosszabb csapata. Ha most, a 26. forduló előtt a tabellára tekintünk, a válasz egyértelműnek tűnik – ha a kiesési harc még nem is lefutott.

A Vasas és a Honvéd ugyanúgy utolsó és utolsó előtti, mint volt a 15. forduló előtt. A csapatok már akkor túlvoltak egy-egy edzőváltáson, a Kispesten rendezett találkozót pedig egy Lukics-duplával a hazaiak nyerték.

Hogy melyik csapat mennyire húzott jót az őszi trénercseréjével, azt ki-ki a pályán látottak és a tabella alapján eldöntheti. A Vasas vezetősége megtette: a másodosztályú Budafok elleni 3-0-s kupabúcsú volt Kondás Elemér utolsó megmérettetése Angyalföldön.

A Vasas helyzete 19 pont birtokában szinte kilátástalan, a Honvéd 25 egységével még reménykedhet, hiszen „csak” 3 pont a lemaradása a bent maradást érő helyektől a forduló előtt. A mérkőzés a tét miatt mindenképpen izgalmas lesz, a statisztikák viszont nem jósolnak túl nagy moziélményt a leendő nézőknek.

A liga első és harmadik legkevesebb gólját szerző csapat találkozik: az angyalföldiek 20, a kispestiek 27 gólt lőttek. Köztük a Mezőkövesd szerénykedik 26-tal, de – és éppen az érzékelteti legjobban a Honvéd hiányosságait – a matyóföldiek 10-zel kevesebb, 30 találatot kaptak, így 7 ponttal előzik a piros-feketéket.

A bajnokság csapatainak rangsora a lövések száma alapján. A Honvéd hátulról harmadik, míg a Vasas az utolsó

Ha lövésből lesz a gól, akkor lövés nélkül nem lesz gól – fordítjuk meg briliáns logikai érzékkel a szakállas mondást. Az ábra legalábbis ezt mutatja, hiszen a gólszerzés terén sereghajtó csapatok változatlan felállásban osztoznak az utolsó „helyezéseken” a lövések terén is.

A szezon során mindkét együttest két-két edző irányította eddig, vasárnap a Vasast már egy harmadik fogja. A szezon eleji tendenciák azonban érdemben nem változtak, egyik helyen sem történt érdemi előrelépés például a helyzetkialakítás terén. Ennek oka az is, hogy a két együttes rendelkezik a legkevesebb beadási kísérlettel.

Ha két csapat nagyjából egyformán jó, vagy jelen esetben nem jó, az nagy eséllyel tolhatja előtérbe az egyéni teljesítményeket, ebben felemás a kép. A Vasasnál több játékos került ki a keretből a közelmúltban, mint ahány tartósan jó egyéni teljesítmény akadt, s bár a Honvéd mellét sem vetheti szét a büszkeség e téren, nekik legalább van egy Nenad Lukicsuk.

A szerb csatár 23 bajnokin 11 gólt és 5 asszisztot hozott össze, az összjátékban betöltött szerepe pedig egyértelműen nélkülözhetetlenné teszi. Visszamozgásai komoly fejtörést okozhatnak majd a Vasas védelmének, amely jelenleg talán maga sem tudja, hogy formációváltás közben, vagy után van.

A két csapat reményei közti különbséget egyébként az is jól mintázza, hogy a Vasas hasonló kulcsembere, Holender Filip ugyanennyi NB I-es mérkőzésen 6 találatot és 5 gólpasszt jegyez.

A kupadöntőtől való elesés valószínűleg az utolsó előtti elpattanó húr volt a Vasas így is viseletes gitárján. Az egyetlen közvetlennek nevezhető rivális elleni esetleges hazai pontvesztés már a remények totális szertefoszlását jelentené. Viszont hiába áll valamivel jobban a kispestiek szénája, ha egy mentálisan ennyire padlón lévő Vasas otthonában nem szereznek 3 pontot, az lehangoló képet vetít előre a Fehérvár, az Újpest és a Zalaegerszeg elleni versenyfutásra.

Száz szónak is egy a vége: némi fény még mind az angyalföldi, mint a kispesti alagút végén pislákol, azonban utóbbi esetében van rá nagyobb esély, hogy nem tartozik hozzá egy szembejövő vonat is. Vasárnap, az angyalföldi vasútállomástól néhány villamosmegállóra kiderül.

Megosztás:
Kapcsolódó hírek

Szemtől szemben: Ferencvárosi TC – MOL Fehérvár FC

Rossz szériája dacára nehéz elképzelni, hogy az FTC leadná 8 pontos előnyét a bajnoki tabellán, a Fehérvárnál viszont más a helyzet. Bartosz Grzelak együttese a veszélyzóna kellős közepén dulakodik újpesti és kispesti riválisaival, amelyben egy Groupama Arénában való pontszerzés fordulópontot is jelenthetne.

Az elmúlt évek láttán egyre nehezebb rangadónak nevezni a Ferencváros és a Fehérvár találkozóit, még akkor is ha kereterőssége változatlanul a dobogóra predesztinálja a Vidit. Soron következő bajnokijuk viszont így is hozhat jó mérkőzést: a fővárosiakat hónapos nyeretlenségük, míg a Fejér vármegyeieket a tabellán elfoglalt 10. helyük hajszolja a vágyott három pont felé.

Az FTC utoljára február 26-án győzött Debrecenben, majd a kettős vereséggel záruló, Leverkusen elleni EL-párharc előtt ikszelt, közben és utána pedig kikapott a Puskástól és a ZTE-től. Válságról beszélni túlzó és fölösleges is lenne, az azonban biztos, hogy Csercseszov csapata komoly bizonyítási vággyal lép majd pályára.

A MOL Fehérvár FC háza táján viszont megkondultak a vészharangok: az előző NB I-es forduló előtt edzőt váltottak, az új szakember a svéd Bartosz Grzelak lett. Ahogy az ilyenkor gyakran lenni szokott, a trénercsere új impulzust hozott a csapatnak, amely hazai pályán fontos győzelmet aratott a közvetlen rivális Honvéd ellen.

Bár a mérkőzés során egy a korábbinál összeszedettebb Vidit láthattunk, számottevő javulást csak az eredményjelző tábla mutatott a kispestiek ellen. A két gólt összesen négy lövésből (ezek közül egy büntető) érték el. Persze jegyezzük meg, hogy Grzelaknak mindössze néhány napja volt ismerkednie csapatával.

A 4-es szám a beadások terén is visszakacsint a fehérváriakra, ez pedig nem túl sok egy olyan csapattól, amely jó szélsőkkel és támadó szellemű szélsővédőkkel rendelkezik. A képen láthatóak közül talán csak Kodro az akitől – pozíciójából adódóan – nem várnánk többet 1 beívelésnél.

Szintén nem a vendég szurkolók hitét hivatott táplálni az a két tény, miszerint a Fradi a legjobb hazai, a Vidi pedig a leggyengébb idegenbeli teljesítmény gazdája az idei bajnokságban. A zöld-fehérek 8-3-1-es mérlege magáért beszél, pláne ha figyelembe vesszük, hogy a Leverkusen előtt 8-1-0-s mutató állt a nevük mellett. Ezzel szemben az 1-1-10-es idegenbeli teljesítmény kifejezetten csapnivaló egy olyan csapattól, amely bő fél éve még a Köln bajszát ráncigálta az Ekl playoffjában.

A fentebbi összesítések már csak azért sem ígérnek sok jót a fehérváriaknak, mert a Ferencváros az NB I-ben jellemzően dominálni tudja a pálya középső részét. Saját támadásaik építésének is fontos tere a játéktér hosszanti közepe, illetve az itt játszó labdabiztos és jól védekező játékosaik miatt átmenni is igen nehéz rajtuk, már amikor egyáltalán lehetőség van rá.

Természetesen nem kötelező a széleken megverni egy középen építkező ellenfelet, ugyanakkor nehéz vitatni, hogy – már csak a Fradi-védelem figyelmének megosztása miatt is – aktívabb széljáték kellene a Viditől, ha nem akarják az egy szem Kodróra hagyni a labdák megtartását, előrevitelét és a helyzetek kialakítását.

A válogatott szünet utáni fordulókban persze nem ritkaság, hogy olyan eredmények születnek, mintha tombolán osztották volna ki őket, továbbá az is rejtély, hogy ebben a szűk két hétben mit és mennyit tudott átadni koncepciójából a játékosoknak a Vidi új edzője. Ami viszont biztos, hogy nagyon komoly erőmérő lesz a második magyar mérkőzése a svéd tréner számára.

Megosztás:
Kapcsolódó hírek

Nagyító alatt: Janisz Karabeljov

A bolgárok szövetségi kapitánya, Mladen Krsztajics eddig mind az öt meccsén betette Janisz Karabeljovot, aki Kisvárdán a játék több elemében is extrát hoz. Bár a nemzeti csapatban eddig jobbára csere volt, a közeg és az ellenfél játékosainak ismerete okán most akár több idő is juthat neki.

Hétfőn megkezdi szereplését a 2024-es Európa-bajnokság selejtezősorozatában Magyarország labdarúgó-válogatottja. Az első ellenfél hazai pályán a szebb időket és focit is látott Bulgária lesz. A mieink egy felejthető felkészülési meccsen verték 1-0-ra Észtországot, míg a bolgárok már éles selejtezőn, egy közel nézhetetlen találkozón kaptak ki hasonló eredménnyel Montenegrótól.

A több változáson is áteső bolgár keretnek magyar érintettséggel bíró tagja is van Janisz Karabeljov révén. A Kisvárda középpályását első ízben még 2016-ban, 20 évesen válogatták be Bulgária felnőtt nemzeti csapatába, bemutatkozására azonban 2019-ig kellett várnia. Mostanra három Eb-selejtező mellett két felkészülési és hat Nemzetek Ligája-mérkőzés van a lábában, a tavaly nyáron kinevezett Mladen Krsztajics mind az öt meccsén szerepeltette.

A szerb kapitány hivatalba lépése előtt Karabeljov bő egy évig nem volt válogatott, nyár óta viszont állandó tagja a keretnek. Krsztajics bizalma pedig nem alaptalan, hasonlóan a kisvárdai Török-Erős edzőpároséhoz.

Janisz Karabeljovot ölelgetik a kisvárdai csapattársak a Paks elleni találata után.
Fotó: Kisvárda FC/Facebook

A 27 éves bolgár futballista az NB I idei 24 fordulójából 22 mérkőzésen jutott szóhoz, egy meccset a padon ült végig, míg egyszer eltiltott volt. Szereplése során egy-egy gólt és gólpasszt, valamint négy sárga lapot hozott össze, utóbbiból viszont kettőt egy meccsen, így a Vidi ellen kiállították. A kezdőcsapatán általában nem sokat változtató Kisvárdában azonban sem 22 pályára lépésével, sem 1622 játékpercével nem emelkedik ki, viszont kétségtelenül alapember.

A szabolcsi együttes idén érezhetően gyengébb futballt és láthatóan kevésbé eredményes szereplést tud felmutatni, mint a tavalyi ezüstös szezonban. Ennek okairól bővebben a Gegenpressing legutóbbi adásában beszéltünk.

Dacára a visszaesésnek, Karabeljov teljesítményére nem nagyon lehet panasz Kisvárdán, de legalábbis biztosan nincs az első számú felelősök között. A bolgár játékos ugyanis valódi motor a belső középpályán, aki a támadásból és a védekezésből is kiveszi a részét.

Ötvös, Melnyk és Hej után Karabelyov próbálkozott a legtöbb támadóharmadba irányuló passzal, sikerrátája viszont jóval impozánsabb a társakéinál.

A bajnokságban eddig 140 alkalommal passzolt a támadóharmadba, ami a negyedik legtöbb csapatában, sikerrátája viszont példátlan, vagy ha úgy tetszik, példás: csak 25-ször rontott, ami 82%-os pontosságot jelent. Progresszív passzok terén hasonlóan meggyőző, 159/205-ös mutatója 77,%-os hatékonyságot eredményez. Hab a tortán, hogy a presszinget is jól tűri, 34 nyomás alatt végrehajtott átadásából csak 5-öt hibázott el.

A kreatív és szervező feladatkörök mellett Karabeljov a melót sem blicceli el: 112 védekező akciójával szintén negyedik a várdaiak közül a vonatkozó rangsorban. Ebben csak olyan társak előzik meg Makowski, Camaj és Mesanovic révén, akik rendre a támadósorban játszanak, így gyakran ők indítják a csapatszintű letámadást.

A Kisvárda a legtöbb progresszív passzát a bal szélen hajtja végre.

Karabeljov fontosságát az is felértékeli, hogy a Kisvárda támadásépítésében kevéssé hangsúlyos a pálya középső hosszanti harmada, ő pedig itt játszva ért el kiemelkedő passzmutatókat. Talán túlzás lenne azt mondani, hogy rajta áll vagy bukik a Kisvárda belső tengelyének ütőképessége, de vitán felül alapember, komplex szerepköréből adódóan pedig meghatározó eleme a csapatnak.

Eddig mutatott játéka alapján mind Várdán, mint Bulgáriában számolnak vele, ugyanakkor utóbbi csapatban reméljük nem mostanra időzíti a csúcsformáját.

Megosztás:
Kapcsolódó hírek

Egymás ellen lépne nagyot célja felé a Puskás és az Újpest

Szemtől szemben: Puskás Akadémia FC-Újpest FC

Az egyik csapat előre, a másik hátra tekintget, de mindkettő felfelé törne. A forduló párosításainak köszönhetően most bármelyikük nagyot nyerne egy esetleges győzelemmel.

Bár a forduló előtt a 4. és a 9. helyet elfoglaló két csapat találkozik, mégis nevezhető „hat pontosnak” a Puskás Akadémia-Újpest mérkőzés. Mindkét együttes nagy lehetőség előtt áll, még ha jelenleg más-más célért küzdenek is.

Mivel a 24. fordulóban a Fradi üldözői, a Kecskemét és a Debrecen is összecsapnak, a PAFC-nak adott a lehetőség mindkét riválissal szemben faragni hátrányából, sőt, adott esetben a dobogóra is fellépni. Hasonlóan nagy a tét az Újpest számára, amely a MOL Fehérvár-Honvéd rangadó érintettjeitől szakadna el, megfejelve azzal, hogy a tabellán előtte bukdácsoló ZTE a listavezető Ferencvárost fogadja.

Mindkét együttes sikerből érkezik: a lilák hazai pályán szereztek három fontos pontot a közvetlen rivális Mezőkövesd ellen, míg a felcsútiak az Üllői úton gyűjtöttek valamivel nagyobb skalpot. A PAFC kudarcos hetek végére tett pontot győzelmével, míg az Újpest két döntetlen után tudott nyerni, bár mondhatjuk úgy is: már három meccse veretlen.

Ráadásul támadósora is talán most a legbizalomgerjesztőbb az évad során. A télen érkező Mudrinski (7 bajnokin 3 gól és 1 gólpassz) valódi erősítés volt a támadósornak, Csoboth Kevin tavaszi formája pedig egy válogatott meghívóra is jó volt. (Ő és a többi újonc kerettag a Gégenpresszing legújabb adásában került nagyító alá.)

 

Az Újpest támadórészlege a második legtöbb lövési kísérletet produkálja az élvonalban, amit némileg csorbít, hogy a lilák 28 lőtt gólját csak a Honvéd, a Vasas és a Mezőkövesd múlja alul. A játék viszont megvan a kísérletek mögött, hiszen progresszív passzok és támadóharmadba juttatott átadások terén is dobogósok a fővárosiak. Az alsóházi helyezés oka tehát valóban a (főként ősszel) felelőtlen helyzetkihasználásban keresendő, az egyre jobban kinéző támadórészleg viszont jó orvosság lehet erre.

Az említett támadásépítést segítő mutatókban a Puskás Akadémia egyaránt 6., ami messze van a tragikustól, de dobogós álmokat szövögető csapat esetében kozmetikázásra szorul. „Cserébe” beadási kísérletekben a harmadik legjobb (15,6/meccs). Azaz ha passzjátékban olykor megáll a tudomány, a PAFC nem rest direkt labdákkal ellensúlyozni ezt, amellett, hogy sokszor tervszerűen is a szélen próbál meg a védelmek mögé kerülni.

Az e téren domináns jobb oldalnak persze jó lesz vigyáznia – éppen az említett Csoboth miatt, akinél Marco Rossi szerint nincs gyorsabb játékos Magyarországon. Ráadásul a támadószekciót illetően ezúttal kevesebb lap is lesz Hornyák Zsolt kezében: Puljicsra kiállítása, míg az első idei gólját szerző Komáromira az összegyűjtött öt sárgája miatt nem számíthat a mester.

Érvek tehát mindkét csapat mellett és ellen is szólnak, úgyhogy a meccsdöntő tényezőket keresve akár a közhelyszótárat is felcsaphatjuk. Igazi ikszes meccs, a labda gömbölyű, nüanszok döntenek majd. Reméljük, a fentebbi bekezdésekkel azért ennél többet segítettünk.

Megosztás:
Kapcsolódó hírek

Szemtől szemben: Kisvárda-DVSC.

A Kisvárda FC tavalyi eredményességét nézve vissza-, míg hasonló összehasonlításban a Debrecen előrelépett a 2022/23-as szezonban. A két csapat két idei találkozása szombatra is jó mérkőzést ígér.

A tavalyi szezon ezüstérmese, a Kisvárda FC idén is versenyben van a dobogóért, ugyanakkor az előző idényhez képest jóval hullámzóbb eredményeket mutat. A támadásban nyújtott teljesítményüket idén sem érheti komoly kritika, a bajnokság kétharmada alatt kapott 36 góljuk viszont kettővel több mint amennyit tavaly egy egész szezon alatt(!) beszedtek.

A visszaesés pontokban is megmutatkozik: jelenleg 22 meccsen szerzett 32 egységével harmadik a Kisvárda. A tavalyi kiírásban 59-et gyűjtött, aminek megismétléséhez a bajnokság hátralévő tizenegy mérkőzésén kéne 27 pontot összeszorgoskodni, ami majdnem annyi, mint amennyi jelenleg áll a csapat neve mellett.

Hétvégi vendége, a DVSC viszont éppen ellentétes irányú tendenciát tudhat magáénak: 2022-ben úgy lett 7. az OTP Bank Ligában, hogy három ponttal előzte meg a már kieső MTK-t, jelenleg viszont kilenccel van a veszélyzóna fölött. Tavaly megszerzett 39 pontját minden esélye megvan túlszárnyalni, hiszen momentán 31-gyel áll a hajdúsági együttes.

A két ellenfél tehát éppen ideális erőmérő lehet egymás számára a szombat délutáni mérkőzésen. A találkozó ráadásul a nagyérdeműnek is jó szórakozást ígér, a nyitófordulóban egy 2-2-es döntetlen, míg októberben egy debreceni 2-3 alkalmával szórták meg egymást a felek.

A beadási kísérletek számát illetően mindkét csapat a középmezőnyben foglal helyet.

Érdekesség, hogy bár a beadások számát tekintve mindkét együttes a középmezőnyben cammog, támadásaik nagy részét mégis a széleken építik, a Loki ráadásul sok gólt ért már el idén beívelések után. Két nagyon hasonló hőtérkép következik a csapatok támadásépítést szolgáló átadásairól.

Íme a Kisvárdáé:

A Kisvárda főként a bal szélen építi a támadásait.

És a Debrecené:

Ellenfeléhez hasonlóan a Debrecen is a széleken építi támadásai nagy részét, esetükben is a bal oldal hangsúlyosabb.

Nagyvonalú lenne annyival elintézni, hogy az erősebb balszárnnyal bíró együttes nyeri majd a mérkőzést, ráadásul a várdai Leoni és a debreceni Ferenczi egyaránt remek idei teljesítménye között nehéz lenne – pláne előzetesen – különbséget tenni. Az viszont kétségtelen, hogy a jobb oldalon mindkét csapat védekezése komoly nyomásra számíthat.

Ennek az edzők közül talán a vendégek szakvezetője, Szrdan Blagojevic örül kevésbé, hiszen ő az előző néhány bajnokin többször is részmegoldáshoz kellett folyamodjon a jobbhátvéd posztján. Játszott ott az alapvetően támadó Szécsi Márk, de a védekező középpályás, Varga József is, aki hosszú évekkel ezelőtt szerepelt utoljára ebben a pozícióban.

A pálya ezen pontja, na meg a hazai légkör tehát a Kisvárda mellett áll, ugyanakkor mindkét oldal bízhat bármikor villanni képes támadóiban. A Várda esetében Makowski és Camaj, míg a Lokinál Dzsudzsák és Babunski az, aki – kedvelt közhellyel élve – bármikor húzhat váratlant. Ha ők és csapataik hozzák idei formájukat, biztosan nem látunk rossz mérkőzést.

Megosztás:
Kapcsolódó hírek

Nagyító alatt: Anderson Esiti

Anderson Esiti nemcsak magassága miatt lóg ki felfelé az NB I-ből, az őszi El-szereplés során viszont csak tizenegynéhány játékpercet kapott a téttel bíró meccseken. A Fradi sok hiányzója miatt a Leverkusen ellen több rivaldafény juthat neki.

Vegyes előjelekkel tekint a Leverkusen elleni Európa-liga nyolcaddöntős párharcra a Ferencvárosi TC csapata. A zöld-fehéreknek őszi EL-teljesítményük bizakodásra, míg a hosszú sérültlistájuk aggodalomra adhat okot – Csercseszov az orosz, míg Orosz Pál a magyar médiában panaszkodott erre a napokban.

A középpályán Aissa Laidouni távozásával és Muhamed Besics sérülésével az egyetlen ízig-vérig védekező stílusú játékos Anderson Esiti maradt. A nigériai labdarúgóval korábban is rendszeresen számolt Sztanyiszlav Csercseszov vezetőedző, ám az ősz fontos mérkőzésein csak epizodista volt. A németek elleni párharcban viszont jóval nagyobb szerep hárulhat rá.

Esiti az orosz szakvezető első ferencvárosi transzferablakában, 2022 februárjában érkezett a IX. kerületbe, a Transfermarkt szerint 1 millió euróért. A szezon végéig kilenc bajnokin 652 perc jutott neki és a negyeddöntőktől kezdve végigjátszotta a végül megnyert Magyar Kupa mérkőzéseit.

A játéklehetőségre komolyabb panasza azóta sem lehet, idei 1453 játékperce a tizenötödik legtöbb a Fradi keretében, azaz mondhatni fix kiegészítőember, ugyanakkor kétségtelen, hogy az edző első számú kezdőjébe nem fér be idén, Az ősz során a csoportelsőséghez így kevés alkalma volt hozzájárulni: mind a hat meccsre nevezték, pályára viszont csak a hazai Crvena zvezda elleni győzelem 81. percében, illetve a két Monaco elleni ütközet hosszabbítására került, majd 61 minutum jutott neki a tét nélküli trabzoni mérkőzésen.

Esiti az érkezése óta folyamatosan bizonyítja, hogy komoly erőssége az NB I-nek, ami persze egyre kevésbé meglepő a Ferencváros új szerzeményei kapcsán. Remek ütközőember, erős, robusztus felépítését látva a magasságáról szóló 189 centiméteres adat már-már tévedésnek tűnik.

Végsebessége mindezek ellenére nem rossz, ugyanakkor ha kis területen, gyors irányváltásokkal kell felvennie a harcot a nála alacsonyabb súlypontú ellenfelekkel, azzal néha még magyar fronton is meggyűlik a baja. Ezt némileg ellensúlyozza, hogy jó érzékkel követ el taktikai faultokat, s a piszkos munka elvégzése közben gyakran sikerül a sárga lap határán belül maradnia, nemzetközi porondon viszont még nagyobb iram mellett kell majd még jobban csinálnia ezt.

Védekező akciói számával nincs gond, pláne ha figyelembe vesszük, hogy az őt megelőzők többsége több időt tölt a pályán, a domináns Fradiban pedig a támadóknak is van lehetősége gyűjteni a strigulákat ebben a mutatóban. Fentebbi hiányossága ugyanakkor erényei dacára is Achilles-pont lehet a Fradi számára, hiszen a Leverkusen olyan ellenfél, amely nagyon erős a játék átmeneti fázisaiban.

A fürge, gyors léptű németek bizonyára keresik majd a test a test elleni párharcban aligha, talajon viszont számukra verhető Esitit, hova tovább, akár kisárgázni is megpróbálhatják őt.

Fizikailag nem kell félteni Esitit az európai porondtól sem, ám olyan gyors és agilis játékosok ellen, mint Wirtz vagy Diaby, könnyedén céltáblává válhat a cselgépek számára. Az amúgy sem kis kihívás egyik legnagyobb részfeladata tehát az lehet Csercseszov számára, hogy hogyan oldja meg Esiti támogatását és tehermentesítését – már persze, ha valóban az ő kezdetése mellett dönt.

Megosztás:
Kapcsolódó hírek

Igazi adok-kapokot ígér a Bognár-Moniz csata

Szemtől szemben: Paksi FC-ZTE FC.

Ritkán jár együtt a „küzdős” és a „látványos” jelző egy labdarúgó-mérkőzés megítélésében, a Paks és a Zete viszont könnyedén ellenpéldát szolgáltathat a hétvégén.

Ellentétes hétközi élményekkel érkezik meg egymás elleni bajnokijára a Paks és a ZTE csapata. A MOL Magyar Kupában a tolnaiak hazai pályán kaptak ki 3-2-re a Vasastól, míg a vendégek magabiztos, 4-1-es sikert arattak Mezőkövesden. A bajnoki tabellán a 22. forduló előtt két helyezés és egyetlen pont választja el a csapatot.

Ami viszont az NB I-es formát illeti, egyik gárda sem lehet elégedett, elmúlt öt találkozóján a Paks 4, míg a Zalaegerszeg 5 pontot szerzett. Az egymással karöltve gyengélkedő Honvéd és Vasas társaságában persze még ezzel a mérleggel is nehéz veszélybe kerülni, de alighanem mindkét együttes jobb szereplésben bízott a téli szünetben.

A két csapatnak nem csak a tabellán elfoglalt pozíciója, de a játékstílusa is igen hasonló, az NB I talán két legdirektebb futballt játszó együtteséről beszélünk. Ennek persze az árnyoldala is megvan, az OTP Bank Liga két legtöbb labdavesztését produkáló társulata csap össze. Ezen ráadásul az sem változtat, hogy a tolnaiaknál ez a magas számot nagyrészt a 19 fordulón át irányító edző, Waltner Róbert hozta össze, mert a két Bognár Györggyel megvívott bajnokiján a Paks csak felfelé húzta ezt az átlagát.

Ez már önmagában ad egy olyan „randomfaktort” a mérkőzésnek, hogy a rutinosabb sportfogadók aligha merik rátolni a házat a mérkőzés bármely kimenetelére. Az izgalmas, szórakoztató játékban viszont van ok bízni: a két (vagy inkább egy?) stílus, azaz Bognár György és Ricardo Moniz találkozása igazi adok-kapokot ígér.

A két játékrendszer egyébként két igencsak hasonló centerre épül: Pakson Varga Barnabás, míg Zalaegerszegen Eduvie Ikoba húzza és húzta a szekeret. Utóbbinál a múlt idő per pillanat azért indokolt, mert míg Varga tavasszal ott folytatta, ahol ősszel abbahagyta, addig a nigériai-amerikai légiós jóval elmarad korábbi teljesítményétől, formahanyatlása miatt ki is került a kezdőcsapatból.

Hogy áldozzunk egy kicsit az unalmas bölcseletek oltárán is, arra is jó esély van, hogy a mérkőzés küzdő jellege domborodik majd ki. Nem csak labdavesztésekben, de a megvívott párharcokban is élen jár ugyanis a két együttes, ez a két tényező pedig együttesen jókora birkózást tesz majd lehetővé a középpályán.

Egy ilyen rohanós, pofozkodós meccsen döntő lehet, hogy melyik csapat tudja majd hatékonyabban uralni a középpályát, már amikor a hosszú, direkt labdákkal épp nem ívelik át felette a labdát a felek. Várhatóan sok lecsorgó, szabad labda lesz majd a két térfél közepén, így kulcsfontosságú lehet, hogy a két tréner hány olyan játékost mer – és tud – a kezdőcsapatba állítani, akik képesek aktívan és veszélyesen fellépni a középpályáról a támadóharmadba.

A hazaiaknál így akár olyan játékosok is nyerőemberek lehetnek, mint a megállás nélkül robotoló Windecker József és Papp Kristóf, a zalaiaknál pedig talán a szokottnál is nagyobb szerepe lehet az irányító középpályás Tajti Mátyásnak, nem is beszélve a két csapat szélsőiről.

Bár szaladtunk már falnak hasonló beharangozóval, vártunk már gólfesztivált egy később 1-0-val végződő meccs kapcsán is, ugyanakkor most újra megpróbáljuk. Szombaton a Paks és a ZTE, a hétfői Gegenpressing című podcastünkben pedig mi magunk hirdetünk majd ítéletet a jóslataink felett.

Megosztás:
Kapcsolódó hírek

Szemtől szemben: Debreceni VSC–Ferencvárosi TC

Sztanyiszlav Csercseszov rettentően bő keretének ezúttal több hiányzója is akad, a 2023-as Debrecen pedig sok mindenben és sok helyen jó. Történetesen ott is, ahol per pillanat megcsappantak a Fradi variációs lehetőségei.

Bizonyára nincsenek álmatlan éjszakái Sztanyiszlav Csercseszovnak a 14 pontos előny birtokában, azonban maradéktalanul elégedett sem lehet, hiszen csapata hat 2023-ban lejátszott bajnokijának felén nem bírt az ellenfelével. Az Európa-liga nyolcaddöntőjének közeledtével márpedig az orosz szakvezetőnek meccsről meccsre fontosabb, hogy minél kulcsemberét hozza csúcsformába.

E téren a legszűkebb választék egyértelműen a középpálya közepén áll rendelkezésére, ahonnan Laidouni eligazolt, Besics pedig kidőlt, míg a frissen kölcsön vett Baráth Péter még nem áll rendelkezésre. Vécsei Bálint és Anderson Esiti mellett így Sigér Dávid lehet kézenfekvő megoldás, aki ráadásul nincs nevezve az EL-be, így nem lennénk meglepve, ha előbbiek közül valaki az ő javára a padon kezdené a meccset. Persze megijednie sem kell Csercseszovnak, szinte bármelyik támadó középpályását komolyabb stressz nélkül hátrébb húzhatja, élen Zachariassennel.

Bár aggodalomra a zöld-fehérek táján sincs semmi ok, vasárnapi ellenfelük talán még jobb hangulatban lehet. A Debreceni VSC a tavaszi szezont nézve dobogós csapat, és már a valós tabellán is csak egyetlen pontra van ettől.

Még Varga Kevin hazahozatala mellett is a szezon közben kinevezett edző, Srdan Blagojevics tűnik a legnagyobb igazolásnak, a DVSC nemcsak eredményes, de jobbára szórakoztató játékot is mutat az új tréner keze alatt. 2023-ban négy meccsen 10-6-os gólkülönbséggel 10 pontot gyűjtöttek, ezzel a Mezőkövesddel karöltve a legjobb formát tudhatják magukénak. A jó évkezdésnek meg is van a gyümölcse, a találkozóra ötjegyű számú szurkolót várnak.

A Loki viszont nem csak a pokoli hangulat miatt bizakodhat. A fentebb említett okokból Vécseinek és/vagy Esitinek is „vigyáznia kell magára”, esetleges sérülésük nagy érvágás lenne az EL-re nézve (is), ami nem kizárt, hogy némileg visszafogja majd az FTC (támadásban) „legforgalmasabb” csapatrészének hatékonyságát.

A Ferencváros progresszív passzainak legnagyobb része a középső középpályásoktól indul

Nem beszélve arról, hogy a pálya ugyanezen részén éli többedvirágzását Dzsudzsák Balázs. Blagojevics ugyanis jó érzékkel balanszírozta a 36 éves középpályás terhelhetőségét és feladatait, s vezényelte vissza a játéktér középső hosszanti harmadába. A debreceniek legendája az idei négy bajnokiján átlagosan egy kanadai pontot gyűjtött 1 gól és 3 gólpassz formájában.

Dzsudzsák körül ráadásul jól dolgoznak a társak, így – grundszlenggel élve – van lehetősége és ereje osztogatni. Mindeddig 161 támadóharmadba irányuló passzal próbálkozott, ami kiemelkedő a ligában, 75% körüli sikerességére pedig szintén nem lehet panasz.

A támadóharmadba juttatott labdák terén Dzsudzsák Balázs az alfa a Debrecenben.

Érdemes kitérni a házi „ezüstérmesre”, Ferenczi Jánosra is, aki a balhátvéd pozíciójában játszva második ebben a mutatóban. Nem véletlen, hogy legutóbb augusztusban volt olyan Loki-meccs, amit nem játszott végig, hiszen hatékonyan támogatja a csapat előrejátékát: a Loki progresszív passzainak többsége az ő oldalán történik.

A Loki leggyakrabban a bal szélen nyomul előre.

Ráadásul, bár bekezdések óta locsoljuk az olajat a Lokisták reményeinek tüzére, még csak most említjük a bombaformában lévő Dorian Babunszkit. Az észak-macedón támadó aki az újrakezdés óta négy meccsen 5 gólt szerzett, nyers matekkal 7 pontot hozva így csapata konyhájára.

Van tehát esélye megfognia a Fradit a Lokinak, a címvédő 14 pontos előnye dacára viszont arra nem alapozhatnak, hogy ne vennék majd komolyan a meccset a zöld-fehérek. Nehéz elképzelni, hogy Csercseszov dicséreteket osztogatna, ha zsinórban három meccsen maradna nyeretlen a csapata. A jelenlegi Loki otthonában, tízezer néző előtt viszont az sem biztos, hogy a 100% elég lesz a három pont megszerzéséhez.

Megosztás:
Kapcsolódó hírek

Szemtől szemben: ZTE FC – Vasas FC

Egyre égetőbb szüksége van a pontokra a Vasasnak, amely a kiesés elől menekül(ne), de a ZTE sem rakja az ablakba a második félszezonban eddig nyújtott teljesítményt. Mindkét csapat szakítana rossz formájával, a számok alapján viszont nem egyenlők az esélyeik erre.

Két idén még nyeretlen csapat vívja az első vasárnapi mérkőzést: a Vasas Zalaegerszegre látogat. A ZTE négy meccsen 1, a Vasas három találkozón 2 pontot gyűjtött 2023-ban, őszi szereplésükből kifolyólag viszont egészen távol vannak egymástól a tabellán.

A Vasas gyenge támadójátékát mi sem szemlélteti jobban, mint hogy eggyel kevesebb gólt (22) kaptak, mint aktuális ellenfelük, viszont tizeneggyel kevesebbet (14) lőttek, ami a tabellán hat helyezésnyi és ugyanennyi pontos hátrányban köszön vissza.

 

Lövésből lesz a gól – tartja a mondás, márpedig ebben az összesítésben éppen ugyanúgy fest a kieső zóna, ahogy a valós pontvadászatban. (Egy helyezéssel feljebb már ezt a szállóigét és mutatót is beárazza a valóság.) Kísérletből márpedig a Vasasnak nincs sok – meccsenként átlagosan 10,6-szor lőnek kapura és a találati arányuk sem kozmetikázza a mennyiségbeli hiányt.

A Vasasa a két csapat őszi találkozóján sem felfelé húzta ezt az átlagot, ám még ennek ellenére is nyerhetett volna, hiszen Hinora révén üres kapus helyzetet is kihagyott. Valahol talán az a meccs is válasz arra, hogy miért sereghajtók jelenleg a piros-kékek.

Hogy ki szállítja majd a gólokat, az továbbra is rejtély. Holender Filip kiemelkedik a maga 5 találatával, de az Újpest ellen ő is sorsdöntő ziccert hibázott. Rajta kívül csak Novothy (3) és a középpályás Berecz (2) jutott egynél tovább, holott egy sor korábban bizonyított támadó van a keretben.

Ricardo Moniz ezzel szemben megalapozottabban bizakodhat a sikerben, még úgy is, hogy – a Fradi elleni bepótolt mérkőzést is beleszámítva – 0-1-3-mal kezdte a tavaszt a Zalaegerszeg. Játékban ugyanis át tudták menteni jó mutatóikat az őszről: a leadott lövésekben a harmadikok, a támadóharmadba juttatott passzok terén pedig negyedik a rangsorban.

Eredményeik kissé csalókák, három tavaszi vereségük közül Debrecenben hamar emberhátrányba kerültek, míg a Fradi ellen a hosszabbításban, a Puskás Akadémiától pedig Gruber Zsombor élete első góljával szintén a mérkőzés hajrájában kaptak ki. A támadásépítésben szintén nem lettek rosszabbak 2023-ra sem: ami a progresszív átadásokat illeti, ötödikek, és csak két felsőházi együttes előzi meg őket ebben a mutatóban.

Az előjelek tehát inkább a ZTE, mint a Vasas első idei győzelmét sugallják. A sikerre márpedig mindkét csapat éhes, hiszen saját céljaikhoz mérten fogy az idejük a javulásra. A ZTE a 20. forduló előtt már 6 pontra van a célként kitűzött nemzetközi kupás helyektől, a 17 pontos Vasasnak pedig könnyen lehet, hogy már egy győzelem sem lenne elég a kiesőzónából való elmozduláshoz.

Hogy a két csapat rossz sorozata egy döntetlen által kéz a kézben folytatódik, vagy valamelyik egy győzelemmel meg tudja indítani a szekerét, azt vasárnap délután megtudjuk. Utóbbira Angyalföldön égetőbb a szükség, a kilátások viszont a zalaiaknál biztatóbbak.

Megosztás:
Kapcsolódó hírek

Szemtől szemben: DVSC-Paks

Sem a DVSC, sem a Paksi FC nem vádolható azzal, hogy unalmas mérkőzéseket vívna. A két gárda eddig lejátszott 35 meccsén 119 gól született, a statisztikák fényében pedig megalapozottan várhatjuk az újabbakat a Nagyerdőben is.

A Debrecen és a Paks csapatai kis túlzással kéz a kézben bandukolnak az OTP Bank Liga mezőnyében, a 19. forduló előtt előbbi az 5., utóbbi a 7. helyen áll. Előreszaladunk: ez a kép sok általunk vizsgált statisztikai rangsorban is visszaköszön, ugyanakkor találtunk egyet s mást, ami alapján konkrétabb előzetes várakozásokat is felvázolhatunk.

A két együttes a tabellára nézve is egymással igencsak harmonizáló teljesítményt mutat, a Loki egyaránt 6-6 meccsen nyert, veszített és játszott döntetlent, az 1 pontos differenciát a Paks 6-5-7-es mutatója adja. Lőlapjuk sem üt el drasztikusan egymástól: a DVSC 31-28-as és a tolnaiak 30-31-es gólkülönbsége között alig van különbség. Cserébe viszont jó meccset ígérnek.

A pályaválasztó Debrecen meccsein átlagosan 3,27, míg Pakséin 3,38 gól születik. Ráadásul attól sem kell félni, hogy a pofonok csak az egyik irányba repkednek majd, hiszen eddig mindkét csapat mindössze négy-négy alkalommal tudta megóvni kapuját a góltól.

Kemény előítéletek kellenek tehát ahhoz, hogy valaki már előre unalmas mérkőzést várjon a hétvégi Loki-Pakstól, még ha teljesen ezt a szcenáriót sem zárhatjuk ki. Őszi találkozásuk ugyanis inkább ellentmond a fentieknek, mint nem. Ez – a paksi védők mellett – javarészt a debreceni támadók lelkén szárad, akiknek bár megvoltak a lehetőségeik, nem tudtak élni velük.

A DVSC-nek voltak komoly helyzetei az őszi Paks elleni 1-0-s vereség alkalmával is.

Bár a topbajnokságok hű szerelmeseit nehéz lesz lebeszélni az angol, a német, vagy a spanyol liga mérkőzéseiről, mégis bátorítanánk őket, hogy ha tehetik, legalább a szünetben kapcsoljanak a Loki-Paksra, mivel a puszta számtan mellett a két csapat stílusa is tempós, jó iramú mérkőzést ígér.

A Waltner-féle Paks bár viszonylag pazarlóan bánik a labdával, átlagosan szinte pontosan hatvanszor vesztik azt el egy bajnokin, ami a második legtöbb az NB I-ben. Cserébe viszont élen járnak a védekező akciók terén, ahol meccsenkénti 78,4-del szintén övék a képzeletbeli ezüstérem.

Ezek alapján a mezőnyben is izgalmas mérkőzésre van kilátás, sok párharcot várhatunk, illetve ha a két csapat hozza az eddigi formáját, akkor vélhetően az átlagosnál gyakrabban cserél majd gazdát a labda. A gólok márpedig hibákból születnek – tartja a szakállas mondás, ezekből pedig várhatóan nem lesz hiány.

Bár a Nagyerdőben valószínűleg nem a zárt játék megtapsolásáért fárad ki a hazai publikum, a piros-fehéreknek mégis érdemes lehet elgondolkodniuk egy valamivel biztonságosabb harcmodoron. Az OTP Bank Liga eddig lejátszott 108 mérkőzésén ugyanis őket támadták le átlagosan a legtöbbször a labda megjátszása közben, meccsenként 24,1 alkalommal kellett nyomás alatt passzolniuk.

Ez a szám önmagában nem főbenjáró bűn, ugyanakkor markánsan látszik, hogy őket érzik a leginkább megzavarhatóbbnak az ellenfelek, a nyomás alatti passzok terén felmutatott 73%-os sikerráta pedig valamelyest alá is támasztja ezt.

Abban nem foglalnánk állást, hogy a fogadóirodák szerint is abszolút háromesélyes találkozót ki nyeri majd meg, abban viszont igen, hogy a szombati Loki-Paks könnyen lehet szórakoztató élmény a semleges nézők számára is. A tét sem kicsi, a tizenkét csapatos NB I sokszor megénekelt sajátossága, hogy a megszerezhető 3 ponttal bármelyik fél könnyen a dobogó közvetlen szélárnyékában találhatja magát.

 

 

Megosztás:
Kapcsolódó hírek

Nagyító alatt: Kenan Kodro

Csapata egyelőre az alsóházban, ő maga viszont a góllövőlista élmezőnyében jeleskedik. A MOL Fehérvár FC csatárának azonban nem csak a gólszerzés a feladata.

Kenan Kodro másfél éve, 2021 nyarán érkezett Magyarországra az Athletic Bilbao csapatától. A bosnyák és spanyol állampolgársággal is rendelkező támadó akkor egy önmagát kereső Fehérvárhoz szerződött, amely akkor 2014 után először végzett a másodiknál rosszabb helyen. Tavaly, ha nem is zökkenőmentesen, de végül kiharcolta a nemzetközi kupaszereplést a már a dobogóról is leszoruló Vidi, idén viszont megint csak nem könnyíti meg saját dolgát: 18 forduló után a nyolcadik helyen szerénykedik.

A keret erejéhez képest gyenge teljesítménynek sok ismert, és talán még több nem ismert oka van, de egy biztos: Kodro nincs közöttük. A bosnyák válogatott csatár a bajnokság során eddig 8-szor talált a hálóba, amivel a MOL Fehérvár FC góljainak (22) több mint egyharmadát szerezte.

Ráadásul ő az egyetlen fehérvári játékos, aki eddig az idény összes bajnokiján szóhoz jutott, játékpercekben pedig csak a kapus, Kovács Dániel (1530 perc) és Fiola Attila (1471) előzi meg őt (1354). Mindez a magával és csapatával szemben is gyakran kritikus Huszti Szabolcs irányítása alatt szintén nem kis érdem.

Kodro eddig 33 lövésből 8 gólt szerzett a bajnokságban.

A góllövőlistán – a kispesti Nenad Lukiccsal holtversenyben – 18 forduló után az 5. helyen álló Kodro 33 lövésből termelt 8 találatot. Az előtte állók közül a paksi Varga Barnabás (34%), a ferencvárosi Adama Traoré (26,4%) és Ryan Mmaee (25,7%) hatékonyabb az ő 24,2%-os mérlegénél, a zalaegerszegi Ikoba 17,5%-os mutatóját veri.

Ha a jelenleg az egész ligából kimagasló Ferencváros játékosait kivesszük az összehasonlításból, még onnantól is megérne egy külön misét, hogy a három csatár közül ki milyen kiszolgálást kap – a ZTE 3-mal, míg a Paks 8-cal jobb a Vidinél a lőtt gólok terén.

Kodrónak viszont a szerepköre is más, hiszen míg Ikoba az erőcsatár iskolapéldája, Varga Barnabás pedig abszolút előretolt csatárt játszik, addig a bosnyák támadóra a támadások felépítésében is komoly szerep hárul. No nem mintha Varga és Ikoba abból kivonná magát, de Kodro esetében a passzjáték ebben lényegesen hangsúlyosabb.

Kodrót nem csak lehet, de érdemes is olykor kimozgatni a középcsatár szerepéből, játékintelligenciája és technikai tudása ugyanis lehetővé teszi, hogy gyors, pontos átadásokkal segítse csapata offenzíváit.

Ez persze kevéssé meglepő egy csatártól, aki abban a futballkultúrában szocializálódott, ahol a szövetségi kapitány egy Eb nyitómeccsére (Vicente del Bosque, 2012) feltalálja a 4-3-3-0-s felállást (papíron 4-3-3-ban a középpályás Fabregas volt a középcsatár), majd kisebb finomhangolásokkal meg is nyeri a tornát.

Hova tovább, bár a Real Madridban Benzema is sok gólt lőtt, igazából a támadásépítésben végzett munkája emelte őt a világklasszisok közül az aranylabdások közé, mostanában a spanyol bajnokság sem feltétlenül a középcsatárok bajnoksága, és a válogatottjuknak sincs igazán meghatározó kilencese. Egy szó mint száz: persze Kodro nincs az előbb említett világsztárok szintjén, stílusa és erényei olykor árulkodnak a spanyolos tanításról.

Kodro nyomás alatti passzai: 21/18.

A futballfilozofálás mellett viszont beszéljenek a számok is: Kodro rengetegszer passzol nyomás alatt, 21 kísérletéből ráadásul 18 sikeres volt, ami több mint 85%-os hatékonyság. Maradva a vetélytársaknál, Ikoba (5) és Varga (14) együttvéve is kevesebb ilyen próbálkozást tett a bosnyáknál, amely önmagában nem feltétlenül előny, vagy hátrány, a szerepköreik közötti különbséget viszont jól mutatja.

Ez a mutató nagyon fontos a felállt ellenfél elleni támadásban és a kontrajátékban egyaránt: aki ugyanis ilyen jól tűri a nyomást, az nem fog megilletődni a rá kilépő, vagy eleve a nyakán lógó védők jelenlététől.

Ha a Vidi betegségét nem is fejtettük meg, arról talán sikerült adnunk egy képet, hogy a többször fejmosásokról és „tisztogatásról” is beszélő Huszti Szabolcs miért ragaszkodik ilyen következetességgel csapata egyik, ha nem a legjobb játékosához. Kodro nemcsak technikás és érett labdarúgó, de sokoldalú is, amely a topligákban egyre gyakoribb és elvárt attribútum, kisebb bajnokságokban viszont még mindig a különbséget jelentheti kiesés és középmezőny, illetve közép- és élmezőny között. Tavasszal kiderül, hogy a Vidi pontosan melyik két válaszút előtt is áll most.

Megosztás:
Kapcsolódó hírek

Szemtől szemben: Ferencvárosi TC-Újpest FC

Bár sokkolóan hangzik, a Szusza Ferenc Stadionban elszenvedett megsemmisítő vereség alkalmával sem volt olyan rossz az Újpest játéka, mint azt az eredmény mutatja, ahogyan igaz ez a lilák egész őszére is. Mutatjuk, miben bízhat Kruscsics csapata.

Az OTP Bank Liga 2022/23-as kiírásának második Ferencváros-Újpest mérkőzését rendezik a 18. fordulóban, és az elsőt a IX. kerületiek pályaválasztásával. Az őszi 0-6-os végeredmény mindkét fél számára emlékezetes lett, a Fradi visszavágott a liláktól 2010-ben kapott pofonért, amit utóbbiak klubikonja, Kovács Zoltán is könnyes szemmel nézett a lelátóról.

Nem csak ennél, de a komplett őszi teljesítményénél is több várható az Újpesttől, amely várakozásainknak megfelelően jól kezdte a tavaszt a Honvéd legyőzésével. Kérdés, ez mire lesz elég az ellen a Fradi ellen, amely három 2023-ban vívott mérkőzésén 7 pontot gyűjtött, egyik új igazolása pedig rögtön góllal mutatkozott be Magyarországon.

Az őszi gólszámmal valószínűleg minden semleges szurkoló megelégedne, azok megoszlását illetően viszont nyilván eltér a zöldek és a lilák táborának vágya. Előbbi szempontjából reménykeltő, hogy a magyar bajnokság két legtöbb gólhelyzetét kialakító együttese találkozik egymással: az xG-modell alapján az Újpest 1,95, míg a Ferencváros 1,74 gólra jó meccsenként. Az már kevésbé biztató, hogy a vendégek ezt az értéket eddig 1,03-dal(!) alullőtték.

Hogy a mérkőzés nem a védelmekről fog szólni, azt megerősíti az eddigi védekező akciók összesítése is: a megvívott defenzív párharcok számában mindkét csapat a rangsor alján téblábol. Emiatt minden bizonnyal az Újpest, sem mint az eddig legkevesebb, 14 gólt kapó Fradi aggódhat jobban.

 

Az Újpest a második, míg a Ferencváros a harmadik legkevesebb védekező akciót hajtotta végre az eddigiek során.

Ez a mutató egyrészt adódik a két csapat kezdeményező játékfelfogásából, hiszen minél többet birtokolja valaki a labdát, annál kevesebb kísérletet kell tennie annak megszerzésére. Másrészről az Újpest esetében hiányosságot is mutat, ha figyelembe vesszük, hogy az xGA-modell szerint a várható 0,92 helyett meccsenként 1,76 gólt kap – ez brutális elmaradás.

A szoros mérkőzésben bizakodók számára groteszk módon az előző, megsemmisítő különbségű találkozó ad némi reményt, az Újpest támadósora ugyanis teljes őszi kudarcsorozatát foglalta össze a Szusza Ferenc Stadionban.

Az Újpestnek az őszi 0-6-os vereségek alkalmával is megvoltak a gólszerzési lehetőségei.

Aki látta a mérkőzést, az emlékezhet, hogy az azóta távozó Junior Tallo egy mesterhármasnyi lehetőséget hagyott ki. Akik esetleg lemaradtak, azoknak segít a fenti ábra, amelyen a leadott lövéseket jelző piros pont mérete az adott kísérlethez rendelt xG-mutatóval arányos, azaz minél nagyon egy pont, annál komolyabb gólszerzési lehetőséget jelez.

Maradva a 7. fordulóban lejátszott mérkőzésnél, az is világosan látszik, hogy az Újpest döntő többségében a szélről befelé irányuló labdákkal tudott olykor fogást találni az FTC védelmén és középpályáján.

A támadásépítést elősegítő, azaz progresszív passzok zömében a szélekről befelé irányultak. Ezek egy része beadás volt, míg a többi a visszalépegető támadók, az előremozgó belső középpályások, illetve a befelé húzódó szélsők megjátszását célozta.

Ebben azóta sem lett rosszabb az Újpest, a Honvéd ellen éppen a két szélsővédő, Kastrati és Antonov talált be (igaz, utóbbi büntetőből), így erre ezúttal is megalapozottan építhet Milos Kruscsics vezetőedző. A kispestiek ellen megítélt tizenegyes előtt pedig azt is láthattuk, hogy a befelé cselező Csoboth Kevin milyen veszélyt tud jelenti.

Egy Ferencváros-Újpest derbin nem könnyű és nem is illendő félretenni a presztízst, de ha megtesszük, egyértelmű, hogy jelenleg a bentmaradásért küzdő lilák számára fontosabb a mérkőzés. Az Üllői úton egy meglepő győzelem, de már egy pontszerzés is óriási löketet adhatna nekik a túlélésért vívott küzdelemben. Sztanyiszlav Csercseszov viszont nem az az edző, aki akár csak egy bedobást is fél vállról venne, így a fentebbi reménysugarak ellenére piszkosul nehéz dolga lesz a IV. kerületieknek.

Megosztás:
Kapcsolódó hírek

Ha a szurkolótáborokon múlik, 5-6 góllal nyer mindkét csapat.

A gyenge őszi szereplés miatt az Újpestnek és a Honvédnak is már majdnem létkérdés volt a győzelem vasárnap este a Szusza Ferenc Stadionban. Ezt pontosan tudták a szurkolók is, akik remek hangulatot teremtettek. És ami szintén jó hír, hogy a sok légiós között magyar tehetségek teljesítményének is örülhettünk a helyszínen. Viszont most megmutatjuk, mit mondanak a számok a teljesítményeikről.

AZ ÚJPEST MAGYAR TEHETSÉGEI

A lila-fehérek játékosai közül Csoboth Kevin (12 NB I-es meccsen eddig 1 gól a mérlege) és Katona Mátyás (57/11) teljesítményét követtük árgus szemekkel a helyszínen. Mindkét játékost lendületesnek, veszélyesnek éreztük, a Szuszában szerzett benyomásaink alapján, akárcsak a csapatuk, a második félidőben játszottak jobban. Mindketten jól cseleznek, lendületesek. Ráadásul az egy az egy elleni játékhoz is értenek.

A sikerhez elengedhetetlenek a társak, akiktől nemcsak jó labdákat kapni, de őket is játékba kell hozni.

PROGRESSZÍV PASSZOK

Az átadások közül kiemelkedően fontos a progresszív passzok kategóriája. Ezek olyan előre irányuló átadások, amelyek saját térfélről indítva legalább 30 vagy az ellenfél térfelén legalább 10 méteresek. Ebben egyik kiszemeltünk sem teljesített jól, de nem is ez volt az elsődleges feladatuk. Viszont váratlanokat tudtak volna húzni ezzel.

Katona négy kísérletéből egy alkalommal cselekedett jól, míg Csobothnak mindhárom kísérlete kudarcot vallott.

BEADÁSOK

Nagyon sokszor indultak a szélekről a fiatalok, de legtöbbször inkább befelé játszottak. A lilák terve az lehetett, hogy területet nyissanak a felfutó szélső védőknek. Az Újpest tíz alkalommal próbálkozott beadásokkal.

KAPURA LÖVÉSEK

A szélekről befelé törő játék lényege a kapura lövés lehetősége is. Csoboth kétszer próbálkozott, de eredménytelenül.

A HONVÉD MAGYAR TEHETSÉGEI

A Kispestbe a télen érkezett vissza a győri kölcsönjátéka után Benczenleitner Barna, aki egyből a kezdőcsapatban kapott bizonyítási lehetőséget. Kocsis Dominik is, akinek 26 NB I-es meccse van már. Előbbi egyből igazolta, hogy helye van és helye lesz, míg utóbbi kissé halványabbnak tűnt, de a hozzáállására nem volt panasz.

VÉDEKEZŐ AKCIÓK

A két ifjú tehetség kivette a részét abból, hogy az Újpest ne tudjon mindig támadásokat felépíteni vagy vezetni. Ez posztjuknál fogva kötelességük is, de látszik, hogy nem bújtak ki a felelősség alól.

BEADÁSOK

Benczenleitner Barna viszont nemcsak a védekezésből, hanem a támadásokból is kivette a részét. Rengeteg beadása volt, ebből kettő lett pontos. A többi nem társhoz ment, de akik látták a meccset tanúsíthatják, azok között is volt olyan, amikor hazai védőnek kellett mentenie.

PROGRESSZÍV PASSZOK

A bal oldali védő itt is jeleskedett abból a szempontból, hogy sokat vállalt magára, majdnem 50 százalékos teljesítményt tud felmutatni. Kocsistól viszont elsőre többet vártunk ebben a kategóriában.

SZURKOLÁS

A két táborról csak szuperlatívuszokban lehet értekezni. Ha rajtuk múlt volna csak, akkor a kedvenceik minimum 5-6 góllal nyerték volna meg a mérkőzést.

ÚJPEST

Az újpestiek, amint belekezdtek látványos pirotechnikai bemutatójukba, csapatuk egyből egyenlített. Itt egy újabb bizonyíték arra, hogy mennyire fontos minden esetben a 12. játékos.

KISPEST

A vendégek is említésre méltó létszámban kirándultak el Újpestre. És ha már ott voltak, akkor frappáns kiírással válaszoltak a liláknak azért, mert az Ultras Kispest 30. születésnapján emlékezetes fricskát kaptak az egyik legnagyobb riválisuktól.

EMLÉKEZTETŐ

 

Újpest-Honvéd 2-1

 

A meccs főszereplői: az újpesti szélső védők 

Előbb a jobbhátvéd, Kastrati szerzett remek gólt, majd a tizenegyest a balhátvéd, Antonov értékesítette.

 

A meccs kulcsmomentuma: Lukics helyzete

A 35. percben, egygólos kispesti előnynél Benczenleitner kiváló centerezése után lőtt fölé a szerb csatár. Ha kicsit pontosabban céloz és betalál, 2-0-s vezetésről máshogy alakulhatott volna a találkozó.

 

A gólok története:

30. perc: Hall kezezését követően büntetőhöz jutott a Honvéd, amit Lukics magabiztosan lőtt a jobb alsóba. 0-1

61. perc: Mudrinszki tette Kastratihoz a labdát, aki jobbról, tizenhatról remekül lőtte ki a jobb felső sarkot. 1-1

75. perc: Csirkovics szabálytalankodott Csobothtal szemben a tizenhatoson belül, a büntetőt Antonov helyezte a jobb alsóba. 2-1

 

A következő feladat

Az Újpest a Ferencváros otthonában játszik Derbit legközelebb, míg a Honvéd a Kisvárdát fogadja.

 

Jegyzőkönyv

OTP Bank Liga, 17. forduló:
Újpest FC-Budapest Honvéd FC 2-1 (0-1)

Újpest

Nikolic – Pauljevic (Kastrati, a szünetben), Csongvai, Hall, Antonov – Onovo – Simon (Varga B., a szünetben), Jakobi, Katona, Csoboth (Diaby, 83.) – Mudrinski (Gouré, 89.)

Budapest Honvéd

Szappanos – Prenga, Cirkovic, Capan – Doka (Krajcsovics, 78.), Mitrovic, Plakuscsenko (Gomis, 78.), Benczenleitner – Samperio (Jónsson, 66.), Lukic (Kerezsi, 88.), Kocsis D. (Domingues, 66.)

gólszerzők

Kastrati (61.), Antonov (75. – 11-esből), illetve Lukic (30. – 11-esből)

sárga lap

Onovo (48.), Hall (54.), illetve Samperio (37.)

 

Az MTI beszámolója

„A szünetben még hátrányban lévő Újpest fordított, és 2-1-re legyőzte a vendég Budapest Honvédot a labdarúgó OTP Bank Liga 17. fordulójának vasárnapi játéknapján.

Az első félidőben a hazai csapat erőtlen és ötlettelen játékot mutatott be, egyedül a középpályás Katonában volt lendület, de ez kevésnek bizonyult még helyzetek kidolgozására is. A szervezett és taktikus Budapest Honvéd megbecsülte a labdákat és a széleken rendre riválisa mögé került. A kispestiek – ellentétben az újpestiekkel – a tizenhatosig is többször elvitték támadásaikat, bár a gólveszély az ő játékukból is hiányzott. A vezetést azonban a 30. percben így is megszerezték, akkor Hall kezére perdült a labda az újpesti tizenhatoson belül, a büntetőt pedig Lukic magabiztosan váltotta gólra.

Bátrabb, lendületesebb és kezdeményezőbb Újpest érkezett a második félidőre, a támadójátéka hatékonyabbá vált. A 61. percben Kastrati remek átlövésével aztán az egyenlítés is összejött a hazaiaknak, akik a folytatásban is irányítottak, a 75. percben pedig már a vezetés is náluk volt. Akkor Antonov értékesítette azt a büntetőt, amelyet Csoboth harcolt ki. A hajrában a kispestiek nem túl nagy elánnal rohamra indultak, de egyenlíteniük nem sikerült és veszélyt sem jelentettek Nikolic kapujára. A fiatal újpesti cserejátékos, Varga Balázs közben szépségdíjas mozdulatot követően lőtt gólt a 92. percben, de miután a hazai akció során már korábban lesállás történt, az eredmény nem változott.”

 

A tabella a linkre kattintva érhető el.

 

Dean Klafurics értékelése:

Milos Kruscsics értékelése:

Megosztás:
Kapcsolódó hírek

Szemtől szemben: Kecskeméti TE-MOL Fehérvár FC

A tabellán a számok a lilák mellett állnak, a statisztikában már kevésbé. 

Ha tavaly nyáron valaki azt mondja, hogy az NB I első tavaszi fordulójában a Kecskeméti TE-MOL Fehérvár FC mérkőzés egy dobogós és egy valamivel a kiesőzóna felett tanyázó csapat összecsapása lesz, aligha szólta volna meg bárki is. A papírformához képest viszont szerepcsere történt: a kecskemétiek jóval túlugrották a lécet, míg a fehérváriak esetében mindenki jóindulatára bízzuk, hogy leverték, vagy el sem érték azt.

Az év végére persze még így is visszaállhat a rend(?), a Kecskemét éremszerzése még a jelenlegi állás dacára is komoly meglepetés lenne, a Vidinek pedig aligha lesznek valós kiesési gondjai, tekintve hogy a mögötte lévő riválisok az ősszel egy kivétellel nem mutattak az aktuálisnál számottevően jobb helyezésre érdemes teljesítményt.

A Fehérvár az ősz folyamán úgy „végzett” a 8. helyen, hogy mind lőtt, mind kapott gólok terén alulmúlta önmagát, pontosabban az xG-modell alapján számolt várható találatokat. Támadásban mérkőzésenként átlagosan 1,36 gólra elegendő helyzetet sikerült kialakítaniuk, amiből 1,25-nyit értékesítettek. Hátul termékenyebbek voltak, amire persze szintén nem lehetnek büszkék, az ellenfelek átlagosan 1,28 gólnyi lehetőségéből 1,43 találat született.

Az összesített lövések terén a Vidi - a tabellához hasonlóan - a nyolcadik, a meglepetéscsapat Kecskemét viszont csak a tizedik.

Nem csoda, hogy a Vidi háza táján – klubszékházon belül és kívül egyaránt – az elégedetlenség jellemző, hisz az ősz során leadott kísérletek rangsorában a fehérváriak a tabellának megfelelő helyezést foglalják el. Ez a mutató egyben kiváló alkalom arra, hogy rákanyarodjunk a Kecskemét csapatára, amely hiába marad el a Fehérvártól a lövések számában, fél szezonnyi parádés túlteljesítésének hála egyelőre messze van attól, ahova várták, azaz a kiesőzónától.

A két év alatt a harmadosztályból feljutó gárda eddig 16 mérkőzésen 26 pontot szerzett az OTP Bank Ligában, ami csaknem kétszer annyi, mint amennyi a teljes 2019/20-as szezonban a szintén két egymás utáni osztálylépéssel élvonalba jutó Kaposvárnak (14) sikerült anno. De vajon át tudja-e menteni ezt a formát a Kecskemét az idény második felére is?

A kérdés azért kulcsfontosságú, mert a a KTE per pillanat a bajnokság leginkább felülteljesítő együttese: átlagosan meccsenként 0,83 gólnyi helyzetből 1,43 találatot érnek el, illetve 1,72-es mérkőzésenkénti xGA ellenére csupán 1-et kapnak. A kettőt összefésülve találkozónként 1,32-vel jobb a gólkülönbségük, mint amit a valószínűségszámítás „előír”. Ha ez önmagában nem lenne elég beszédes, tegyük hozzá, hogy ebben a mutatóban a Kecskeméten kívül kizárólag a Ferencváros tudott 1 fölé menni (1,07).

Mindenkinek a saját megítélésére bízzuk, hogy a szerencse és Szabó István vezetőedző aprólékos munkája milyen arányban elegyedik a sikerreceptben – a Fradinál ugyanis a túlteljesítés magyarázható a ligaátlag feletti minőséget képviselő kerettel, a liláknál aligha. Mindenesetre hogy maga a tréner mit gondol minderről, azt a Magyar Aranylabda díjátadóján megtudtuk.

Nem csoda, hogy a Kecskeméten lassan utcanévadó szakember mindent megtesz, hogy játékosai két lábbal a földön maradjanak, mert a csapatnak igenis van miért tartania a matematika törvényeitől.

A Kecskemét próbálta meg legkevesebbszer az ellenfél védekezőharmadába juttatni a labdát, és a legkevesebb sikeres átadás is az övék e téren.

A lilák a támadóharmadba szánt passzkísérletek terén, s ezzel együtt az ugyanoda irányuló sikeres átadásokban is sereghajtók. A progresszív, azaz az előrejátékot segítő passzok terén hasonló a helyzet, ha pedig visszapillantunk a lövések összesítésére is, azt látjuk: a Kecskemét egész ősszel kevés töltényből, a vártnál jóval hatékonyabban sebezte riválisait.

A valószínűségszámítás első törvénye, hogy minél nagyobb a mintavétel, annál pontosabb az adott prognózis, magyarán: egy ilyen brutális túlteljesítés aligha fenntartható egy komplett bajnoki szezon erejéig.

A Vidi-szurkolóknak ezzel együtt sem érdemes előre innia a medve bőrére, hiszen a Kecskemét első félszezonja a papírforma módszeres borogatásáról szólt. A csapatok közötti hat helyezésnyi különbség ugyanakkor csalóka, egy esetleges győzelemmel a Fehérvár négy pontra közelítené meg a „hírös” város együttesét.

Megosztás:
Kapcsolódó hírek

NB I – félszezon-értékelő.

A téli szünet után hamarosan újra útjára indul a labda az NBI 2022/2023-as szezonjában, azonban mielőtt kezdetét venné a küzdelem, megvizsgáltuk, mit mutatnak az adatok a bajnokság eddigi szakaszáról. A csapatszintű támadó mutatókban nem meglepő módon a Ferencváros dominál, azonban az egyéni szintű mérőszámok tekintetében már vegyesebb képet kapunk. 

Ha adatokról beszélünk, akkor a vizsgálódást érdemes a legegyszerűbb mutatóval kezdeni, a gólokkal.

Szerzett gólok száma az NBI őszi félszezonjában

Az ábrán azt láthatjuk, hogy az ősszel legtöbb ponttal büszkélkedő Ferencváros szerezte a legtöbb gólt eddig a bajnokságban, szám szerint 34-e

t. Ebből a 34 gólból az FTC 25 találatot nyílt játékhelyzet után szerzett, ami a legjobb mutató az élvonalban. Négy gólt lőttek tizenegyesből, aminél többet csak a Kecskemét szerzett a büntető pontról. A Fradihoz hasonlóan négy büntetőt értékesített a Honvéd, de míg a zöld-fehéreknél ez az adat nem annyira aggasztó, addig Kispesten nem sok jóval kecsegtet a jövőt illetően. A Honvéd 11 gólt szerzett nyílt játékhelyzet után, ami a legalacsonyabb mutató a mezőnyben, és ehhez az adathoz az egyik legtöbb büntető után szerzett gól társul. Hosszú távon nem egy fenntartható modell az, hogy háromból egy gólunkat tizenegyes után fogjuk szerezni. Tavasszal meglátjuk, sikerül-e megoldást találni Kispesten a támadójáték javítására. A Fradinál érthető, hogy sok gólt szereznek büntetőből, hiszen sok időt töltenek a támadóharmadában és az ellenfeleik tizenhatosán belül, ahol egy elkésett belépő könnyen büntetőt eredményezhet.

Gólok időbeli megoszlása az NBI őszi félszezonjában 

Megjegyzés: az öngólok nem képezték részét a vizsgálatnak

Amennyiben a gólok időbeli megoszlását vizsgáljuk, akkor azt láthatjuk, hogy nagy különbség nem figyelhető meg a 0-15, a 16-30 és 61-75 perces időperiódusok között, viszont meglepően sok gól esik a félidők végén, valamint a második félidő elején.

A legkiegyensúlyozottabb csapat ebben a tekintetben is az FTC, amely csapat minden periódusban szerzett legalább három gólt, de különösen a félidők elején (7 gól az első félidők elején, 6 a másodikban) és a félidők végén (7 gól az első félidők végén, 6 a másodikban) erős.

 

Gólok időbeli megoszlása csapatonként, részlet, NBI őszi félszezon

Megjegyzés: az öngólok nem képezték részét a vizsgálatnak

A Ferencvároson felül van viszont néhány más érdekes példa. Itt van például a Kisvárda, akik az őszi félszezonban 25 gólt szereztek, ha az öngólokat nem vesszük figyelembe, és ezek közül tízszer a második félidő elején találtak ellenfeleik kapujába. Ez azt jelenti, hogy a Kisvárda góljaik 40 százalékát ebben az időperiódusban szerezte ősszel, vagyis majdnem minden második góljuk közvetlenül a szünet után esett. Hasonló trend figyelhető meg a Paks csapatnál is, hiszen ők a 26 góljukból tízet szereztek közvetlenül a fordulás után (38 százalék).

A Mezőkövesd csapata inkább az első félidőben jeleskedett a gólszerzésben, hiszen 17 góljukból tizenegyet az első félidőben lőttek. Az első félidőn belül különösen a szünet előtti időszakban tudtak helyzeteket kialakítani. Az, hogy inkább az első félidőben volt veszélyesebb a csapat, különösen igaz a Vasasra, akik nem csak hogy a legkevesebb gólt szerezték (13) eddig a bajnokságban, de az esetükben a gólok időbeli megoszlása is igen aggasztó, hiszen mindösszesen két gólt tudtak szerezni a második félidőben.

 

Szerzett és kapott gólok kapcsolata az NBI őszi félszezonjában

Az ábrán a vízszintes tengelyen a szerzett, a függőlegesen a kapott gólokat jelenítettük meg. A legjobb csapatok a jobb felső sarokban helyezkednek el, hiszen ők sok gólt szereznek és keveset kapnak. Nem meglepő módon itt a Fradit találjuk, aki messze kiemelkedik a mezőnyből. Hozzá legközelebb a Kecskemét, a ZTE és a Puskás található, akik egyébként is üldözik a bajnoki címvédőt a táblázaton. A diagram bal alsó sarkában találjuk azokat a csapatokat, akik kevés gólt szereztek, de ellenük sok gólt lőttek az ellenfeleik. Ebbe a halmazban tartozik a Honvéd, az Újpest és a Mezőkövesd. Némileg meglepő, de itt foglal helyet a Fehérvár csapata is, akik az átlagosnál kevesebb gólt lőttek, de az átlagnál többet kaptak.

Támadáshoz való hozzájárulás mértéke az NBI őszi félszezonjában


(Megjegyzés: a kulcspassz olyan passz, amely után a társ kapura lövéssel próbálkozott)

Ami egyéni szinten a gólokat illeti, az őszi félszezon után a ZTE támadója, Eduvie Ikoba és a Paks csatára, Varga Barnabás közösen vezetik a góllövő listát 10-10 találattal. Közülük csak Ikoba fért fel arra a listára, ahol azt vizsgáltuk, hogy mely játékosok milyen mértékben járulnak hozzá a támadásokhoz. Remekül látszik, hogy Ikoba sok lövéssel operál, de kevés helyzetet készít elő. Ez szintén igaz a Mezőkövesdben játszó Stefan Drazicra is, bár nála több előkészítést figyelhetünk meg Ikobához képest. A listán az Újpesten játszó Nemanja Antonov készíti elő a legtöbb lövőhelyzetet, szám szerint 14-et. Érdekesség vele kapcsolatban, hogy 30 alkalommal is próbálkozott kapura lövéssel, de ezekből csak egyetlen egy gólt szerzett.

Védekező akciók az NBI őszi félszezonjában

Ami a védő játékosok teljesítményét illetik, a legtöbb labdaszerzést a Puskás Akadémia középhátvédje, Batik Bence mutatta be (247), a legtöbb megelőző szerelés a Kecskemét védőjének a nevéhez, Belényesi Csabához köthető (124). A legtöbb szabálytalanságot Bojan Sankovic (39) és Janis Karabeljov (38) követték el.

A szerző Kocsis Bence, az MLSZ adatelemzője.

Megosztás:
Kapcsolódó hírek

Az eddig lejátszott mérkőzések alapján az egyik budapesti csapat szurkolóinak van a legtöbb oka bizakodni.

Arra kerestük a választ, hogy az OTP Bank Liga őszi szezonja után melyik csapattól érdemes markáns javulást várni. Ha az őszi kerékvágás nem változik (úgyis fog), akkor a számok nagyon egy irányba mutatnak.

Bár a magyar csapatok még a felkészülési mérkőzéseket gyűrik, az őszről elhalasztott ZTE-FTC mérkőzéssel rövidesen visszatér az NB I, január utolsó hétvégéjén pedig már teljes magyar bajnoki fordulót is rendeznek. Az NB1.hu már az óévben is jelentkezett statisztikai alapú elemzésekkel és beharangozókkal, 2023-ban pedig most először nyúlunk a számokhoz.

Sok csapat szurkolói várnak javulást a tavasztól, az egyes klubok drukkerei viszont nem indulnak egyenlő esélyekkel. Ugyanis míg bizonyos csapatok esetében a helyzetkihasználással van a probléma, és játékuk alapján van ok a bizakodásra, addig máshol a jelenlegi gyenge helyezés a hasonlóan gyenge futball eredménye.

Az őszi szezon során és után a Honvéd, a Vasas, a MOL Fehérvár FC és az Újpest háza táján volt a legnagyobb az elégedetlenség: egy kivétellel valamennyi csapat edzőt is váltott, csak a liláknál maradt a szinte napra pontosan egy éve kinevezett Milos Kruscsics a padon. Ezért hát megversenyeztettük ezt a négy együttest, hogy megtudjuk, melyik szimpatizánsai bizakodhatnak tavasszal, és melyek azok, ahol inkább csak reménykedni lehet.

Nem meglepő módon az említett együttesek egyöntetűen kevesebb gólt lőnek, mint amennyit kialakított helyzeteik minősége alapján kellene, míg a kapott gólok terén csak a Vasas tud pozitív mérleget felmutatni, az ő kapujukba meccsenként 0,13-mal kevesebb labda jut be, mint amennyit az ellenfelek gólhelyzeteinek minősége eredményezhetne.

Az angyalföldiek sokra viszont nem mennek ezzel, hiszen elöl el is herdálják a hátsó alakzat által szerzett előnyt, meccsenként 0,42-vel múlják alul xG-jüket, tehát minden bajnokijukban közel fél gólt hagytak az ősz során.

Utóbbi szám a Vidi esetében 0,11, míg a Honvédnál 0,22, azaz a fehérváriak az egész őszt nézve 1,76, míg a kispestiek 3,52 góllal lőttek kevesebbet, mint amennyit „érdemeltek volna”. Bár ez jóval jobb mutató a Vasas 6,72 elmaradt góljánál, ennek éppen az az árnyoldala, hogy a problémákat láthatóan nem a helyzetkihasználásban, hanem valahol mélyebben kell keresni.


A helyzet védekezésben sem más, a Vasas már említett pozitív mérlegét egyik jelenlegi rivális sem tudja megközelíteni, a Fehérvár 0,15-tel, míg a Honvéd 0,17-tel kap több gólt meccsenként a várhatónál, Bár egyik sem rózsás mérleg, egy ilyen mutató önmagában még nem belépő a kiesőzónába.

Szándékosan hagytuk a végére az Újpest gárdáját, amely – most már lelőjük a poént – utcahosszal „nyeri” mindkét műfajt. A lilák meccsenként 0,82 góllal lövik alul xG-jüket, míg az xGA, azaz a várható gólok terén hasonlóan gyatra a teljesítményük, fordulónként 0,89-cel többször zizzen a hálójuk, mint azt a matematika törvényei diktálnák. Ha a két mutatót összevonjuk, elég karakán számot kapunk: 1,71. Ennyivel rontja meccsenként gólkülönbségét az Újpest a kapuk előtti játékának köszönhetően, vagyis a csapat ezen hiányossága(i) több mint másfél gólos hendikepet jelent(enek) minden fordulóra. Hangsúlyozzuk, átlagosan!

Mindkét mérleg páratlan, támadásban a második legpazarlóbb Vasas fentebb említett 0,42-es mutatója is sokkal jobb, pontosabban sokkal kevésbé rossz. A IV. kerületiek hátsó alakzata hasonló elmarasztalást érdemel, ebben a statisztikában a Paks az első számú üldöző, ám náluk is „csak” meccsenkénti 0,47 gól marad végül a lábakban.

Nézőpont kérdése, hogy mi a biztatóbb egy drukker számára: egy olyan csapat, amely képes a reális eredményeket hozni, vagy egy olyan, amely azért alsóházi, mert nem tudja a helyzetkihasználását a mezőnyjátékáéval megegyező szintre fejleszteni. Az biztos, hogy radikális változtatások nélkül az utóbbi bízhat megalapozottabban a forgandó szerencsében, ez az együttes pedig az NB I-ben jelenleg az Újpest.

A téli átigazolási piac során persze minden csapatnak volt lehetősége erősíteni, a két hónapos téli pihenő pedig az újonnan érkező vezetőedzőknek is lehetőséget biztosított saját játékfilozófiájuk meghonosítására. Jóslatokba nemigen bocsátkoznánk, elvégre „a labda gömbölyű”, ugyanakkor „a számok és a tények makacs dolgok”. Megnézzük, idén melyik mondás nyer.

Megosztás:
Kapcsolódó hírek

Nagyító alatt: Nenad Lukics.

„Lukics egy erős felépítésű, jó mentalitású játékos, aki nagyon hatékony a kapu előtt. Rengeteg gól mellett az előkészítésben is jelentős szerepet tud vállalni. Régebb óta figyeltük már a teljesítményét és azt gondolom az elmúlt két évben mutatott játéka és statisztikái alapján sokat várhatunk tőle. Örülünk, hogy sikerült megszereznünk, mivel több csapat is érdeklődött iránta” – állította Kun Gábor, a Honvéd akkori ügyvezetője 2021. július 29-én, amikor bejelentették a támadó szerződtetését. „Nagyító alatt” rovatunkban az ő szerepét vizsgáltuk.

Lukics eddig 46 NB I-es mérkőzésen 21 gólt szerzett. Kispesten büszkék voltak a megszerzésére, amit bizonyít, hogy a megállapodásról publikált hivatalos közleménynek a „Szerb gólkirályt igazoltunk” címet adta a klub sajtóosztálya.

És akkor most következzenek az adatok!

Lukics a 2021/22-es bajnokságban 32 mérkőzésen 15 gólt szerzett. Még részletesebben: 2454 perc alatt jutott el 15 gólig, ami azt jelenti, hogy nagyjából 163.5 percenként volt eredményes átlagban.

A legutóbbi őszi szezonban 14/6 a mutatója. Még részletesebben: 943 perc alatt volt 6 alkalommal eredményes, ami azt jelenti, hogy nagyjából 157 percenként talált be az ellenfelek kapujába, csapatából ő szerezte eddig a legtöbb gólt.

Az eddig felsoroltak viszont nagyon kevésnek számítanak abból a szempontból, hogy még részletesebb képet kapjunk egy elsősorban gólfelelős teljesítményéről. A modern fociban a kapusnak is van támadófeladata, a csapatszintű védekezést meg a legelöl lévő játékos indítja el vagy az, aki a legközelebb van a labdához vagy az ellenfél játékosai közül ahhoz, aki labdát birtokolja vagy megjátszani készül.

És ebben a szegmensben Lukics kiemelkedő, még akkor is, ha nem feltétlenül a gyorsaságáról híres, viszont a hozzáállására nem lehet panasz, mert toronymagasan ő indította meg a legtöbb védekező (labdaszerzési akciót) a kispestiek közül.

Lukics abban a listában is „előkelő helyezést” foglal el, amelyik a labdavesztéseket összegzi. Viszont mielőtt ebben a részben bárki is pálcát törne felette, fontos megjegyezni, hogy Lukicsot rengeteget keresik a társai a labdával, többször kell egynél több védővel a „nyakán” megtartania vagy megjátszania, arról nem beszélve, hogy kulcspasszai is vannak, amik akkor is életveszélyesek, ha mondjuk az ellenfél egyik védője vagy a komplett védelem, elcsípi az utolsó pillanatban az átadást vagy zavart tud okozni a célszemélynél annyira, hogy ne tudja átvenni a labdát vagy ne érje el az indítást, szöktetést.

Amikor a Kispest akciót kezdeményez, az ellenfél játékosai megpróbálják a Honvéd játékosait megakadályozni a támadásaik felépítésében, ebben az esetben Zsótér Donát a Honvéd megoldóképlete, illetve Herdi Prenga.

Lukics, amikor labdához jut, van, hogy két védő van a nyakán, ráadásul háttal áll a kapunak (Zsótér és Prenga a legtöbb esetben szemben van az ellenfél kapujával és a játékosaival), de még így is a szélre beindulóknak vagy a második hullámban érkezőknek kell előkészítenie.

De van egy másik variáció is, amikor maga vállalkozik az akciók befejezésére. Vagy egyéni megoldások révén vagy azért, mert jól érkezik a beadásokra, illetve lép vissza az alapvonal közeléből középre és visszaérkező beadásokra.

A kimutatásból kivehető, hogy Lukics lövőpontossága a második a Honvédból, a leghatékonyabb Jairo Sampeiro, mert az igaz, hogy összesen csak 7 próbálkozása volt, de abból 4 gól lett.

Amikor Lukicsot megvette a Kispest, az is bejelentésre került, hogy az akkori klubvezetés kétéves szerződést kötött vele, hosszabbítási opcióval. A jelenleg érvényben lévő átigazolási szabályok szerint minden játékos szabadon kezdhet el tárgyalni a kérőivel a szerződése lejárta előtt fél évvel, így a Honvéd új ügyvezetésének lépnie kell, ha szeretnék, hogy maradjon.

A 30 éves támadó piaci értéke így változott az elmúlt években a Transfermarkt adatbázisa szerint.

Megosztás:
Kapcsolódó hírek
Budapest Honvéd
DVSC
DVTK
ETO FC Győr
Ferencvárosi TC
Kisvárda
Kolorcity Kazincbarcika SC
MTK Budapest
Nyíregyháza
Paksi FC
Puskás Akadémia FC
Újpest FC
Vasas FC
ZTE FC