| NB1 Tabella | M | GY | D | V | GK | P | |
| 1. | Ferencvárosi TC | 24 | 15 | 5 | 4 | 27 | 50 |
| 2. | Kecskeméti TE | 24 | 10 | 12 | 2 | 12 | 42 |
| 3. | Puskás Akadémia FC | 24 | 9 | 9 | 6 | 4 | 36 |
| 4. | Paksi FC | 24 | 10 | 5 | 9 | 3 | 35 |
| 5. | DVSC | 24 | 9 | 7 | 8 | 3 | 34 |
| 6. | Kisvárda Master Good | 24 | 8 | 9 | 7 | -3 | 33 |
| 7. | ZTE FC | 24 | 8 | 6 | 10 | 1 | 30 |
| 8. | Mezőkövesd Zsóry FC | 24 | 7 | 8 | 9 | -5 | 29 |
| 9. | MOL Fehérvár FC | 24 | 7 | 6 | 11 | -4 | 27 |
| 10. | Újpest FC | 24 | 7 | 6 | 11 | -14 | 27 |
| 11. | Budapest Honvéd | 24 | 6 | 7 | 11 | -12 | 25 |
| 12. | Vasas FC | 24 | 3 | 10 | 11 | -12 | 19 |
Alapítva
1911
Klubszínek
piros, kék
Eredmények
- 6x magyar bajnok
- 4x Magyar Kupa-győztes
- 6x Közép-európai Kupa-győztes
Meghatározó korok meghatározó játékosai
Mészöly Kálmán, Farkas János, Várady Béla, Komjáti András, Váczi Zoltán, Berecz Zsombor
Klubtörténelem
A Magyarországi Vas- és Fémmunkások Szövetsége már megalakulásától kezdve igyekezett megtalálni a megfelelő kereteket a szabadidő minél tartalmasabb eltöltésére. Így alakult meg 1911. március 16-án a több ezer főt aktív, több tízezer főt passzív sportolásra ösztönző Vas- és Fémmunkások Sport Clubja. 2004. november 1-jén írta alá – az országban elsőként – a Vasas Sport Club a Kincstári Vagyoni Igazgatósággal a vagyonkezelői jog átvételéről szóló szerződést, amely értelmében az egyesület 49 évig maga rendelkezhet ingatlanjaival, létesítményeivel. Megújult a Fáy utcában a labdarúgó edzőcentrum, majd komoly mérföldkövet jelentett 2019-ben az új Illovszky-stadion átadása.
Az első érmekre 1924-ig kellett várni. Ekkor csakúgy, mint egy évvel később bronzérmet szerzett a csapat, és Takács II Gyula szerezte a legtöbb gólt a bajnoki küzdelmek során (26 találat), így ő lett a klub első gólkirálya. Az egyesület első nagy sikerét a Magyar Kupa megnyerése jelentette 1955-ben.1956-ban Közép-európai kupát nyert a csapat: a Népstadionban 100 000 néző előtt lejátszott mérkőzésen 9-2-re nyert az osztrák SK Rapid Wien ellen. A KK-t története során hatszor nyerte el a Vasas.
Az 1957-es évszámot a Vasas első bajnoki címe fémjelezte. A Vasas aranykora a 60-as években teljesedett ki. 1957-ben, 1960-ban, 1961-ben, 1965-ben és 1966-ban a Vasas nyerte a bajnokságot. Edzői Illovszky Rudolf és Baróti Lajos voltak. 1966-ban a Vasas veretlenül nyerte a bajnokságot, és Farkas János gólkirályi címet szerzett 25 találattal. Az 1960-as években végül megoldódott a pálya kérdése.
Az 1970-es években folytatódott a Vasas jó szériája: ’73-ban kupagyőzelem a Honvéd ellen (4-3), majd mindmáig az utolsó bajnoki cím megnyerése 1977-ben. Két kupagyőzelem a 80-as évekből (’82 és ’86) jelentette a legutolsó sikereket. 1998-ban, 2000-ben és 2001-ben három bronzérem következett, majd ezután kezdődtek a bajok. A 2001–02-es bajnokságban utolsó helyezettként kiesett a csapat az élvonalból. Ez a későbbi megszűnéshez vezetett. Fél évre eltűnt a Vasas a magyar futball palettájáról. 2003-ban egy Vasas-szurkoló nagyvállalkozó, Jámbor János és az újjáalakult Vasas-vezérkar, Markovits László vezetésével, megteremtették azt a lehetőséget, amellyel a Vasas újra életre kelt.
2006-ban a Vasas a bajnokság végén ismét kiesett az NB I-ből, de a pénzügyi gondokkal küzdő, emiatt a másodosztályba visszaminősített FTC helyett mégis elindulhatott a 2006–2007-es szezonban az első osztályban. A bajnokság végén a csapat az 5. helyen végzett. 2008. december 31-ével véget ért egy ötéves periódus, hiszen Jámbor János eladta üzletrészét, és a Vasas Futball Kft. 100%-os tulajdonosa a Vasas Sport Club lett. 2009. december 21-én A Vasas Futball Kft. 99 százalékos tulajdonrészét egy luxemburgi érdekeltségű cég vásárolta meg.
A 2011/12-es bajnokságban utolsó előttiként ismét kiesett a csapat az élvonalból. A 2014–/5-ös bajnokságban első helyen jutott vissza az NB I-be. A 2017/18-as szezont követően a Vasas 12. helyen végzett a bajnokságban, így újra kiesett. 2019 decemberében Jámbor János korábbi tulajdonos értékesítette tulajdonrészét. Az új tulajdonosok Nagy György (79%) és Nagy Miklós (20%) lettek, utóbbi lett a klub sportigazgatója is egyben. A Vasas a 2021/22-es bajnokságot magabiztosan megnyerve jutott vissza az élvonalba.
Forrás: vasassc.hu, vasasfc.hu, Wikipedia
Szurkolók, szurkolói csoportok
Szervezett szurkolói csoportok az 1992/93-as bajnokságban jelentek meg az angyalföldi lelátókon, a prímet a Tripolice Force vitte (mai napig aktívak a tagjaik), a fiatalabbak a Vasas Pirates (1998-ban feloszlatta magát) és a Blood Reeds (szintén aktív még) nevezetű csoportokban gyülekeztek. 1996-ban az Ultra’ Vasas, 1997-ben az Angelland VIP nevű csoport alakult meg, mindkettő megszűnt 2006-ban. Ekkor alakult meg az Armata Rossoblu, a csoport azóta is vezető az angyalföldi szurkolói életben, a Fighters tagjai náluk is keményebb vonalat képviselnek, de az Angyalföldi Ordasok tagjai is gondosan odafigyelnek arra, hogy minél többen ott legyenek az idegenbeli meccseken is.
Mészöly Kálmán a Vasas és a magyar válogatott legendásan kemény hátvédje, sokat elárul róla a beceneve: Szőke Szikla. A III. Kerületben kezdett el focizni, 1959-ben igazolta le szeretett klubja, a Vasas, amellyel három bajnoki cím mellett ugyanennyi Közép-európa Kupát is nyert. Edzőként 1979-80-ban bronzérmes lett az angyalföldi klubbal, 1982-től mesteredző. Játékosként 61-szer lépett pályára a magyar válogatottban, tagja volt az Eb-bronzérmes alakulatnak. Az 1962-es vb-n 5., az 1966-os mundiálon 6. a magyar csapattal. Angliában gólt szerzett a brazilok elleni legendás csoportmeccsen, amelyen vállsérülését követően felkötött karral játszotta végig a 3-1-re megnyert találkozót.
Háromszor volt szövetségi kapitány, a nemzeti csapat vele jutott ki az 1982-es világbajnokságra, továbbá a török válogatottat is irányította, akárcsak az isztambuli sztárcsapatot, a Fenerbahcét.
A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje mellett 2018-ban Budapest díszpolgára lett, illetve MLSZ Életműdíjat vehetett át.
Fia, Mészöly Géza szintén válogatott labdarúgó volt.
Kép forrása: mlsz.hu
