Zoran Kuntics szerint a Ferencvárosnál jobban eltűrik, ha nem sikerül egy meccs, mint a Crvena zvezdánál.
Zoran Kuntics nyár óta a topolyai labdarúgó-akadémia koordinátoraként dolgozik, és már alig várja, hogy szombat legyen, amikor is a magyar-szerb Eb-selejtezőn sok kérdésre választ kaphatunk. A korábbi Fradi-kedvenc nem ért egyet a Partizan Beograd edzőjével, aki szerint biztosan nyerni fog Budapesten Szerbia. Kuntics úgy véli, a vendégek jobb játékosokból állnak, de csapatként a magyarok jobbak. A Fraditól Konferencialiga-továbbjutásra és biztos NB I-es bajnoki címre számít.
Hogy telnek a mindennapjaid Topolyán?
Július óta én vagyok az itteni akadémia koordinátora, én felelek az összes korosztályért. Élvezem, minden rendben van. Mindössze fél órára van a lakhelyemtől, Szabadkától, a körülmények nagyon jók, minden feltétel adott a megfelelő munkához.
Mit szóltál, hogy szülővárosod csapata, a Spartak Subotica, avagy a Szabadka legyőzte az EKL-főtáblás Topolyát a felnőtt bajnokság előző fordulójában?
Mindenki szenzációként könyvelte el a végeredményt, hiszen mindenki arra számított, hogy a TSC fog nyerni. A Topolya sok gólhelyzetet kihagyott, a Spartak pedig két kapura lövésből két gólt szerzett. Van ilyen, de
a TSC továbbra is dobogóesélyes, és jelenleg is az első háromban van. Sok tehetséges, jó játékos van a csapatban, ezért bízom benne, hogy úgy, mint idén, jövőre is indulni tudunk majd valamelyik európai kupában.
A Topolya magyar kötődésű klub. Miért nincs benne, csak egyetlen magyar játékos Sós Bence személyében?
Ez nem az én dolgom, nem én foglalkozom a felnőttcsapat játékosmegfigyelésével. Gondolom, nehéz felnőttszinten megfelelő vajdasági magyar játékost találni, aki nemzetközi szinten is versenyképes lenne.
Az akadémián vannak magyar fiatalok?
Vannak, nem is kevesen. Van több ügyes játékos is, a mentális felkészülés rendben van, készek a fejlődésre, jó véleménnyel vagyok a magyar tehetségekről.
Milyen feladataid vannak a mindennapokban?
Az edzőkkel egyeztetek folyamatosan, főleg az U15-U19 közötti korosztályban. Nézem az edzéseket, meccseket, aztán megbeszéljük, mi volt jó, mi lehetne még jobb. Igyekszünk minél jobb játékosmegfigyelői munkát is végezni, próbálunk minél jobb játékosokat a csapathoz hozni, olyanokat, akik később az első csapatnak is a hasznára lehetnek. Érdekes munka, szeretem.
A Topolyához hasonlóan korábbi csapatod, a Ferencváros is a Konferencialigában szerepel idén. Legutóbb 2-0-ra vezetett a Fiorentina ellen, de a vége 2-2 lett, és ugyanez történt a Debrecen elleni bajnokin. Van jelentősége ennek, hogy kétszer is kiegyenlítettek a már két góllal vezető zöld-fehérek ellen?
Nem hiszem. Nem újdonság, ha azt mondom, hogy messze a Fradié a legjobb csapat Magyarországon, ami történt, bármelyik klubbal előfordulhat. Ráadásul a Ferencváros 60 percig jobb volt, mint a Fiorentina.
Erős csapat a Ferencvárosé, jó játékosokat igazolt, Dejan Sztankovics pedig egy nagyon impulzív edző, aki képes reagálni arra, ha valaki nem adja ki magából a 100 százalékot az edzésen vagy a meccsen. Látható, hogy a Ferencváros továbbjuthat a csoportból, és jövő nyáron magyar bajnok lesz, ez szinte száz százalék.
Sztankovicsot ezek szerint jó választásnak tartod?
Szerbiában a legerősebb csapatot irányította, amellyel sikeres volt, és ami biztos, hogy nagyon tudja motiválni a játékosokat a kispad mellől. Majd kiderül, hogy taktikailag mennyire felkészült, és mire képes az FTC-vel. A Crvena zvezdánál óriásiak voltak az elvárások, én úgy látom, lazább a hangulat a Fradi körül. Ott nem nagyon tűrik, ha nem sikerül egy-két meccs, de Magyarországon ezzel nincsen probléma. Most például a Debrecen ellen nem tudott nyerni a Ferencváros, de ez egyáltalán nem aggasztó, hiszen messze a legjobb magyar csapatról van szó.
Milyen gyakran juttatják az emberek eszedbe az Anderlechtnek lőtt gólodat, amely a Fradi legelső BL-csoportkörbe jutásának az alapja volt?
A múlt században volt, majdnem 30 éve. Már ennyire öreg vagyok.
Ha nosztalgiázik az ember, akkor elfelejt dolgozni. Van, hogy egy-két szurkoló emlékeztet rá, de nem ez a fontos, hanem az, ami most történik a Ferencvárossal. A csapat nagyon megerősödött, bár az is igaz, hogy a feröeri Klaksvík elleni BL-selejtező nem sikerült túl jól. De a fociban is vannak csodák.
MTI-fotó: Illyés Tibor
Szeretnél-e még Magyarországon edzősködni, hiszen korábban már több csapatnál is megfordultál?
Nem tudom. Volt mostanában is egy-két hívásom, de most úgy érzem, hogy jó helyen vagyok. A klub felfelé törekszik csakúgy, mint az akadémia, amellyel szeretnénk eggyel magasabb polcra kerülni. Hogy meddig maradok, nem tudom, de szeretnék minél tovább Topolyán dolgozni.
Szeptember elején a magyar válogatott 2-1-re nyerni tudott Belgrádban. Meglepett a végeredmény?
Nem, abszolút nem. Ugyanúgy háromesélyes mérkőzés volt, mint a szombati.
Aki követi a focit, látja, hogy Marco Rossi keze alatt a magyar válogatott sokat fejlődött, nagyon jól összerakott társaság, nagyon jó a kémia a stáb és a játékosok között. A szerbeknél jobb játékosok vannak, de csapatként nekem a magyar jobbnak tűnik. Nagyon egyben van, és nem véletlenül ért el kiváló eredményeket.
Az erős csapatok ellen nagyon eredményesen képes szerepelni, korábban akkor volt csak egy kis gond, amikor a magyar válogatott papíron gyengébb csapatok ellen játszott. A szerbek számára nagyon nem mindegy, hogy mi lesz a végeredmény a magyarok ellen Budapesten, majd a Montenegró elleni ki-ki meccsen, hazai pályán. Én mindenesetre alig várom már, hogy kezdődjön a szombati meccs.
Igor Duljaj, a Partizan edzője az NB1.hu-nak azt mondta: „Annak ellenére, hogy Magyarországon lesz a mérkőzés, én úgy gondolom, hogy Szerbia fog nyerni. Már csak azért is, mert a szerb csapat többször megmutatta már, hogy idegenben jobb és eredményesebb játékra képes, mint hazai pályán.” Egyetértesz vele?
Ennyire határozottan én ezt nem jelenteném ki. Biztos, hogy nem lesz ennyire egyértelmű a meccs, 67 ezer magyar szurkoló fog tombolni a Puskás Arénában. A szerb csapatból ráadásul hiányozni fog a Juventus sztárja, Dusan Vlahovics, az első számú gólfelelős. Nem tudom, mit fog kitalálni Sztojkovics kapitány, de nagyon nehéz dolguk lesz a szerbeknek Budapesten.
Fotó: Szirtesi László/Getty Images
Vlahovics fog jobban hiányozni a szerbeknek, vagy Willi Orbán a magyaroknak?
Ez így döntetlen, mert mindkét játékos nagyon fontos szereplő. Amióta Orbán a magyar válogatottban szerepel, jóval stabilabb lett a védekezés, ő egy nagyon megfelelő ember ebben a háromvédős rendszerben, amelyet Marco Rossival alkalmaz a csapat. Aki Orbánt helyettesíteni fogja, valószínűleg gyengébb minőségű játékos nála. A két kapitány keresi a helyetteseket, így nem a két hiányzó távolléte, hanem a többi játékos minősége fogja eldönteni a mérkőzést. A három végkimenetel esélye egyaránt 33 százalék.
Neked is van magyar állampolgárságod, mit jelent ez egy külföldi számára? Gondolok itt Marco Rossira is.
Abszolút megérdemelte az állampolgárságot. Amióta szövetségi kapitány, a magyar válogatott kultusza megnőtt, a belépők például a szombati meccsre három óra alatt elfogytak.
A legnagyobb érdem Marco Rossié, de azé is, aki kinevezte, gondolok itt Csányi Sándor MLSZ-elnökre. Fel tudta mérni, ki a megfelelő személy, aki eredményesen tudja vezetni a válogatottat.
Marcónak sikerült, nagyon szimpatikusan nyilatkozik, alázatosan dolgozik Magyarország sikeréért. Hallottam, hogy hetente jár magyar órára, drukkolok neki, hogy ebben is sikeres legyen.
A 30 éves védő reagált a Partizan Beograd edzőjének a szavaira, aki szerint Szerbia biztosan nyerni fog Budapesten. Interjú.
Csehország Lang Ádám rosszul sikerült fejese után egyenlített a Magyarország elleni felkészülés mérkőzésen, a 30 éves védő azonban már nem foglalkozik az egy hónapja történtekkel. Tanult a hibából, és reméli, telt ház előtt sikerül ismét legyőzni Szerbiát a szombati Eb-selejtezőn. Elmondta, szerinte mit jelent a most már magyar állampolgár Marco Rossi, illetve a Liverpool-játékos Szoboszlai Dominik Magyarországnak és a válogatottnak, de ciprusi klubcsapata idei céljairól is mesélt.
A magyar-cseh meccsen az ellenfél gólja előtt, ahogyan te mondtad, „hülye megoldást” választottál. A mérkőzés után mások mellett az NB1.hu-nak azt mondtad, „ma még kicsit emésztem magam, de holnap felkelek, és megyek tovább”. Ez történt?
Persze. Egy olyan döntést akartam hozni, ami a csapat számára a legjobb. Hazafejelem, felszedjük a zsugát, és mi jövünk. Megbillentettek a levegőben, ez nem segített, valahol ezt le is fújják, de nem kifogásként mondom. Lehetett volna más megoldást választanom, nyilván ebből tanul az ember, de tudom, hogy ez többet nem fog előfordulni. Megyek tovább.
Az elmúlt időszakban rengeteg mérkőzést végigjátszottam, és ez volt az első olyan rossz döntésem, amiből gólt kaptunk. Nem emésztem magam már emiatt.
Ezek szerint teljesen túltetted magad rajta?
Nem kellett. Mindenki követ el hibát, és a lényeg az volt, hogyan reagál rá az egyén és a csapat. Nem izgatom magam már emiatt. Tanultam belőle, és kész, ennyi.
Fontos kérdése lesz a meccsnek, hogy ki fog a sérült Willi Orbán helyén játszani. Kész vagy arra, hogy te legyél a védelem tengelyében?
Volt már erre példa számtalanszor, amikor Willi nem állt rendelkezésre, és ekkor szerintem mindig én voltam a védelem közepén. Persze, készen állok rá. De mindenre készen állok.
Mindenki tudja, milyen mérkőzés jön, nagy érvágás, hogy megsérült, és hiányozni fog. De mély a keret, és vannak játékosok, akik helyettesíthetik. A kapitány dönt majd arról, hogy szerinte melyik a legerősebb összeállítás.
Mennyire fontos tagja a csapatnak Willi Orbán, szerinted hol tartana most nélküle a válogatott?
Komoly nemzetközi rutinja van, rengeteg mérkőzés van a lábában, hétről hétre a Bajnokok Ligájában és a Bundesligában futballozik. Intelligens, nagyon jó játékosnak tartom. Hogy nélküle hol tartana a válogatott, nem tudom megmondani. Nyilván erősítés a honosítása, ez egyértelmű, mindenki láthatja.
Átfutott-e a fejeden, hogy a szerbek ellen, ha lehetőséget kapsz, meg tudsz előzni három nagyágyút, Détári Lajost, Dárdai Pált és Mészöly Kálmánt is a válogatottsági rangsorban?
Nem szoktam a számokkal előre foglalkozni, csak a pályán elvégzendő feladatra koncentrálok. Majd a végén, ha szögre akasztom a cipőt, megnézem a számaimat, hogyan is állok. De most nagyon nem a saját egyéni elismeréseimmel foglalkozom. Most az a legfontosabb, hogy számításba vesznek, és igyekszem olyan teljesítményt nyújtani, hogy az egész magyar labdarúgás ás a válogatott előbbre tudjon lépni, és tovább építsük a csapatot. Számomra ez a prioritás.
MTI-fotó: Hegedüs Róbert
Mit jelent a válogatott számára, hogy egyre több topligás játékosunk lett, és köztük van egy olyan futballistánk is Szoboszlai Dominik személyében, akiről naponta cikkek százai jelennek meg világszerte, és a Premier League-ben is klasszisnak tartják?
Ez mindenféleképpen jó a magyar labdarúgásnak, a válogatottnak is, hogy minél több nemzetközi tapasztalattal bíró játékosunk van, hiszen így könnyebb felvenni a versenyt olyan válogatottakkal, amelyek csapatát hasonló labdarúgók alkotják. Kell a nemzetközi rutin, a tudás és a tehetség, és ez nálunk nagyon jól van rendszerezve. Így versenyképesek és sikeresek tudunk lenni. Olyan vezéregyéniségek minden csapatba kellenek, mint Dominik. Az pedig nagyon jó, hogy ő már ennyire fiatalon el tudta érni ezt a magas szintet. Biztos vagyok benne, hogy még sok mindent el fog érni a futballban.
Igor Duljaj, a Partizan Beograd edzője az NB1.hu-nak azt mondta: „Annak ellenére, hogy Magyarországon lesz a mérkőzés, én úgy gondolom, hogy Szerbia fog nyerni. Már csak azért is, mert a szerb csapat többször megmutatta már, hogy idegenben jobb és eredményesebb játékra képes, mint hazai pályán.” Te hogy látod az esélyeket?
Ez egy teljesen másik mérkőzés lesz, mint a belgrádi. Nagyon nagy előny a számunkra, hogy telt ház előtt, remek hangulatban játszhatunk majd. A meccs minden percében megkapjuk majd azt a támogatást és plusz erőt, amire szükségünk lehet.
Tisztában vagyunk az ellenfél képességével, egy hónapja megtapasztaltuk, hogy milyen erőt képviselnek akkor, amikor menniük kell az eredmény után, és milyen nyomás alá tudják az ellenfelüket helyezni. Azt a meccset még meg fogjuk nézni, hogy lássuk, mit tehetnünk azért, hogy még hatékonyabbak legyünk.
Ugyanúgy kell nekimenni ennek a meccsnek is, mint bármelyiknek, nem szabad túlspilázni, mindent a helyén kell kezelni. Kőkemény ki-ki meccs lesz, nézzük meg, ki a jobb!
Te már 2014-ben válogatott voltál. Hogy élted meg a változást, hogy most például a szerbek ellen már most biztos a telt ház, és egy-egy jegyet csillagászati összegekért árulnak a fekete piacon?
Sokat változott a labdarúgás, de akkor is volt egy jó időszak, a 2016-os Eb és előtte a playoff, míg a selejtezősorozatban voltunk fent is, lent is. Az Eb után aztán történt egy kis visszaesés, onnan megint össze kellett szednie magát a magyar labdarúgásnak, amely onnan eljutott egy olyan szintre, hogy ma már bármilyen mérkőzést rendeznek, az emberek élőben szeretnék látni. Idegenbe is rengetegen eljönnek. Most tényleg nagyon jó a helyzet, de még van hová fejlődni, és szerintem fogunk is. Most nagyon jó a megítélése a labdarúgásnak, főleg a válogatottnak. Az emberek látják, hogy elhivatott mindenki, és igazi csapatként működünk.
A szerbek ellen nagyon közel kerülhetünk az Eb-szerepléshez. Milyen előrelépést jelent, ha nem pótselejtezővel jutna ki a válogatott?
Ez egy visszajelzése lenne annak, hogy sikeres az a hosszútávú koncepció, amit elkezdett a szövetség. Ennek a gyümölcse lenne, ha most már nem kellene pótselejtezőt játszanunk. Az előző két Eb-re playoff révén sikerült kijutni, és nagy dolog lenne zsinórban harmadszor is kvalifikálni a kontinensbajnokságra. Az lenne a hab lenne a tortán mindenki számára, ha ez egyenes ágon sikerülne.
Azok után, hogy már szerepeltél Eb-n, minek kellene történnie, hogy ne a 2016-os Eb legyen a pályafutásod csúcsa?
Kijutni a vébére, de az még a következő sorozat kérdése. Lépésről lépésre kell haladnunk, szépen, fokozatosan. Most például majd egy szerb mérkőzés elleni jó eredménnyel.
Reális, hogy kijusson a vb-re a csapat?
Még két év, mire elkezdődik a sorozat. Biztos vagyok benne, hogy addig még tudunk előre lépni. Most már lehet komolyabban álmodozni a vb-ről az elmúlt időszak teljesítményét látva.
MTI-fotó: Hegedüs Róbert
Marco Rossi magyar állampolgár lett, mire gondoltál, amikor meghallottad ezt a hírt?
Többször említette, hogy Magyarország a második hazája. Amikor idejött, lehetőséget kapott a Honvédnál, és próbált mindig becsületesen dolgozni. Szerintem mindenki örül annak, hogy úgy döntött, szeretne magyar állampolgár lenni. Ezáltal elismerik a munkáját, és látható rajta, hogy mennyire a szívén viseli az ország sorsát. Ez egy visszaigazolása annak, hogy tényleg nagyon szereti Magyarországot.
Te mit kaptál tőle, mint edzőtől?
Sok mindent tanultam tőle, és a legnagyobb hatással az volt rám, ahogyan a játékosokat kezeli.
Azért is tudott Marco Rossi ennyire sikeres lenni, mert felismerte, hogyan kell összerakni az ideális játékoskeretet. Jó emberismerő, következetes, és megköveteli a munkát. Mind szakmailag, mind emberileg egy nagyon jó karakternek és rendkívül komplex edzőnek tartom.
Mindig tudja, hogy mit kell csinálni. Ha pihenésre, szórakozásra kerül a sor, annyi teret ad, hogy a játékos el tudjon lazulni.
Ciprusi klubcsapatod, az Omonia Nicosia a harmadikról visszaesett a hatodik helyre a táblázaton, de közel van az élbolyhoz. Milyen a hangulat a klubnál?
Jó, mert bár szoros az élmezőny, és elhullajtottunk néhány fontos pontot, de minden meccsen megvannak a lehetőségeink, amelyeket többnyire jól használunk ki. De jól állunk.
Mennyire gyorsan tettétek túl magatokat azon, hogy a Midtjylland elleni 1-0-s hazai siker után Dániában 5-1-re kikaptatok a Konferencialigában?
Otthon a közönség is mellettünk állt, nagyszerű győzelem volt. De aztán idegenben befújtak a mérkőzés elején egy olyan 11-est, amelyet én nem értettem, VAR nem volt, pedig ez egy igazi tétmérkőzés volt. Ekkor egyúttal tíz emberre is fogyatkoztunk, ez pedig iszonyatosan megnehezítette a dolgunkat. Ez az erős dán csapat ezek után bedarált minket.
MTI-fotó: Hegedüs Róbert
A magyar-cseh meccs óta négy bajnokit rendeztek, te kettőn szerepeltél. Hogy érezted magad az AEL elleni, majd az Aris Limassol elleni meccseken? Előbbi 0-0, utóbbi 2-2 lett.
Jól ment mindkét mérkőzésen a játék. A párharcaimat megnyertem, és előre is voltak jó megoldásaim. Más volt a két meccs, az AEL-t az első félidőben majdhogynem szétfutballoztuk, a második félidő elején kaptunk egy piros lapot. Az ellenfélnek nem volt nagy helyzete, így ezt a meccset emberhátrányban sikerült lehozni 0-0-ra. Az Arisszal egy lüktető rangadót játszottunk, és ha magamat nézem, jól teljesítmény nyújtottam a csapathoz hasonlóan.
Legutóbb az Othellos elleni meccset hőemelkedés miatt hagytad ki, de előtte miért voltál kispados a Doxa ellen?
Gőzöm sincs. A saját teljesítményemmel mindig sokkal kritikusabb vagyok, mint bárki más, ezért nem hiszem, hogy ezzel lett volna a gond. Négy jó képességű belső védő van a csapatnál, nagyjából most jár mindenki ugyanannyi mérkőzésnél.
Rengeteget változtat az edző, talán nem is volt még olyan mérkőzés, amelyen ugyanaz a kezdő állt volna fel. Mindenkit tűzben akar tartani, és szeretné, hogy mindenki elégedett legyen, és mindenkit meg is akar nézni.
Mi a célkitűzés?
Egyértelműen a nemzetközi kupaszereplés kivívása, de én azt gondolom, hogy a bajnoki címet is megcélozhatjuk. Az előző években ezt nem sikerült megszerezni, de a potenciál megvolt és most is megvan a csapatban ahhoz, hogy aranyérmes legyen. Valamilyen címet mindenképp el kellene érnünk, a kupagyőzelemnek is nagyon örülnénk.
Tizenhat hónap után játszhat újra tétmérkőzést a válogatottban Nagy Zsolt.
Hét hónap kihagyás után fokozatosan tért vissza a pályára a válogatott Nagy Zsolt, akit idő közben újra meghívtak a nemzeti csapatba. A nehéz hónapok alatt volt benne kétely a válogatottság kapcsán, de éppen ez tartotta benne a lelket. Posztriválisa, Kerkez Milos teljesítményét elismeréssel nézte, az elhúzódó sérülés után pedig nagy vágya a 2024-es Eb, amelyhez többek közt Szerbia és Litvánia testén keresztül vezet az út Marco Rossi csapatának. Interjú.
Nehéz meccsen gyűrtétek le a Kisvárdát, a kapu előtti játékot nézve mindkét csapatban maradt gól. Reális az 1-0-s eredmény?
Valóban itt is, ott is voltak helyzetek. Az első félidő szerintem a miénk volt, több lehetőséget alakítottunk ki, személy szerint nekem is volt komoly gólszerzési esélyem. A befejezéseken még dolgoznunk kell, hogy hamarabb le tudjuk zárni az ilyen meccseket. Az utolsó húsz percben ránk jött a Kisvárda, olyan területeket is átengedtünk nekik, amiket nem kellett volna. Összességében örülök az 1-0-s győzelemnek, de azért van bennem némi hiányérzet.
„Nem sikerült elkerülni, operálni kellett”
A Paks ellen 33 percet, a ZTE ellen egy félidőt játszottál, most csak a 89. percben cseréltek le. Száz százalékos vagy?
Kimondhatjuk, hogy igen. Fizikálisan jól érzem magam, az erőnlétemet is visszanyertem, most már csak a teljesítményemre kell koncentrálnom.
Február 9-én játszottál utoljára, és a tavalyi szezon elejét is kihagytad, szintén sérülés miatt. Lelkileg hogyan élted meg ezt a szűk másfél évet?
Talán mondhatom, hogy a korábbi, tavaly nyári sérülésem előtt a csúcson voltam. A válogatottal nagy eredményeket értünk el, és személy szerint nekem is jól ment a játék (sérülése előtt a németeknek és az angoloknak is gólt lőtt – a szerk.). Nagyon sajnáltam, hogy megsérültem azon a Konferencialiga-selejtezőn, az kísért el februárig, amikor rásérültem. Ott kellett nagyon erősnek lennem, hiszen hat hétig próbáltuk elkerülni a műtétet, de nem sikerült, végül operálni kellett.
Nagy Zsolt a Paks ellen lépett először pályára a sérülése után (Fotó: puskasakademia.hu)
Mennyi idő telik el ilyenkor, mire egy játékos előbb edzésen, majd mérkőzésen félsz nélkül bele mer állni a kitámasztásokba, párharcokba?
Ez személyfüggő, mindenki máshogyan él meg egy ilyen kihagyást. Van, aki mentálisan hamar át tud esni ezen, van, aki csak lassabban. Nekem ez hamar jött el, de addig vissza se engedtek volna a pályára, amíg ez a félsz nem múlik el bennem. Szerencsére ez gyorsan eljött. Purger Szilárddal végeztem az erőnléti munkát a rehabilitációm alatt, nagyon odafigyelt rám, így tényleg úgy tudtam visszatérni, hogy csak a játékba lendülésre koncentrálhassak.
Rossi jelezte, hogy bízik bennem”
Harminc évesen két komoly kihagyás közben és után volt benned a rehabilitáció alatt kétely, hogy leszel-e még válogatott?
Bevallom, igen. Voltak játékosok, akik egy ilyenből már nem, vagy nem úgy tudnak visszatérni. Nekem mindig a céljaim lebegtek a szemem előtt, például a válogatott is. Azért küzdöttem és hajtottam, a fájdalmas napok átvészelése közben az motivált, hogy visszanyerjem a formám. Jó úton járok, jól haladok, szép lassan próbálok elérni újra arra a szintre, ahol a sérülésem előtt voltam. Belülről úgy érzem, hogy a fokozatos visszatérésem jól sikerült, várom, hogy visszatérjen a régi formám.
Rossinál deklarált válogatási elv a csapat hosszú távú egyben tartása, nem mindig a pillanatnyi forma a döntő a keretösszeállítás során. Te mégis meglepődtél, mikor újra meghívott. Miért?
Amikor először újra pályára léptem, Marco Rossi azonnal írt nekem. Beszéltünk, érdeklődött, hogy milyen volt újra a pályán lenni. Ezzel is jelezte felém, hogy figyel engem, számít rám, bízik bennem. A meghívó azért lepett meg, mert a visszatérésem óta akkor még nem játszottam kezdőként a klubomban. De a mesternek jó szeme van ehhez, bízom a döntésében, hogy nem ok nélkül hívott be.
Nagy Zsolt eddigi utolsó válogatottbeli tétmérkőzésén a harmadik magyar gólt szerezte a wolverhamptoni 4-0 során (Fotó: Getty Images)
Ahogy te kiváltál, a helyedbe lépő Kerkez Milos jó teljesítménnyel robbant be a válogatottba. Ez a csapatnak jó, esetedben viszont árnyalja a képet, hogy a posztriválisodról van szó. Milyen érzések kavarogtak benned őt látva?
Milos nagyon jó játékos, nekem is tetszik a teljesítménye. Jóban vagyunk, és tudjuk is egymást motiválni, hogy minél jobbak legyünk. A válogatottnak jót tesz a versenyhelyzet, és az is, hogy ha valaki kidől, akkor van, aki pótolja. Többek között ezért is tudtunk az elmúlt években ilyen jó eredményeket elérni.
„Meglesz, aki pótolja Willit”
Willi Orbán személyében a védelem vezérét nélkülözi majd a szerbek elleni Európa-bajnoki selejtezőn. Hogyan lehet kiegyenlíteni az ő hiányát?
Willi hiánya nagy veszteség számunkra, sajnálatos, hogy nélküle kell megvívnunk két fontos meccset. Innen is gyors felépülést kívánok neki! De ahogy az előbb is mondtam, minden posztra megvannak a megfelelő játékosaink, mindenki tudja, mi a dolga, ha lehetőséget kap. Willi komoly hiányzó, de most is meglesz az az ember, aki helyettesítse.
Hány játékpercre és milyen eredményekre számítasz Szerbia és Litvánia ellen?
Ezt előre nem tudom megmondani. Hosszú hetünk lesz, öt edzéssel, hiszen csak szombaton játszunk. Az edzéseken mindent megteszek, hogy a stáb lássa, számíthatnak rám. Olvastam, hogy a kapitány azt mondta, 4 ponttal elégedett lenne. Ezzel kiegyeznék én is, de mindkét meccsen győzni szeretnénk, hiszen ha a szerbek ellen ez sikerül, akkor nagyon nagy esélyünk lesz a kijutásra. Hat pontot szeretnénk szerezni, meglátjuk, hogyan alakul.
2024-ben Eb, a Puskás Akadémia pedig idén is a dobogót célozza meg, sőt, Lamin Colley azt is mondta: bajnok szeretne lenni a csapattal. Te hogy tervezel, mit kell teljesítened addig, hogy elérhetők legyenek ezek a célok?
Nekem is ezek a céljaim, hiszen ha magasra tesszük a lécet, akkor nincs probléma a motivációval. A bajnokságról még korai beszélni, megcélozzuk az első ötöt, és közben kiderül, meddig érhetünk. A csapattársakkal azt beszéltük, hogy jó lenne újra dobogós helyen végezni, hiszen az utat nyit a nemzetközi kupaporondra. Az Európa-bajnokság pedig pályafutásom legnagyobb élménye lenne, minden nap ez lebeg a szemem előtt, azért hajtok, hogy elérhessem.
A név kötelez: ifjabb Sándor Tamás édesapjához hasonlóan a futballpályán kötött ki. A DEAC 27 éves labdarúgója az NB1.hu-nak adott interjúban nyíltan beszélt arról, hogy milyen volt, amikor apja volt az edzője. Emellett arra is kitért, hogy mennyire foglalkoztatja az NB I-es bemutatkozás.
– Sokan azt gondolhatják, hogy ha valakit Sándor Tamásnak hívnak, akkor csak futballista lehet.
– Abból a szempontból nem volt kérdéses a sorsom, hogy gyakorlatilag egyből magával ragadott a labdarúgás, nem is próbáltam ki másik sportágat. Egyébként a szüleim nem erőltették, hogy ezt az utat válasszam. Ha jól emlékszem, 6 éves lehettem, amikor a Loki Focisuliba kerültem. Arany László volt az első edzőm, tőle nagyon sokat tanultam, emellett remek közösséget épített, így örömmel jártam az edzésekre.
– Édesapád mennyire egyengette a karrieredet?
– Aktív játékosként elég zsúfolt volt a programja, így nem igazán jutott ideje arra, hogy külön edzéseket tartson nekem. Taktikai tanácsokat ritkán adott, mivel azt mondta, hogy nem ő az edzőm, emiatt ez nem a feladata. Manapság figyelemmel követi a mérkőzéseimet, de otthon igyekszünk minél kevesebbet beszélgetni a fociról.
– Aztán az élet mégis úgy hozta, hogy 2020 és 2023 között a vezetőedződ lett a DEAC-nál. Milyen volt a munkakapcsolatotok?
– Nem kivételezett velem, de ezt nem is vártam el. Az edzéseken és a meccseken nem lazítottam, a maximumot akartam nyújtani, hiszen el akartam azt kerülni, hogy azt mondják, csak azért lépek pályára, mert én vagyok a tréner fia.
deac.hu/Derencsényi István
– Legendák gyermekei gyakran kijelentik, hogy nagy terhet kell cipelniük. Neked mennyire okozott ez nehézséget?
– Fiatalabb koromban kicsit lázadoztam, például nem akartam azon a poszton játszani, ahol apa, de manapság már jól kezelem a helyzetet. Nyilván eljutottak hozzám az összehasonlítások, sokan azt mondják, hogy hasonló a mozgásunk vagy ugyanannyira görbék a lábaink. Ilyen összevetések tekintetében nagyon negatív véleményt szerencsére nem hallottam.
– 2019 óta erősíted a DEAC-ot, hogy érzed magad a csapatnál?
– Egy összetartó együttes tagja lehetek, így nincs okom a panaszkodásra. Folyamatosan fejlődik a klub, profi körülmények között dolgozhatunk. 2020-ban feljutottunk az NB II-be, amit nagy sikernek tartok. Sajnos a másodosztályban már nem igazán jöttek az eredmények, ettől függetlenül örömmel gondolok vissza erre az időszakra. Megtapasztalhattuk, hogy ebben a bajnokságban egyetlen pillanatra sem lehet kihagyni.
deac.hu/Derencsényi István
– Jelenleg az NB III Északkeleti csoportjában az ötödik helyen álltok. Mit gondolsz az eddigi produkciótokról?
– Felemás érzések kavarognak bennem, mivel elég hullámzó a teljesítményünk. Korábban idegenben kevésbé jöttek az eredmények, ebben a tekintetben előreléptünk, de mostanság a hazai mérlegünk nem az igazi. Nincs egyébként konkrét célunk a helyezést figyelembe véve, szeretnénk minél előbb végezni.
– Az előző héten a DVTK otthonában le kellett cserélni. Mi a baj?
– Egy rossz mozdulat miatt szúrást éreztem a vádliban. Egyből jeleztem a szakmai stábnak, hogy gond van. Szerencsére nincs szakadás, járok kezelésekre, de a szereplésem még kérdéses a következő találkozón.
– Az élvonalban még nem szerepelhettél. Az NB I-es bemutatkozásra mekkora esélyt látsz?
– Jövőre leszek 28 éves, ami a közvélemény szerint ideális kor a labdarúgásban. Egyébként nem igazán foglalkoztat ez, mivel nem szeretek a jövőben élni. Mindig csak a következő feladatra összpontosítok, aztán majd kiderül, hogy alakul a karrierem.
deac.hu/Derencsényi István
– Édesapád a visszavonulás után trénernek állt. Ilyen tekintetben is követed a példáját?
– Megtapasztalhattam, hogy ennek a szakmának vannak árnyoldalai, elég csak arra gondolni, hogy az edzők keze olykor meg van kötve. Remélem, hogy még van jó pár évem futballistaként, vagyis talán ráérek még gondolkodni azon, hogy mit fogok csinálni, ha szögre akasztom a cipőmet. Az biztos, hogy a futball közelében akarok maradni.
Parádés eredménysor
A címben nem véletlenül neveztük a Loki legendájának idősebb Sándor Tamást, hiszen játékosként négyszer lett bajnok a debreceni együttessel, emellett 2008-ban a Magyar Kupában szerzett aranyérmet. Sándor Tamás a légióskodásba is belekóstolt, először az olasz Torinóban futballozott, aztán a török Gençlerbirliği SK-ban tehette le a névjegyét, majd négy évet húzott le az izraeli Beitar Jeruzsálemben. A magyar válogatottban tizenegy alkalommal szerepelhetett, emellett tagja volt annak a gárdának, amely az 1996-os olimpián állhatott rajthoz.
Szappanos Péter szerint egyáltalán nem baj, hogy eltűntek a Paks "mintha nem lenne holnap" kamikaze-támadásai.
A Paks jobb formában van, mint valaha. Pedig a harmadik fordulóban 6-1-re kikapott a Ferencváros otthonában, de Bognár György vezetőedző csapata nem bánkódott sokáig a vereségen, azóta öt mérkőzését is úgy nyerte meg, hogy mindössze egy gólt kapott. Hála a bombaformában védő Szappanos Péternek is, aki szerint nem baj, hogy a Paks nem 5-4-re nyeri a meccseit.
A Paks második a tabellán. Mennyi esélyt látsz arra, hogy 33 forduló után is ezüstérmes helyen lesz a csapat?
Hosszú még a bajnokság, így felesleges és butaság ilyenekről beszélni. A Fradin kívül minden csapatnak a biztos bennmaradás a célja, de nyilván egy jó rajt után átíródnak a célok. De szerintem éppen mi vagyunk azok, akik itt, Pakson két lábbal a földön járunk ebből a szempontból.
Gondolom, azért nem vagytok szomorúak a mostani második hely miatt.
Nem, egyáltalán nem (nevet).
Én nagyon régen éreztem hasonlót. Az előző két évemben, Kispesten nem lehetett erről beszélni, utoljára Mezőkövesden volt hasonló szériám az 2019-20-as szezonban, hogy tartósan elöl lettem volna a csapatommal.
Mi a csapat hivatalos vagy nem hivatalos célkitűzése?
A cél előbb a biztos bennmaradás kivívása, aztán pedig minél előrébb végzünk, annál boldogabbak leszünk.
Forrás: facebook.com/paksifcofficialsite
Ha valaki a Fradi elleni 1-6 után azt mondja neked, hogy – a kupameccset is beleszámítva – zsinórban öt meccset meg fogtok nyerni, elhiszed?
Megmondom őszintén, én már az elejétől fogva hittem a csapatban. Volt egy szegedi edzőmeccsünk, amelyet eléggé felkapott a média, hiszen egy nagyobb gólkülönbségű vereséget szenvedtünk (a Paks 7-3-ra kikapott– a szerk.). De a hétköznapi munka során láttam, hogy ebben a csapatban sokkal több van. Bíztam benne, hogy jók leszünk, és remélhetőleg jól is fogunk tudni rajtolni. Az benne van a pakliban, hogy a Fraditól kikapunk az Üllői úton, de ez kinél nincs… Szerencsére játszottam már jó pár meccset, hogy ezt a helyén tudjam kezelni.
Még olyan gólt is kaptunk, hogy ziccerben az ellenfél játékosa eltörte a labdát, egyúttal fejbe lőtte a csatárt a hosszún, szóval, szerintem akármit is csináltunk volna, ez a meccs így volt megírva.
Úgy kell állniuk a csillagoknak, és nagyon nagy csapategységnek kell lennie ahhoz, hogy a Fradit meg lehessen szorongatni idegenben. Ez pedig egy olyan nap volt, amikor nekik minden sikerült, nekünk pedig semmi, ezért nem is volt szabad belőle messzemenő következtetéseket levonni. Szerencsére, ezt a klubnál is így gondolták, ezért aztán már a következő célra fókuszáltunk. Nem foglalkoztunk azzal, hogy mi történt a Ferencváros ellen, utána a Fehérvárt le is tudtuk győzni otthon 2-0-ra. Innentől kezdve indult el a szép kis sorozatunk.
Máshol előfordult már, hogy az edzőt elküldik, a kapust lecserélik egy ilyen vereség után, a ti válaszotok pedig erre az volt, hogy öt meccsen egyetlen gólt kaptatok. Mi történt?
Három forduló után nem szoktak még azért edzőt elküldeni, meg remélhetőleg a kapust sem cserélik le. Ha nem a Ferencváros lett volna az ellenfél, akkor másképp értékeltük volna ezt az eredményt.
De mivel mindenki a helyén kezeli a dolgokat, ezért azt is jól tudjuk, ha egy csapatot legyőznénk 6-1-re, akkor sem lenne olyan hurráhangulat a csapat körül, hogy a következő hetekben mondjuk négyszer vereséget szenvedjünk. Nem csináltunk semmit másképp, nem volt válságstáb, jól kezelte a klub a mérkőzést mind szakmailag, mind emberileg, ezért tudtunk kilábalni ebből.
A Fehérvár után a kupában 7-0-ra legyőztétek a BKV Előrét, majd a bajnokságban a Puskást idegenben, a Debrecent otthon vertétek meg 2-0-ra, legutóbb pedig Pakson 2-1-re a Mezőkövesdet. Melyik volt a legnehezebb diadal?
Most a Mezőkövesdet mondanám, mert 0-1-ről fordítanunk kellett. Előtte rendre jó helyzetbe kerültünk, hiszen az a legjobb forgatókönyv, amikor megszerzed a vezetést, és utána azért kell játszanod, hogy megtartsd az előnyt.
De amikor az ellenfél jut vezetéshez, akkor plusz erőket kell mozgósítani, arra kell fókuszálnod, hogy ki tudj egyenlíteni. Ez szerencsére sikerült is, majd a győzelmet is kiharcoltuk. Ugyanúgy örültünk mindegyik sikernek, de a legutóbbit volt a legnehezebb elérni, hiszen benne volt az a veszély is, hogy jobban kinyíltunk, jobban akartunk támadni. A Mezőkövesd pedig rutinból le tudta volna hozni a meccset, ha 2-0-s vezetést szerez.
A Paks csúcsformában, a Kecskemét gödörben. Mi jöhet ki ebből a hétvégi meccsből?
Ez egy veszélyes elegy. Előbb-utóbb a Kecskemétnek is nyernie kell, nagyon bízom benne, hogy utóbb, mert mi most is mindenképpen győzni szeretnénk. Nagyon bízom benne, hogy ugyanúgy a helyén tudjuk kezelni ezt a győzelmi szériát, mintha fordított esetben lennénk. Okosan kell belemenni ebbe a mérkőzésbe, mert a Kecskemétnek sokkal jobban kell támadnia, nagyobb rizikót kell vállalnia, hogy megtörje a rossz sorozatát. De a mai NB I-ben nincsen lefutott mérkőzés, így ez is háromesélyes.
A második hely az edzőt is dicséri. Szerinted mi az, ami Bognár Györgyöt kiemeli a többi szakvezető közül, amivel az idei jó eredményeket el tudta érni a Paks?
Ő eddig is nagyon jó eredményeket ért el az NB I-ben. Ami nagy fegyvertény az esetében, hogy nagyon jól ismeri a mezőnyt, és nagyon jól fel tudja térképezni az ellenfelet, hogy melyik csapat ellen mit kell játszani. Jó csapata is van, amelyet jól tud forgatni, az pedig közös siker, hogy megvan a kémia. Ilyenkor jó eredményeket tud produkálni egy csapat, de nagyon reméljük, hogy nincs még vége a sorozatnak, és ezen a fölfelé ívelő pályán maradunk.
Hogyan sikerült elérni, hogy a már említett öt meccsen remekelt a védelem, miközben korábban azért a rengeteg rúgott mellett rendre sok gólt is kapott?
A játékrendszerünk is változott azáltal, hogy Böde Dánielen kívül nincsen klasszikus 9-es centerünk, akire fel lehetne rugdosni a labdákat, amelyeket a játékos aztán összeszedne.
A csapatra lett optimalizálva a taktikánk is, amelybe nem fér bele az a kamikaze-stílus, amikor úgy támadsz, mintha nem lenne holnap. A meccseket 1-0-ra is meg lehet nyerni, ugyanúgy három pontot adnak érte, mintha 5-4-re nyerünk.
Nem lehet minden évben ugyanazt a teljesítményt hozni, pedig a Paksra jellemző volt, hogy három évig adta a gólkirályt, ami sok esetben győzelemmel is párosult. Ez lett egy kicsit leegyszerűsítve. Sokkal játszósabb lett a csapat, nemcsak a hosszú labdákra építünk. De ez látszik a lőtt gólokon is.
MTI-fotó: Koszticsák Szilárd
Újra válogatott meghívót kaptál, időközben pedig Marco Rossi magyar állampolgár lett. Mit jelent a szövetségi kapitány a magyar futball számára, és mit jelent a számodra?
Nagyon sokat köszönhet Marco Rossinak az ország. Összekovácsolta a válogatottat, de ő is mindig hangoztatja, hogy kellett hozzá a csapat is. Ezek közös eredmények, de az ő személyének köszönhetően tart most a jelenlegi szinten a magyar válogatott és a magyar labdarúgás. Én azt gondolom, hogy a szerbek ellen most akkor is telt ház lenne a Puskás Arénában, ha 100 ezer lenne a befogadóképessége.
De bárki is lenne az ellenfél, a stadion biztos, hogy megtelne. Egy nagyon szerény és következetes embert ismertem meg benne, aki tényleg nagyon szereti Magyarországot, és most már magyarként van velünk, miközben büszke az olasz hagyományaira. Reméljük, még sokáig élvezhetjük a munkásságát Magyarországon.
Sokan kissé furcsállják, hogy négy kapus van a válogatottban. Te hogy látod, ennek milyen előnyei vannak?
Nem tudom, ki csodálkozik ezen, majdnem minden csapat négy kapussal vág neki a mérkőzéseknek. Se előnyét, se hátrányát nem látom, annyi kapussal dolgozik a válogatott, amennyit a szövetségi kapitány kijelöl. Meg mondom őszintén, ezen nem is gondolkoztam még, ezért nem is tudok rá velős választ adni.
Willi Orbán kiesésével keresi a legerősebb hátvédsort Marco Rossi. Csak a játék kedvéért, mire lennél képes, ha bevetnének jobbhátvédként, hiszen Zalaegerszegen ezen a poszton is szerepeltél?
Ha azt mondják, csatár leszek, akkor beállok, de a viccet félretéve, azért teljesen más szint az, amikor én az NB II-ben, Zalaegerszegen bohóckodtam jobbhátvédként. Volt ilyen időszak is az életemben, de szerencsére ez már a múlt, és azt gondolom, végül én jöttem ki ebből győztesen.
MTI-fotó: Koszticsák Szilárd
A szerbek ellen mi dönthet? Idegenben sikerült nyerni, egy mostani győzelem pedig egészen közel hozná az Eb-részvételt.
Szerbiában, az első félidőben voltak ki nem kényszerített hibáink, gólt is kaptunk, de ez benne van a játékban. De ha ezeket a hibákat csökkenteni tudjuk, akkor csapatként, főleg hazai pályán, a saját szurkolóink előtt itthon tudjuk tartani a három pontot, és nagyon fontos lépést tudunk megtenni az Európa-bajnokság felé.
Novemberben krisztusi korba lépsz, milyen tervekkel vágsz neki életed 33. évének?
Mivel későn mutatkoztam be az NB I-ben, ezért muszáj leszek sokáig kitolnom a karrierem. Szeretnék még jó teljesítményt nyújtva, minél több évet lehúzni az első osztályban.
Ukrajnai időszakának Odessza bombázása, míg a kazahsztáninak gyermeke születése vetett véget, Miskolcon viszont szeret élni. A tizenkét csapatos lebonyolítású NB I-et játékos szemmel jónak tartja, a Paks és a Kecskemét magyaros filozófiáját elismeri. Az Újpest és a Fradi ellen 6 pont megszerzésére készülő Rudi Pozeg Vancassal beszélgettünk.
Hazádban, Szlovéniában nevelkedtél, majd másfél évet Ukrajnában és Kazahsztánban töltöttél. Hogy jött akkor a váltás?
Jó ajánlatot kaptam az Odesszától, úgyhogy aláírtam két évre. Három hete voltam Ukrajnában, amikor Törökországba mentünk, hogy felkészüljünk az új szezonra. Mire visszatértünk, kitört a háború. Életem legnehezebb időszaka volt: távol voltam a családomtól, a várost bombázták, néhány bomba a hotelünktől 5 percnyi távolságra csapódott be a tengerbe. Először éltem át hasonlót, közben egyedül edzettem. Ekkor jött a Tobol ajánlata, ahová egy éves kölcsönszerződéssel igazoltam.
Ennek viszont két hónap után vége szakadt. Miért?
Kiderült, hogy a feleségem várandós. Kazahsztán nagyon messze van, én viszont szerettem volna mellette lenni ebben az időszakban. Jeleztem ezt a klub felé, akikkel sikerült is megállapodnom a kölcsön felbontásáról, így hazaigazolhattam Szlovéniába, a Koperhez.
Pozeg Vancas (szemben) a szlovén Maribor játékosaként a Hammarby elleni Ekl-selejtezőn 2021 nyarán (Fotó: Getty Images)
Bő egy évvel ezután viszont már Miskolcon vagy.
Egy barátom felhívott a nyáron, hogy tudna nekem egy olyan csapatot, ahol szerinte nagyon jó edző dolgozik, akinek illenék az elképzeléseibe. Felvettük a kapcsolatot, és mivel nekem is tetszett a vízió, amit felvázoltak, gyorsan megegyeztem a DVTK-val.
Korábbi állomáshelyeidhez viszonyítva milyennek látod Magyarországot és az NB I-et?
Magyarország szimpatikus hely, és Miskolcot is szeretem. Az emberek kedvesek, a város pedig nem túlságosan nagy, nincs túl sok nyüzsgés, ami nekem komfortos. Ami a bajnokságot illeti, sok erős csapata van a magyaroknak. Csak a Ferencváros emelkedik ki, akik szinte mindig ott vannak egy nemzetközi kupa főtábláján. A többi csapat viszont nagyjából azonos szinten van, így sok szoros meccset játszanak, ami jót tesz a bajnokságnak.
A tizenkét csapatos NB I éppen ennek kapcsán kapja a legtöbb kritikát, miszerint a sok háromesélyes meccs miatt hétről hétre kell készülni, és nehezebb hosszú távú koncepciót építeni. Neked ezek szerint tetszik ez a rendszer?
Csak játékosszemszögből tudom megítélni, de én szeretem. Szerintem motiváló, ha minden héten olyan ellenféllel mérkőzöl, aki hasonló kaliberű, és ha nem hozod a kellő teljesítményt, akkor kikapsz tőle. Futballistaként ez fenntartja benned a tüzet, ösztönöz arra, hogy folyamatosan, hétről hétre fejlődj. Szlovéniában úgy nézett ki a bajnokság, hogy volt négy erős csapat, a többinek pedig szinte esélye sem volt ellenük. Így egy játékosnak nehezebb folyamatosan a maximumon pörögnie. Magyarországon ez a szakadék nincs meg, és szerintem jó hatással van a liga csapataira.
Pozeg Vancas a Kecskemét ellen büntetőből szerzett gólt (Fotó: dvtk.eu)
A Diósgyőr a fél csapatát lecserélte a nyáron, ami gyakori jelenség Magyarországon, az viszont, hogy ezt egy ilyen sikeres szereplés kövesse, már kevésbé. Mint az egyik új érkező, szerinted mitől ilyen jó a játékoskiválasztás a DVTK-nál?
Szerintem attól, hogy az edző nagyon alaposan feltérképezi, hogy a kiszemelt játékosok beleillenek-e abba a játékrendszerbe, amit játszatni szeretne. Szempont, hogy ha külföldi játékost igazolnak, akkor az jobb legyen a magyaroknál. Ez egy fontos kritérium, mert a magyar játékosok is jók, ezt láthatjuk a Paks vagy a Kecskemét példáján. Kemény munka van mögöttünk, mert sok játékost kellett beilleszteni a csapat rendszerébe, de szerencsére jól sikerült.
8 meccsen 2 gólt és 4 gólpasszt jegyzel. Az eddigi legeredményesebb szezonod a 2018/19-es volt: Celjében 14 góllal és 5 assziszttal zártál. Megközelíthetőnek érzed azt a teljesítményt?
Igen, de elsősorban a csapat győzelme számít. Ha gólt lövök, vagy gólpasszt adok, örülök, de az elsődleges, hogy a csapat nyerni tudjon. Mindig azt teszem, amivel az adott pillanatban a legtöbbet tudom hozzáadni a Diósgyőr győzelmi esélyeihez, ha védekezésről van szó, akkor védekezem. Persze a góljaim és gólpasszaim által is jól jár a csapat, úgyhogy szeretném még ezeket a mutatóimat is növelni.
Szerinted mitől érzed ennyire otthon magad a DVTK játékrendszerében?
Bár a bal szélen is bevethető vagyok, mindig is a csatár mögött szerettem játszani, ez a természetes pozícióm. Több korábbi csapatomban is balszélsőként játszattak, ott sem ment rosszul, de nem ott vagyok a legjobb. Mikor megérkeztem, Kuznyecov Szergej az első edzésen elmondta nekem, hogy tudja, hogy mindkét pozícióban tudok játszani, de ő a csatár mögött látja a helyemet. Elmagyarázta, hogyan képzeli el és videóztunk is. Egyelőre jól működik, úgyhogy azt hiszem, legközelebb is megfogadom a tanácsait.
„Rudi egy zseniális futballista, állandóan veszélyt jelent az ellenfél számára, így jó mögötte játszani” – mondta rólad néhány hete készült interjúnkban csapattársad, Bitok Stephen. Számodra kik a kedvenc játszótársak?
Mindenki. Rengeteg jó képességű játékosunk van, a padon is csupa olyan ember ül, akit bármikor be lehet vetni, mert tudják mi a feladatuk a játékrendszerünkben. Mindenkinek megvan a maga extrája. Bárdos Bence például nagyon jól ugrik és fejel, minden szögletnél veszélyes, Holdampf Gergő maga az erő, vezér a pályán és az öltözőben is, Lukács Dániel pedig az egyik leggyorsabb játékos, akit láttam. Nagyon jók a légiósaink is, Pernambuco vérbeli brazil, amit azt hiszem, nem kell ecsetelnem, Vallejo pedig a nyugodt srác a csapatban, aki tartja a labdát és irányít. Emellett nagyon jó játékosaink vannak a szélsőhátvéd pozíciókban és az összes többi poszton is.
Egymás után játszotok a két legnagyobb hagyományokkal és népszerűséggel bíró magyar csapat, az Újpest és a Ferencváros ellen. Mit mond neked ennek a két klubnak a neve?
Az Újpestről tudom, hogy egy nagy történelemmel bíró klub, amelynek sok szurkolója van és idén is erős a csapatuk. A Ferencvárost jobban ismerem. A Mariborral egyszer kis híján őket kaptuk valamelyik nemzetközi kupa selejtezőjében, aztán egy későbbi csapatomnak, a Tobolnak már tényleg ki is húzták őket. A párharcot viszont már azután rendezték meg, hogy nekem el kellett jönnöm Kazahsztánból.
Szerinted hány pontot tudtok ezen a két meccsen szerezni?
Remélem, hogy mind a hatot, mert képesek vagyunk rá. Tudom, hogy mindkét meccsen nagyon nehéz dolgunk lesz, de jó formában vagyunk, úgyhogy ha a tudásunknak megfelelően játszunk, meglesznek az esélyeink a győzelemre.
Odavan a gulyásért és a Duna-part éjszakai látványáért. De mi köze van Messinek a Diósgyőr legjobb játékosához? Interjú a nyelvzseni Heinz Mörschellel.
Heinz Mörschel a dominikai Santo Domingóban született, majd Németországban nőtt fel, és év elején a Bundesliga II-es Dinamo Dresdenből igazolt Újpestre. Tiniként német U18-as válogatott volt, mígnem idén szeptemberben meghívót kapott a Dominikai Köztársaságból, így 26 évesen lett először felnőtt válogatott. Most vasárnap ismét útra kel a Barbados elleni dupla meccsre azzal a céllal, hogy történelmet írva feljusson a CONCACAF Nemzetek Ligája A csoportjába a karibi ország válogatottjával. A középpályás egy Debrecen elleni, csereként elért duplával hangolt a túrára.
Mi történt a Debrecen elleni meccs lefújása után?
Természetesen az egész csapat nagyon boldog volt, sokan gratuláltak, és együtt ünnepeltünk. Remek pillanatok voltak ezek mindannyiunk számára, mindig nagyszerű egy mérkőzést a hajrában megfordítva megnyerni.
Mik a tapasztalataid eddig a lila-fehér szurkolókról? A meccs után látható volt az érzelem az arcukon, és az is, hogy megérintette őket a győzelem.
A drukkereink mindig velünk tartanak, és próbálnak segíteni, mindig hisznek bennünk, még akkor is, amikor nem játszunk jól. A meccsek előtt nagyon sokat segítenek a ráhangolódásban, hogy jól érezzük magunkat, és harcra készek legyünk. Ha az ellenfél szerez vezetést, akkor is bíznak bennünk, és ez erőt ad a csapatnak.
Az NB I-es folytatásban talán az lesz a feladatod, hogy te legyél az, aki Matija Ljujics helyett rúgdossa a gólokat. Kész lennél rá?
Nagyon sajnálom, hogy megsérült, nagyon fontos játékosa a csapatnak, és remélem, hamar vissza fog térni. De én a saját stílusomban futballozom, mint ahogy tettem ezt korábban is. Persze, kész vagyok a gólszerzésre is, de egyedül ez senkinek nem megy, hiszen tizenegy játékos van a pályán.
Bánkódtál amiatt, hogy nem voltál a kezdő tagja szombaton, vagy utána mindenért kárpótolt a két gól?
Ahogy látható is volt, a meccs után boldog voltam a két gólom miatt. Tudtam, hogy nem fogok a legelejétől játszani, de végül jó, hogy kaptam 30 percet, és rúgtam két gólt. Ha valaki azt mondja a meccs előtt, hogy ez fog történni, akkor természetesen boldogan aláírtam volna. De ettől függetlenül szeretnék minden percben a pályán lenni, hogy segíthessem a csapatot. Ilyen szempontból vegyes érzéseim vannak.
Hétvégén az Újpest a remek formában lévő Diósgyőrt fogadja. Mi döntheti el a meccset?
Néztem a diósgyőriek előző meccsét, és remekül játszottak a Kecskemét ellen. Ha a tabellára nézünk, jó helyzetben vannak, ami nem véletlen, hiszen egy jó csapatról van szó. Nagyon fontos lenne, hogy a mérkőzés során próbáljuk minél tovább, lehetőleg természetesen végig megőrizni a kapunkat a góltól, ami nem könnyű, hiszen a Diósgyőr rengeteg helyzet kialakítására képes. Ha nullán tartjuk őket egy jó időre, akkor már csak annyi kell, hogy mi betaláljunk. Jól felkészülünk a mérkőzésre, így szerintem nincs mitől tartanunk.
Kit tartasz a legjobb játékosuknak?
Mindegyik játékosuk minőségi, és ahogy már mondtam,
nem egy futballistán áll vagy bukik a siker, hiszen Messi nem lesz a pályán. Csapatként jó a Diósgyőr, remek védelemmel és támadósorral.
De mi készek vagyunk arra, hogy jól jöjjünk ki ebből a mérkőzésből.
Milyen a közös munka Nebojsa Vignjevics vezetőedzővel?
Ismerteti velünk a tervet, hogy milyen futballal rukkoljunk elő, elmondja az egyes helyzetek megoldásait, és igyekszik a lehető legjobban megszervezni a csapat védekezését és támadását. Mi pedig hétvégenként azon vagyunk, hogy ez jól működjön a pályán.
Mi az a helyezés, amivel elégedett lennél a bajnokság végén?
Természetesen próbálunk minél jobb helyezést elérni a tabellán, de most még nem szívesen beszélek arról, hogy hol lehetünk majd a szezon végén. Hosszú még a bajnokság, ezért jobb, ha meccsről meccsre haladunk, és sorra próbáljuk mindegyiket megnyerni. Elöl akarunk végezni, de nyugodtnak kell maradnunk fordulóról fordulóra, és akkor jól alakulhat az évünk.
Fotó: facebook.com/ujpestfootballclub
Hogy tetszett a magyar első osztály, miután megérkeztél a Bundesliga II-ből?
Pozitív meglepetés volt a számomra. Megnéztem több mérkőzést is, de igazán csak akkor lehet értékelni egy bajnokság erejét, ha a saját szemeddel látod, közelről megtapasztalod a pályán a minőségét. Nagyon jó bajnokság, jó csapatokkal, és bárki nyerhet bárki ellen. Nincs olyan klub, amelyik ellen semmi esélyed nem lenne. Jó csapatok, szép stadionok, lelkes drukkerek jellemzik a bajnokságot. Jó itt futballozni.
Mit éreztél, amikor a Dominikai Köztársaság futballvezetői Magyarországra érkeztek, hogy megnézzenek?
A nyári felkészülés során már éreztem, hogy remek formában vagyok. Aztán egyszer csak csörgött a telefonom, és meglepve tapasztaltam, hogy honnan keresnek. Nagyszerű pillanat volt, aztán szintén nagyszerű volt két alkalommal is szerepelni a válogatottban. De most vasárnap újra útra kelek, hiszen ismét bekerültem a keretbe.
Milyen kihívás vár a csapatra?
Kétszer játszunk Barbadosszal, egyszer idegenben, egyszer pedig hazai pályán.
A szövetségi kapitánnyal sokat beszélek arról, hogyan lehetne jobb a válogatott, és igyekszem a fiatal, tehetséges srácoknak is segíteni. Szeretnénk történelmet írni azzal, hogy feljutunk a Nemzetek Ligája A csoportjába. Négy meccsünk van még arra, hogy ezt elérjük.
Mit jelent Dominika a számodra?
Ebben az országban születtem, édesanyám dominikai, sok családtagom ott él. A másik felem – az édesapám révén – német, ott is nőttem fel, és ott lett belőlem labdarúgó, a pályafutásom is eddig oda köthető. A dominikai énem vicces és nyugodt. Az ottani családtagjaim rendkívül kedvesek, és egészen más életstílusuk van, mint a németeknek, vagy akár a magyaroknak. Itt mindenki egyfolytában rohanásban van, és úgy érzi, hogy valamit mindig tennie kell. Dominikán több időt töltenek az emberek a családjukkal, és nem rohannak. Boldogan járnak ki a mérkőzésekre, ahol aztán készítenek pár fotót, jól érzik magukat, ezért én is jó érzéssel futballozok ezeken a válogatott mérkőzéseken.
Fotó: Joe Raedle/Getty Images
Mi a három legjobb dolog a dominikai életet illetően?
A kultúra mindenképpen. Nagyon kedves és segítőkész emberek élnek a szigeten, nemcsak magukra gondolnak, és mindig van egy mosoly az arcukon. Az időjárás, a tengerpart fantasztikus, hihetetlen élmény ott lenni. Igazán különleges ország, ott kell lenned ahhoz, hogy átérezd azt az érzést, amit nyújtani tud.
Milyen a dominikai futball infrastruktúrája?
Erre én is kíváncsi voltam, amikor a szövetségi edzővel beszéltem. Először arra gondoltam, rendben, megyek a válogatottba, aztán meglátjuk, mi lesz. A pályák részben az időjárás miatt nem tökéletesek, de a legfontosabb dolgok adottak a labdarúgáshoz, jobb, mint vártam. A játékosok motiváltak, és a dolgok abszolút pozitív irányba tartanak.
Arra kész lennél, hogy ott élj a futballpályafutásod után?
Nem gondolkodtam még ezen. Talán az egész életemet nem élném le ott, de mondjuk azt el tudnám képzelni, hogy nyolc hónapot mondjuk Németországban töltök el, négy hónapot pedig Dominikán.
És mi a helyzet Magyarországgal? Mi az, ami a legjobban tetszik itt?
Nagyon sok dolgot szeretek Magyarországban. A csapattársaim nagyon kedvesek voltak, amikor megérkeztem, mindenben segítettek.
Megkóstoltam a gulyáslevest, és nagyon ízlett. Budapest gyönyörű. Lenyűgöző éjszaka hajókázni a Dunán, és csodálni a várost, a Parlamentet. Varázslatos érzés itt lenni, egyedül a magyar nyelv az, amivel nehézségeim adódnak.
Nincs hasonlóság a magyar és a többi nyelv között, amelyeket ismerek, de azért igyekszem mindent megtenni, hogy rám ragadjon valami.
Hallottam, hogy több nyelven is beszélsz (az interjú angolul készült – a szerk.). Ezek szerint nekiesel a magyarnak is?
Németül, angol és spanyolul beszélek, ezekkel elég sok országot le tudok fedni, főleg, hogy az olaszt és a portugált is megértem. Az túlzás, hogy próbálom megtanulni a magyar nyelvet, de néhány fontos mondatot szeretnék megjegyezni, jó lenne az alap dolgokat tudni magyarul. A csapattársaimmal nem lenne rossz néha pár szót váltani magyarul, úgymint „mi van, tesó?”. Rajta vagyok.
Sztankovics jobbkezében nem sokan hittek, de Balmazújváros mindent megváltoztatott.
Az NB I, egyben a magyar foci utóbbi éveiből az egyik legérdekesebb karrier mindenképpen Sigér Dávidé. A 32 éves középpályás a magyar válogatott 1000. játékosaként eddig 14-szer játszott címeres mezben, lehetőséget kapott a 2021-es Európa-bajnokságon, valamint jelenleg kulcsembere a Ferencvárosnak, egyben Dejan Sztankovics vezetőedző jobbkeze.
Az idáig vezető út viszont nagyon, de nagyon nem nevezhető megszokottnak. Könnyűnek meg pláne.
Debrecenben született, majd a cívisvárostól északra fekvő, mindössze 6400 fős településen, Tégláson nőtt fel és kezdett focizni. A „téglási Modric” becenévre hamar rászolgált, hiszen egyrészt Debrecenben felfigyeltek a tehetségére és az olasz focisuli utánpótlásában pallérozódhatott, másrészt már 14 évesen bemutatkozhatott a Téglás megye I-es csapatában egy DEAC elleni bajnokin.
A DVSC-nél először nem kapott lehetőséget, ám végül mégis a klubnál kötött ki. Alacsony, vékony testalkata ellenére, a hozzáállásának és a munkájának köszönhetően az 2006/2007-es U17-es NB I-ben bronzérmes csapat alapembere volt. Olyanokkal játszott együtt ebben a korosztályban, mint a jelenleg is a Lokinál szereplő Bódi Ádám, vagy a Budafokkal az NB I-et is megjárt, most a Békéscsabánál védő Póser Dániel. A legemlékezetesebb meccsét minden bizonnyal az MTK ellen játszotta, hiszen 2007. április 7-én győztes gólt szerzett – akkor a budapestiek kapujában az Gulácsi Péter állt, akivel később válogatottbeli társak lettek.
A folytatás viszont érdekesen alakult. Miután az U19-es együttesben is megkapta a lehetőséget, a DVSC azon gondolkozott, hol adjon neki kezdőlökést a felnőtt futballhoz. Végül 2008 nyarán az NB III Tisza csoportjában szereplő fiókcsapathoz, a Létavérteshez került kölcsönbe. Az NB I-ben a Békéscsabával és a Lokival is megforduló Bényei Balázzsal, a jelenleg is a Ferencvárosnál lévő Szécsi Gergővel, majd később a DVSC mostani alapemberével, a magyar válogatottban is debütáló Ferenczi Jánossal együtt alapemberei lettek a harmadosztályú együttesnek, ám az egy létavértesi szezonból hirtelen kettő lett. 2010-ben ugyan szintet lépett és az NB II-es DVSC-DEAC-ban többnyire megkapta az esélyt, de a nagy áttörés nem jött el: a Loki első csapatában mindössze két Ligakupa-mérkőzésen léphetett pályára, a Vasas és a Mezőkövesd ellen szállt be csereként 2011 őszén.
A mentőövet aztán épp a Mezőkövesd dobta 2012 nyarán, hiszen két évre kölcsönvette őt a DVSC-től. Ez a mentőöv viszont nem lett túl ideális: az NB II-es első szezon bajnoki címet hozott, ám ő az idény felénél megsérült, elszakadt a térdszalagja, majd a feljutás után, az NB I-ben alig kapott szerepet Véber Györgytől. Egyszer sem kezdett, négyszer csereként lépett pályára, 22 évesen, az MTK ellen 3-0-ra elveszített bajnokin debütált az élvonalban.
Fotó: MTI/Illyés Tibor
2014 nyarán aztán élete döntését hozta, noha ez eleinte nem feltétlen érződött. Aláírt az otthonától mindössze 30 kilométerre fekvő Balmazújvároshoz, ahol stabilan játszott, de az NB II egyik abszolút kiesőjelöltjének középpályásaként, lassan 25 évesen úgy tűnt, messze nem fut be nagy karriert. A változást Feczkó Tamás kinevezése jelentette, akivel egyrészt bennmaradt a másodosztályban a csapat, másrészt 2015 nyarától szintet is lépett.
A klub, egyben Sigér tündérmeséjének egyik legfontosabb részlete volt, hogy olyan, többségben a térséghez kötődő játékosok kaptak esélyt a Balmaznál Feczkótól, akik bizonyítani akartak – így például a Lokitól lepasszolt Varga Kevin is. Sigér a középpálya közepén remekül játszott, szinte egy meccset sem hagyott ki a bajnoki 5. hellyel végződő idényből, ám az igazán nagy pillanat egy szezonnal később jött: az időközben új stadiont kapó, a nyitómeccsen a Serie A-s Palermót verő együttes az immár húszcsapatossá bajnokságban 2. lett a Puskás Akadémia mögött, és óriási meglepetésre feljutott az NB I-be.
Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt
Sigér csapatkapitányként élte át az álomhónapokat, ám mint derült égből a villámcsapás, úgy jött 2017 nyarának elején a hír: Feczkó távozik, és az MTK vezetőedzőjeként folytatja. Utódja Horváth Ferenc lett, aki jó mentalitású, stabil keretet vett át, ráadásul igazolni is tudtak. Sokan azt várták, hogy pofozógépek lesznek az élvonalban, ám helyenként nagyon kellemes meglepetései voltak a szezonnak (a Lokit például kétszer is verték), és szimpatikus kiscsapatként küzdöttek. A bennmaradás viszont nem sikerült: drámai körülmények között, az utóbbi évek egyik legizgalmasabb NB I-es hajrájában nem számított, hogy hazai pályán 3-3-as döntetlent játszottak az ezüstérmes Ferencvárossal, a DVTK és a Haladás is az utolsó percekben szerzett gólt, így a Vasas mellett a Balmazújváros esett ki. Sigér vigasztalhatatlanul zokogott a lefújás után – aki látta az interjúkat, amiket akkor adott, valószínűleg örökre megkedvelte őt. Ezekben a könnyekben benne volt a küzdés, az általa csapatkapitányként mutatott mentalitás, hozzáállás, jó játék, egyben az egész addigi pályafutásának az íve.
Ez az egyveleg csak egy irányba vezethetett: felfelé. Már korábban, 2017 decemberében lehetett hallani a Ferencváros érdeklődéséről, és 2018 nyarán be is jelentették a zöld-fehérek, hogy szerződtették Sigért. 27 évesen akkora esélyt kapott, amekkora munkát beletett a pályafutásába, és ezzel a sansszal élni is tudott. Szerhij Rebrov már a 3. fordulóban, a Vidi elleni rangadón a kezdőbe rakta őt, és innen fogva kirobbanthatatlan motorja volt a középpályának. Novemberben, az MTK ellen az első gólját lőtte a Fradiban, amit az év góljának választottak. Nem véletlenül:
Kulcsemberként 23 meccsen lépett pályára az aranyéremmel záruló bajnokságban, 2019 augusztusának végén pedig már úgy beszélhettünk róla, mint a későn érő játékosról, aki 28 évesen NB I-et nyert, aki gólt szerzett a Bajnokok Ligája-selejtezőben a Dinamo Zagreb ellen, és aki 28 évesen meghívót kapott Marco Rossitól a válogatottba. Itt jegyezzük meg: úgy, hogy négy évvel korábban még az NB II egyik kiesőjelöltjénél játszott. Montenegró ellen csereként be is állt, ezzel ő lett a válogatott történetének 1000. pályára lépő játékosa.
2019 őszén előbb szerződést hosszabbított a Fradival, majd duplázott a Vidi elleni rangadón és betalált az Espanyolnak az Európa-liga csoportkörében. Csupaszív játékával, stílusával és a mindig mosolygós, jókedvű nyilatkozataival a magyar szurkolók egyik kedvence és legszerethetőbb figurája lett. A Fradinál nem volt kérdés, hogy állandó a szerepe Rebrov kezdőcsapatában, a válogatottban Rossi szintén fontos emberként számított rá, a 2020/21-es szezonban pedig előbb gólt lőtt a Celticnek a selejtezőben, majd a Bajnokok Ligája csoportkörében találta magát – olyan csapatok ellen, mint a Barcelona vagy a Juventus. A torinói meccs után megszületett a kisfia, Áron, neki, valamint a feleségének, Zsuzsannának ajánlotta néhány nappal korábban a törököknek lőtt gólját a Nemzetek Ligájában. 2021 júniusában pályára lépett az Európa-bajnokságon, a Puskás Arénában a portugálok ellen kapott lehetőséget a hajrában.
Túl szép volt a történet ahhoz, hogy igaz legyen, így 2021. július 28-án csőstül jött a baj: a Fradi edzésén súlyosan megsérült, keresztszalag-szakadást szenvedett. Egy évet hagyott ki, 2022 áprilisában tért vissza az NB I-be a Paks ellen. Időközben ugyanakkor Sztanyiszlav Csercseszov vette át a csapat irányítását, az oszét edző pedig csak elvétve játszatta – annak ellenére, hogy Sigér visszanyerte a formáját a sérülése és a rehabilitációja után. A mellőzés azzal járt, hogy mindössze 12 bajnoki és 1 Magyar Kupa-meccsen játszott, többnyire a kispadon ült, és kimaradt az őszi, majd a tavaszi Európa-liga-keretből is, holott Aissa Laidouni távozott a klubtól.
A posztjára a Fradi sorra igazolta a játékosokat, így nem meglepő módon felröppent a hír, hogy eligazolhat. Megerősítette, hogy voltak kérői, ám maradt, és az élet őt igazolta: Csercseszov a Klaksvík elleni blama után ment, Máté Csaba pedig egyből a kezdőcsapatba rakta, sőt, a Hamrun elleni visszavágón csapatkapitány volt. Az azóta eltelt hetekben újra a régi, és bár az MTK ellen hibázott a bekapott gól előtt (vagy mégsem?), Dejan Sztankovics is számít rá, sőt, a szerb vezetőedző szemében ő a Ferencváros egyik legfontosabb tagja jelenleg.
„Sigér Dávid egy igazi vezér a pályán, gyakorlatilag a meghosszabbított jobbkezem. Teljes mértékben rendet tart, nagyon jó összhangot tart a csapatrészek között – szeretem az ilyen karaktereket a pályán” – mondta Sztankovics a Kecskemét elleni siker után. Hogy mit reagált erre Sigér, azt itt lehet olvasni:
A középpályásról a Hétközi Forduló című műsorunkban is szó esett. Szabó Zsolt szerint Sigér olyan megbízható játékos, akire fel lehet nézni, akinek a története tündérmese. és aki vezér az öltözőben, valamint a pályán is. Feczkó Tamás elárulta, a karizmatikus vezérszerepe már Balmazújvárosban, huszonévesen is megvolt, hiszen a harmincas játékosokat irányította, terelte.
„Jó edzője volt akkor” – viccelődtek a stúdióban ülők, ami valójában nem vicc, hiszen Feczkó motiválása nélkül elképzelhető, hogy Sigér sosem jutott volna vissza az NB I-be, sosem jutott volna el a Fradiba, a válogatottba, és sosem lépett volna pályára a BL-ben vagy az Eb-n.
Marco Rossi ugyan nem jelölte őt a szerbek és a litvánok ellen készülő keretbe, de ha így folytatja, nem lepődnénk meg az újabb válogatottbeli meghívón. Sőt…
Németh Hunor 3 éves kora óta Dániában él a családjával, 16 évesen debütált az ifi-BL-ben. A dán válogatottnak nemet mondott. Interjú.
Németh Hunor két hete a legfiatalabb magyar játékosként, 16 évesen bemutatkozott az ifjúsági Bajnokok Ligájában, méghozzá a remek utánpótlásneveléséről híres Köbenhavn U19-es csapatában. A dánok 5-1-re kiütötték idegenben a Galatasarayt, de hamarosan a Bayern München és a Manchester United fiataljai is megismerhetik, miben rejlik a Köbenhavn titka. Németh Hunor már hároméves kora óta Dániában él a családjával, az édesanyja a játszótéren vette észre, hogy vélhetően őstehetség a srác, az édesapja pedig azóta is mindent megtesz, hogy a 15 éves kora óta profi szerződéssel rendelkező fiának csak a labdarúgásra kelljen koncentrálnia. Bár a dánok is keresték, Hunor mindenképp magyar válogatott szeretett volna lenni: az U15-ösöknél rögtön csapatkapitány lett, később az U17-es válogatottnak pedig a legfiatalabb, egyben legjobban teljesítő tagja volt a hazai rendezésű Eb-n. Interjú a magyar futballreménységgel, aki két éven belül a jelenleg BL-résztvevő Köbenhavn felnőttcsapatában is szeretné megmutatni, miért él-hal a játékért.
Bemutatkoztál az ifi BL-ben, ahol 16 évesen kóstolhattál bele a legjobb U19-es labdarúgók világába. Hogy érezted magad a pályán a Galatasaray elleni, idegenbeli mérkőzésen?
Örülök, hogy debütálhattam, bár nem volt már nagy meccs a vége. Húsz-huszonöt percre álltam be, tíz percig még voltak akciók, aztán már csak ápolási szünetekre került sor a végén. Remélem, hogy a következő meccs pörgősebb lesz egy erősebb ellenféllel szemben.
Az 5-1 több mint biztató eredmény, de lesz még meccsetek a Bayern München és a Manchester United ellen is. Milyen esélyetek lehet?
Az edzői stáb már kielemezte a két csapatot, megnézték az egymás elleni meccsüket, amelyen a Bayern 2-0-ra legyőzte a Manchestert. Az edzők szerint dominálni tudunk mindkét csapat ellen, de most inkább a Bayernre koncentrálunk, mert ellene játszunk kedden. Ez lehet a legnehezebb meccsünk a csoportban, de – bár nem szeretném elkiabálni, de – megfelelő taktikával akár nagyobb verést is mérhetünk rájuk.
Amikor az MTK az Ajax ellen játszott tavaly, Magyarországon vita kerekedett abból, amiért a védekezésre fektette a hangsúlyt a magyar csapat – akár jó felépítésű hátvédek beállításával -, elkerülve a nagyobb vereséget. Számotokra az eredmény vagy a jó játék a fontosabb?
Nekünk nincs miért beállnunk védekezni, nincs mitől tartanunk, játékosról játékosra is vagyunk olyan jók, mint a Bayern München. Nagyobb név a Bayern, de a mi U19-es csapatunk legalább olyan jó, ha nem jobb, legalábbis szerintem.
Nincs miért félnünk, ha a saját játékunkat tudjuk játszani. Mindössze ugyanazt kell tennünk, amit a dán ligában. Győzelemre játszunk, és a saját stílusunkkal akarunk nyerni. (FRISSÍTÉS: a Köbenhavn kedd este 3-2-re legyőzte a Bayernt, Németh Hunort a 81. percben cserélték be – a szerk.).
Mi a cél az ifi BL-ben?
Az alapvető elvárás, hogy továbbjussunk a csoportból. Durva kimondani, de az a cél, hogy megnyerjük az egész sorozatot. De az eredményesség mellett is fontos, hogy szép meccseket játsszunk a csoportban a nagycsapatok ellen.
Fotó: Wacha Judit
A felnőttcsapat 2-0-s vezetésről végül csak egy pontot szerzett a Galatasaray ellen, idegenben. Figyelitek a nagycsapatot, hogy mire megy ebben a bivalyerős csoportban, amelyben szintén szerepel a Bayern München és a Manchester United?
A mérkőzést a helyszínen néztük meg, de 2-0-s Kövenhavn-vezetésnél, a 70. percben el kellett hagynunk a stadiont. Féltek, hogy a Galata-drukkerek megőrülnek, ezért rendőri kísérettel ki kellett mennünk. Bár amíg bent voltunk, nem történt semmi komoly, inkább óvatosak voltak a szervezők.
A végeredmény a szurkolókat igazolja, és a lelkesedésük átragadhatott a játékosokra, hiszen a török csapat egyenlíteni tudott.
Nagyon nagy szurkolást mutattak be, ilyet én még sohasem tapasztaltam. Lenyűgöző és szép szurkolás volt szerintem.
Háromévesen költöztél Dániába, mikor derült ki, hogy a foci a te sportágad?
Egyből. Fociztam egyfolytában, a kertben, a játszótéren, majd a helyi klubban. Azóta is csak focizok, semmi mást nem csinálok.
„Napközis fociban is mindig győzni akart” – mondták az iskoládban a tanáraid. Ebből adódott problémád?
Kiskoromban nem tudtam kontrollálni az akaratomat, minden szünetben nyerni akartam. Aki velem volt, az örült, aki nem, az vesztett.
Hogy teljes képet kaphassunk, interjú közben Németh Hunor édesapját, Németh Tamást is kérdeztük a fiatal labdarúgó eddigi pályafutásáról, mindennapjairól. „Hunor nyolcévesen igazolt az FC Köbenhavnba, előtte a szomszéd kisváros, Horsholm pici amatőr klubjában, a HUI-ben játszott. Nagyon jó játékosok kerültek ki innen, például mindhárom Hojlund fivér. Rasmus most a Manchester Unitedben játszik, Emil és Oscar, az ikertestvérek pedig a Köbenhavn felnőttcsapatában. A HUI egy magyarországi megye I, megye II-es csapatnak felel meg. Elképesztően tudatos munka folyik, két-három műfüves, nyolc-tíz füves pálya áll rendelkezésre, fiúkkal, lányokkal is foglalkoznak hatéves kortól. Olyan edzői bázist igyekeztek felépíteni, hogy a segítségével minél tovább képesek legyenek megtartani a tehetségeket. Akár 14 éves korukig, hogy ne vigyék el őket a nagy klubok, de ez nem volt tartható. Ennek ellenére egészen elképesztő munka folyik a klubban.”
Hunor az eddigi 16 éve alatt már több mint 7500 órát edzett, rengeteget az édesapjával együtt. „Ötéves korától nagyon intenzíven próbáltam felkészíteni, 13 éves koráig tudtam segíteni, utána már nem. Egy 8-9 éves gyerekkel annyit tudsz edzeni, amennyit akarsz, nem savasodik, háromszor is gyakorolhat egy nap, semmi baja nem lesz. De amikor elkezd izmosodni, akkor már a pihenésre is nagy figyelmet kell fordítani. Azóta már csak a konditermi edzésekben segítem.”
„Sokan kérdezik Szoboszlai Zsoltot is arról, hogy mi a titka a Liverpoolban szereplő fiának, mivel edz másképpen Dominik. De ezeket a dolgokat azért nem lehet leutánozni, mert az apa és a fia között létrejön egy szocioaffektív kapcsolat. Ha az apa és a fia egymásra talál, akkor az a legfőbb közös szórakozás, hogy együtt vannak a focipályán. Marha jó ketten lenni a focipályán, órákon át, minden nap.”
Szigorú volt az édesapád, vagy te mondtad neki, hogy még rugdosnál egy fél órát?
Megvolt a választási lehetőségem, elmehettem volna játszani a barátokkal kiskoromban, de én mindig a focit választottam.
Mennyire inspirál Szoboszlai Dominik?
Szerintem minden fiút inspirál Dominik Magyarországon, így engem is. Megmutatta, hogy onnan is ki lehet jutni a Liverpoolba, ahonnan ő indult.
Mi jutott eszedbe, amikor láttad a Leicesternek lőtt gólját?
Hogy én is rúgjak majd egy ilyet hétvégén, ha esély lesz rá.
A korábbi videóidon látható, hogy már 11-12 évesen komoly lövőerővel rendelkeztél. Most hogy állsz ezzel?
Jól, persze, de ez inkább a technikáról szól. Szerintem elég jól lövök a technikámmal.
Parádés bajnoki gól a dán U19-es bajnokságban
A foci mellett hogy megy a tanulás, van B terv a sport mellett, hiszen egy sérülés azért – sajnos – bármikor tönkre tehet egy karriert? Rendesen tanulok a foci mellett, a klubnál van egy iskola. De nincsen B tervem.
Hogy fogadtak be a dánok a városban, a csapatban, a klubban? Tudja mindenki, hogy magyar vagy?
Hároméves korom óta itt élek, a klubban nyolcéves korom óta edzek, játszok, szóval mindenki ismer. Nagyon jó barátok vagyunk a csapattársakkal, nem volt semmilyen beilleszkedési problémám.
Tudják, hogy hozzád hasonlóan Szoboszlai is magyar?
Szerintem most már mindenki ismeri Szoboszlait.
Magyarul vagy dánul álmodsz?
Mindkettő előfordul. Álmomban a barátaim is beszélik a másik nyelvet, ha mondjuk ott vannak benne. Ezt nem tudom irányítani.
A magyarnyelv-tudásodat hogyan fejlesztetted?
A szüleimmel csak magyarul beszélünk, de tanultam is egy kicsit anyukámmal.
„Megmondom őszintén, a feleségem vette észre, hogy tehetséges” – válaszolta Németh Tamás arra a kérdésünkre, hogy mikor dőlt el, Hunorból focistát faragnak. „Állandóan vitte a játszótérre, és ott tűnt fel neki. Én egy kicsit ódzkodtam ettől, arra gondoltam, nem kellene ezt ennyire erőltetni. De itt van a mai napig előttem, hogy Hunor milyen kissrác volt, és őrületesen odavolt a fociért, éjjel-nappal akarta. Csak egymásnak voltunk sok évig, és rengeteget foglalkoztunk vele. Amikor megszületett a kishúga, gyakorlatilag ő is, már a mászástól kezdve az első lépéseket is a focipályán tette meg. De ő nem lett labdarúgó.”
Ahogyan Tamás fogalmazott, „komplett családi stáb van Hunor mögött Dániában”, a cikkben látható fényképeket ugyanis a sportfotós édesanya, Wacha Judit készítette
Már 15 évesen profi szerződést kaptál. Ez mit jelent az esetedben, már most meg tudnál élni a fociból?
Még egyáltalán nem, itthon élek a szüleimmel. Jó kis pénz, amit kapok, és nagyon jól jön, amikor elmegyünk valahová enni a barátaimmal, de megélni nem tudnék belőle. A profi szerződés nagy dolog, büszke vagyok rá, de 15 évesen el is vártam magamtól, amikor tudtam, hogy lehet ilyet kapni.
Mikor következhet a következő lépcsőfok? Hiszen rohamosan közeledsz a felnőttfutball határához.
Előre nem tudom. Most az a célom, hogy egy éven belül domináljak az U19-es ligában. Hogy fél év vagy egy év múlva lesz változás, nem tudom. De majd meglátjuk, mikor állok majd készen fizikálisan is a felnőttfocira.
Melyik a kedvenc posztod, ahol a legjobb vagy, és miben szeretnél a leginkább fejlődni?
A kedvenc pozícióm, dupla hatosként az egyik hatost szeretem játszani, vagy 4-3-3-ban a két nyolcasból az egyik nyolcast, a tükörnyolcast. Amiben fejlődnöm kell, hogy gyorsan tudjam újrapozícionálni magam, hogy megtaláljam azt a előre passzt, amellyel gyorsan, két érintéssel előre tudok kerülni. Amikor felkerülök a 16-oshoz, akkor néha többet kell vállalnom. Sokszor a passzt választom, nem azért, mert nem merek lőni, hanem mert szeretem kiszolgálni a csapattársaimat, és ezt az opciót hamarabb meglátom, pedig magamra is figyelnem kellene néha.
Fotó: Wacha Judit
Van időd pihenésre, lazulásra a foci mellett, hiányzik bármi is az életedből, ami a kortársaidnak megadatik? Mikor buliztál utoljára?
Igazából semmire sincsen időm, főleg ebben a szezonban. Most – másfél hete – a péntek-szombatom szabad volt, de vasárnap újra edzésen volt jelenésünk az ifi-BL miatt. Nincs semmire időm, de nem is hiányzik semmi. Vannak barátaim, velük eljárok csavarogni, kajálni, de bulizni egyáltalán nem. Nyáron voltam utoljára, amikor volt egy hét szünetem. Akkor belefért egy kis buli.
Szűcs Tamás személyében magyar csapattársad is van. Ez mit jelent számodra?
Én már nagyon régóta, 8-9 éve itt vagyok a klubnál. Mindenkit ismerek, mindenkivel jó viszonyban vagyok, és a legjobb barátaim is a klubnál vannak. Tamás két éve van közöttünk, én inkább a 2006-2007-es születésüekkel barátkozom, ő pedig inkább a 2005-ösökkel. De most már csapattársak vagyunk, és természetesen magyarul beszélgetünk.
2021-ben hogyan élted meg, hogy először a dán, majd a magyar U15-ös válogatottól is meghívót kaptál?
Mindkettőre számítottam, de nagyon örültem mindkettőnek.
Először a dán meghívót kaptam meg, kipróbáltam, utána jött a magyar is. Nekem már előre az volt a tervem, hogy a magyar válogatottban fogok játszani, nem volt kérdés, hiszen Magyarországon születtem, a szüleim is magyarok, magyarnak érzem magam. Mindig is Magyarországért akartam küzdeni, és ez volt az álmom gyerekként.
A dánok szerinted végleg lemondtak rólad?
Nem hiszem, hogy keresni fognak, hiszen látták, hogy melyik válogatottat akarom választani.
Hogy érdemelted ki, hogy messziről jött légiós létedre csapatkapitány lettél a magyar U15-ös válogatottban?
Meglepett, de valamennyire számítottam rá, és nagyon örültem, nagy büszkeség. Mindig is amolyan vezértípusú személyiségem volt, a győzni akarásom nagyon erős, és mindig is szerettem segíteni másokat. A saját korosztályomban, a klubomban is rendre én vagyok a csapatkapitány, egy korosztállyal feljebb pedig benne vagyok a csapatkapitányi körben.
Az idei U17-es Eb-n te voltál a legfiatalabb a magyar csapatban, sőt, a csapat egyik legjobbja is. Milyen élményekkel gazdagodtál?
Nagyon jó élmény volt ez a hazai rendezésű Eb, 16 évesen átélni azt a szurkolást, amit a magyarok bemutattak. Felejthetetlen, ahogyan a meccsek után együtt énekeltük a drukkerekkel a Himnuszt.
Sok játékost említettél már példaképedként (Szoboszlai, Gera, Kroos, Modric, Casemiro, Gerrard, Ronaldo). Ha muszáj lenne egyet választani, ki lenne az?
Luka Modric, mindig is ő volt az első számú kedvencem. De ezt nem is kell megmagyaráznom, csak rá kell nézni minden meccsen, hogy hogyan játszik. A technikája zseniális, mindig tudja, kit kell megjátszani, a lyukra játszott passzai parádésak.
A svéd-kuvaiti Roony Bardghji 17 évesen 4 millió eurót ér, 9 meccsen 6 gólt szerzett a Köbenhavn felnőttcsapatában. Hol járhatsz hozzá képest?
Nem lehet összehasonlítani az ifjúsági játékosokat, főleg, akik idősebbek, hiszen fizikálisan máshogyan érünk. Ő már nagyon érett volt két éve is, készen állt már a felnőtt focira is fizikálisan. Én még nem tartok ott, éppen ezért nem lehet összehasonlítani minket.
Mohamed Daramyt az Ajaxnak, Jonas Windet a Wolfsburgnak adta el 12 millió euróért a Köbenhavn. Te el tudnád képzelni magad még sokáig a rendre BL- vagy EL-csoportkörös Köbenhavnban, vagy inkább siettetnéd, hogy egy nagyobb csapathoz kerülj?
Meglátjuk, mit hoz a jövő, de amióta itt vagyok Dániában, az az álmom, hogy a Köbenhavnban futballozzak, és pályára tudjak lépni a felnőttcsapatban. Remélem, ez valóra fog válni.
Mi lehet az oka, hogy ennyire sikeres a Köbenhavn utánpótlásnevelése? Bátran be meri vetni a fiatalokat, és így is BL-csoportkörös csapata van.
Itt mintegy másfél évtizede hozták létre az akadémiát. Belekezdtek egy folyamatba, amelybe én közelről belelátok.
Több játékossal régóta ismerjük egymást, és minden nap egymással konkurálunk az edzéseken, és próbáljuk egymást felfelé húzni azzal a vággyal, hogy jobbak akarunk lenni a másiknál. Az edzők, akik minket figyeltek, velünk együtt fejlődtek.
Van például olyan, aki az U12-eseknél kezdett, most pedig az U19-esek fő edzője. De a nagycsapat vezetőedzője, Jacob Neestrup is irányította korábban az U14-es és az U17-es csapatot is a Köbenhavnnál.
A klub milyen jövőképpel kecsegtet?
Nem beszélnek a jövőről. Ha majd készen állok, és elég jó leszek, akkor a nagycsapattal fogok edzeni. Ha esélyt kapok, akkor játszok, de nem beszélnek jövőképről. Ha jó vagy, akkor csapatba kerülsz, ha nem vagy jó, akkor nem.
Hogy sikerült eddig az idei éved?
Nagyon jól kezdtem, kaptam bőven játékidőt ahhoz, hogy megmutassam, mit tudok. Nyáron a Leverkusen ellen 80 percet játszottam, és rúgtam is egy szép gólt. Majd kezdődött a bajnokság, az első fordulót betegség miatt ki kellett hagynom. A Midtjylland ellen kezdő voltam, rúgtam két gólt, ez így nagyon szép kezdés szerintem. A Sönderjysk ellen hatosként játszottam, a Silkeborg ellen, idegenben 70 percet futballoztam, majd most az ifi-BL-ben 20 percet kaptam.
„Én nem vagyok elfogult, sőt, túlságosan is kritikus vagyok, de ez nálunk mindig is így volt, Hunor ezért megszokta” – reagált arra Németh Tamás, hogy hol tart most Hunor, és elfogultnak tartja-e magát. „Én vagyok az első, akivel megbeszéli, hogy mi történt a meccsen. De most már odáig eljutottunk, hogy nem is nekem kell elmondanom, hanem ő maga mondja, hogy mi volt a jó, mi nem volt jó. De nagyon képben van ezzel kapcsolatban. Én úgy látom, hogy jelenleg ott tart, ahonnan előrébb jelenleg nem tudna tartani. Egy, másfél, két évre van attól, hogy bemutatkozhasson a Köbenhavn felnőttcsapatában. Hivatalosan ő még U17-es, de az U19-esek között futballozik, itt ez az utolsó lépcsőfok a felnőttfutball előtt. Már most is tudna felnőttfutballt játszani – akár egy 8-9. helyezett dániai csapatban -, de a Köbenhavn szintjén még nem, ahhoz még kell körülbelül másfél év.”
„A Köbenhavn akadémiája topszintűnek számít Európában. Hunorék voltak Dortmundban, Lipcsében, Leverkusenben, és mindhárom felkészülési mérkőzést megnyerték. Hollandiában megverték a Manchester Unitedet, és bronzérmet szereztek. Sokszor már-már túl sok jó játékost nevel ki a klub, ennyi embernek ugyanis nincsen hely az első csapatban. Aki nem fér be, Norvégiában, Svédországban próbál rendszerint szerencsét, jellemzően a másodosztályban, de akár magasabb szinten is. Hosszú távon Hunor számára a cél a négy topliga valamelyike, ezek közül is leginkább a spanyol bajnokság, stílusban szerintem passzolhat neki. De az út bárhová vezethet, a göröngyös része most kezdődik.”
Szisztematikus építkezés zajlik a csapatnál, ami a tréner reményei szerint hamarosan meghozza a gyümölcsét.
Tatabánya egykoron kiemelt helyet foglalt el a honi futballtérképen. A régi sikerek tükrében mostanság csak vegetál a Komárom-Esztergom vármegyei település csapata, bár az előző idényben az NB III Nyugati csoportjában elért második helyezés megsüvegelendő tettnek nevezhető. Az ezüstéremig a mindössze 29 esztendős vezetőedző, Gyürki Gergő vezette az együttest. A fiatal tréner az NB1.hu-nak adott interjúban elmondta, hogy a mostani szezonban ismét dobogós álmokat dédelgetnek, emellett többek között a háromszoros magyar válogatott balhátvéd, Forró Gyula szerepe, valamint Kiprich József fiának, Dávidnak a mentalitása is szóba jött.
– Tavaly nyáron 28 évesen lettél a Tatabánya vezetőedzője. Hogy fogadtad a felkérést?
– Eléggé meglepődtem, egyáltalán nem számítottam erre. Mielőtt rábólintottam az ajánlatra, sok dolgot kellett mérlegelnem. A döntésemben nagy szerepet játszott az, hogy egy olyan csapatot vehettem át, amelyet tökéletesen ismertem.
– A vezetőség aligha bánta meg, hogy te ültél le a kispadra, mivel a legutóbbi szezonban a második helyen végeztetek az NB III Nyugati csoportjában.
– Ugyan sokáig vezettük a tabellát, ettől függetlenül az elsőség sajnos nem jött össze, de nem bánkódtunk emiatt. Nagyszerűen alakult az idény, a csapat folyamatosan fejlődött, a sikerek pedig kellő önbizalmat adtak. Ősszel megleptük a mezőnyt, hiszen ekkor sokak szemében csak sötét lovak voltunk. Tavasszal már nehezebb dolgunk volt, mivel az ellenfelek komolyabban vettek minket.
– Úgy fest, hogy ez az ezüstérem nem csak egy kifutott eredmény volt, ugyanis a harmadosztály Északnyugati csoportjában az éllovas Veszprém jelenleg csak jobb gólkülönbségével előzi meg a Tatabányát. Mekkora esélyt látsz a bajnoki címre?
– Nem ígérkezik ez könnyű feladatnak, de úgy gondolom, érdemes nagyot álmodni. A teljesítményünk miatt magasra került a léc, bár azt látni kell, hogy nagyon kiélezett bajnokságban kell helytállnunk. Nincsenek óriási különbségek, gyakorlatilag egyik ellenfelet sem szabad lebecsülni. A keretünk közel nyolcvan százalékát helyi kötődésű játékosok alkotják, ami nagyon szimpatikus a szurkolóinknak. Legutóbb elég régen volt ennyire sikeres együttese a városnak, így egyre többen látogatnak ki a meccseinkre. Van egy kemény magunk, amely idegenben is hazai pályát teremt. Ezúton is szeretném megköszönni a támogatásukat, amelyből mindig erőt meríthetünk.
OPUS TIGÁZ Tatabánya/Facebook
– Mikor lehet újra élvonalbeli együttese a településnek?
– Fontosnak tartom a fokozatosság elvét, emiatt az első lépcsőfok az NB II-be jutás lehet. Amennyiben ez összejön, akkor a másodosztályban kell meghatározó szerepet betöltenünk, aztán beszélhetünk az NB I-ről. Szisztematikus építkezés zajlik nálunk, ami reményeink szerint hamarosan meghozza a gyümölcsét.
– Forró Gyula személyében háromszoros válogatott játékost vethetsz be. Ő mennyire tölti be a vezér szerepét?
– Csak pozitívumokat tudok mondani Gyuláról. Amikor pályára lép, a játékával és a mentalitásával egyaránt pluszt ad a csapatnak. A klub nem csupán futballistaként, hanem az utánpótlásban vezető erőnléti edzőként is számít rá, emellett nekem szintén segít a fiúk felkészítésében.
MTI
– Viccesen kijelenthetjük, hogy egy trénernek nincs nehéz dolga, ha van egy Kiprich nevű futballistája…
– Kiprich Dávid nyáron igazolt hozzánk. Korábban csak ellenfelek voltunk, így nem igazán ismertem őt. Dávid számomra pozitív meglepetés, példaértékű az a győztes mentalitás, amely jellemzi. Kiváló védőmunkája mellett egyre gyakrabban csillogtatja csatárerényeit, amiből a folytatásban reményeink szerint még többet profitálunk.
– Októberben ünnepled a 30. születésnapodat, vagyis a korod alapján simán játszhatnál. Hiányzik, hogy a pályán is segítsd a csapatot?
– Lezártam már karrieremnek ezt a szakaszát. A srácok fejlődését látva egyébként sem lenne helyem a kezdőben, sőt, még a keretbe kerülésért is meg kellene küzdenem. Kiválóan érzem magam a vezetőedzői szerepben, örülök, hogy a fiúknak segíthetek. 20 éves korom óta tudatosan készülök az edzői pályára, mivel beláttam, hogy labdarúgóként nem érhetek el arra szintre, amit reméltem. Az A-licencet már megszereztem, a jövőben a pro licences tanfolyamon szeretnék részt venni. Motivált vagyok, folyamatosan képzem magam, szeretek új ismereteket elsajátítani.
– Akad olyan tréner, akit példaképnek tartasz?
– Szerencsésnek tartom magam, ugyanis kiváló szakemberekkel dolgozhattam. Többek között Bekő Balázstól, Bozsik Pétertől, Klausz Lászlótól, Mészöly Gézától, Supka Attilától és Lipcsei Pétertől leshettem el különböző trükköket és fortélyokat, amiket igyekszek alkalmazni.
OPUS TIGÁZ Tatabánya/Facebook
– A futballról alkotott filozófiádról mit érdemes tudni?
– Ez összetett kérdés, mivel meghatározó, hogy egy adott keretnek mik az erősségei és a gyenge pontjai. Az intenzív játékot preferálom, szeretem, ha magasan letámadjuk az ellenfelet, emellett a gyors átmeneteket emelném ki. Fontosnak tartom, hogy a csapatom megfelelő mentalitással rendelkezzen, az első perctől az utolsóig tegye ki a szívét a pályára.
– Az edzői pályafutásod elején jársz. A közeljövőre milyen terveket fogalmaznál meg?
– Boldog lennék, ha néhány éven belül olyan tatabányai együttest irányíthatnék, amely stabil tagja a másodosztálynak. Az örömöm akkor lenne teljes, ha a teljesítményünket látva a drukkereinket büszkeség töltené el.
Parádés mutató
Gyürki Gergő eddig 46 NB III-as bajnokin irányította a Tatabányát. A fiatal vezetőedző imponáló mérleggel büszkélkedhet, hiszen 34 alkalommal vezette győzelemig együttesét, 7 összecsapás döntetlennel zárult, a pontszerzés pedig csupán 5 találkozón nem jött össze.
Interjú az örökrangadóra készülő Horváth Dáviddal.
Ferencvárosi múltról, az újoncok különböző, de egyaránt sikeres útjáról, Kata Mihály fényes jövőjéről és hamis biztonságérzetről beszélgettünk a Fradi elleni bajnoki előtt az NB I tabelláján második helyen álló MTK vezetőedzőjével, Horváth Dáviddal.
Az örökrangadó a magyar futball egyik legnagyobb hagyományokkal bíró párosítása. Számodra mit jelent egy MTK-Fradi?
Ezt a meccset mindig kiemelt érdeklődés és felfokozott hangulat övezi, ezt most is érzékeljük. Ezt a tényezőt viszont félre kell tenni, hogy hangulatingadozás nélkül tudjunk fókuszálni az előttünk álló mérkőzésre, ahogyan az eddigiek során ez sikerült.
Játékosként az FTC-ben mutatkoztál be az NB I-ben. Szerinted emlékeznek rád az Üllői úton? Milyen lesz a fogadtatásod?
Felnőtt szinten kevésbé hagytam nyomot a Fradinál, és a klub is egy rossz időszakot élt meg akkoriban. (Horváth Dávid a 2004/05-ös és a 2005/06-os szezonban játszott NB I-es mérkőzéseken az FTC felnőtt csapatában, a klub akkoriban komoly anyagi problémákkal küzdött – a szerk.). De kétségtelen, hogy 6 és 22 éves korom között a Fradi labdarúgója voltam. Ez már elég régen volt, azóta a kötődés már inkább egy erős tiszteletté alakult át bennem.
A csapat, a játékosok számára mennyire különleges ez a hét?
Amúgy is sokat beszélgetünk a csapaton belül, hogy mentálisan erősek legyünk, igyekszünk függetleníteni magunkat a zavaró tényezőktől. Az örökrangadó persze így is egy kiemelt mérkőzés, amely nagy múltra tekint vissza. Úgy érzem, nem nagyon lesz szükség plusz motivációra, összeszedettnek érzem a csapatot.
Az első három meccsen győzelem nélkül maradtatok, akkor fent kellett tartani a fejeket, most, a tabella 2. helyén már inkább a földön tartás lehet a cél. Melyik a nehezebb?
Mindkét feladatnak megvan a maga sajátossága. Egy ilyen kiélezett bajnokságban arra kell odafigyelnünk, hogy a játékunk legyen kiegyensúlyozott, akkor is, amikor az eredményen ez esetleg nem köszön vissza. Hullámvölgyek, jó és rossz sorozatok mindig lesznek, de akár fent, akár lent vagyunk épp, fontos, hogy a nyáron kitalált struktúra mellett kitartsunk. Élesnek kell maradnunk, hiszen a bajnokság ilyen korai szakaszában a jelenlegi helyezésünk hamis biztonságérzetet adhat.
A DVTK vezetőedzője, Kuznyecov Szergej és a te munkád slágertéma mostanság a magyar futballban: mindketten fiatal, feltörekvő edzőként, újonc csapatot irányítva vagytok eredményesek. Mi jut eszedbe, amikor szembejön egy-egy dicsérő elemzés, nyilatkozat?
Mindig jó érzés, ha elismerik a munkánkat. Azért mondom többes számban, mert e mögött a siker mögött egy csapat van, és ebbe a vezetőséget és a stábot is beleértem. Az ő kitartó munkájuk nélkül nem beszélhetnénk most ilyenekről. Igazán boldog akkor leszek, ha majd a végén is hasonló dicséreteket tudunk kiérdemelni.
Miben más ez a két csapat, mint az előző évek feljutói?
A korábbi feljutókról nem igazán tudok nyilatkozni. A mostani esetben mindkét klub érdeme, hogy határozott elképzelés mentén alakította ki a csapatot. Világos, konkrét csapatjátékokról beszélhetünk, minkét esetben ez hozza a győzelmeket. Az MTK és a Diósgyőr különböző úton jár, ami nem jó vagy rossz, csak más. Számunkra fontos, hogy elsődlegesen saját nevelésű, fiatal, magyar játékosokba fektessünk be.
A csapat kapitánya, Kata Mihály bemutatkozott a válogatottban, az NB I-ben is jó teljesítményt nyújt, többen már topligában látnák. Szerinted hova juthat?
Nap mint nap azt tapasztalom, hogy az edzésmunkája és a teljesítménye válogatott szint. Benne van a potenciál, hogy a top5 bajnokság valamelyikéhez szerződjön. Ez sok összetevős kérdés, remélem, hogy Misi eléri a kitűzött célját. Örülünk neki, büszkék vagyunk rá, hiszen ő is a Sándor Károly Akadémia neveltje. Sorban veszi a szinteket, győzi le az akadályokat, remélem, hogy mihamarabb be tud kopogtatni egy komoly külföldi csapat ajtaján.
Kata Mihály (közelebb) az MTK összes eddig bajnokiját végigjátszotta, várhatóan a Fradi ellen is kezdő lesz (Fotó: mtkbudapest.hu)
Mekkora érvágás lenne az esetleges távozása a csapat pillanatnyi játékerejére nézve?
Természetesen nagy. De ez a filozófiánk, a koncepciónk, hogy az eladásokkal is fenntartsuk az egyesületet gazdaságilag. A múltban is voltak ilyen példák, azokat is meg kellett oldani, így az MTK-nak van ebben tapasztalata. De tény, ha a legtöbb játékperccel rendelkező játékost, a csapat egyik oszlopát kell pótolni, aki ráadásul a csapat kapitánya is, az nagy feladat, viszont ebben a helyzetben ez édes teher.
Dejan Sztankovics eddig százszázalékos a Fradi padján, de a kupameccset kivéve könnyű győzelmet még nem aratott. Eddig mit szűrtél le a stílusából?
A Fradinál már Máté Csaba alatt gyors formajavulás állt be a játékosoknál. Ha a játékosok képességeit is nézzük, ez nagy fegyvertény, hiszen ilyen játékosoknál néhány jó egyéni teljesítmény sokszor kisegítheti az edzőt abban az időszakban, amíg akklimatizálódik és teljes egészében át tudja adni az elképzeléseit a csapatnak. Sztankovics egy nagyon konkrét csapatjáték kialakítására törekszik, ami idővel biztos, hogy még jobb lesz. Remélem mostanra ez még nem áll össze teljesen, de mindenképp nehéz dolgunk lesz. Attól, hogy a korábbi mérkőzésein kis különbséggel nyert a Fradi, még sok gólhelyzetük és támadásuk volt, folyamatosan őrölték fel az ellenfeleket.
Az eddigi játékotokon kell-e változtatni erre a mérkőzésre a siker érdekében?
Eddig is jellemző volt ránk, hogy az alapvető elképzelésünkön minden meccsre kisebb változtatásokat eszközölünk az ellenfél függvényében. Megvan a begyakorolt játékunk, de ezt mindig igazítjuk az adott riválishoz is. Ez így lesz most is, az a célunk, hogy a saját erősségeinket ki tudjuk domborítani, a Fradit pedig minél inkább gyengíteni tudjuk, csak így lehet esélyünk a pontszerzésre. A labdás fázisokban különösen jól kell teljesítenünk ezen a mérkőzésen.
Mi az az eredmény, amivel elégedett lennél?
Ha a bajnokságot nézzük, természetesen más a két csapat célja, egy-egy mérkőzésre lebontva viszont minden meccsen megpróbálunk nyerni. Nem tudom azt mondani, hogy a győzelmen kívül bármi mással elégedett lennék.
Liverpool, U20-as vb, USA, Katar, válogatott: Németh Krisztián sztorija, aki 34 évesen főszereplő az NB I-et vezető MTK-nál.
2007. április 21., Borsodi Liga NB I, 25. forduló, Hidegkuti-stadion, MTK-Tatabánya, 77. perc. Németh Krisztián tökéletes labdát kap Hrepka Ádámtól ziccerben, majd az üres kapuba lő.
2023. július 28., OTP Bank Liga NB I, 1. forduló, Új Hidegkuti Nándor Stadion, MTK-Paks, 49. perc. Németh Krisztián tökéletes ívelést kap Bobál Dávidtól, majd ziccerben lő, a labda pedig Szappanos Péterről a kapuba pattan.
A két gól között bő tizenhat év telt el – ennyi kellett, hogy a csatár ismét eredményes legyen az élvonalban az MTK színeiben.
Ezt a tizenhat évet talán sok magyar szurkoló elintézi egy legyintéssel: igen, ő a Némó becenévre hallgató csodagyerek, akiből soha nem jött ki igazán az, amit vártak, akiből végül nem lett a Liverpool gólvágója, aki nem lett az új magyar csatárklasszis. Elég könnyű lenne ennyivel letudni egy pályafutást, ami megélt tizennégy profi klubot, három kontinenst és 37 magyar válogatott meccset.
Kétségtelen, hogy Németh Krisztián a 21. századi magyar futball egyik legígéretesebb tehetségeként indult.
Miután szülővárosában, Győrben nevelkedett, tinédzserként szerződtette az MTK, és nagyon fiatalon, 16 évesen debütált az élvonalban: 2005. november 19-én épp az ETO elleni 3-1-es siker alkalmával kapott csereként 14 percet Garami Józseftől.
Másfél hónappal a 17. születésnapja után, 2006. február 25-én már a kezdőcsapatban találta magát, ráadásul rögtön győztes gólt szerzett a REAC ellen. Ezt a szezonban még egy gól és két gólpassz követte, aztán nyártól kezdve jó néhány újságcikk, olyan szalagcímekkel, hogy Európa több topklubja, így például a Manchester United vagy a Liverpool is figyeli.
Az ügyeit intéző Careers Management Group a háttérben, ő a pályán dolgozott a következő néhány hónapban. Miközben az U19-es válogatott kulcsembere lett, még a 18. születésnapja előtt meghívót kapott a Kanada elleni felkészülési mérkőzésre készülő magyar felnőttválogatott keretébe (pályára végül nem lépett), hiszen az NB I-ben szórta a gólokat, a Vasas ellen például triplázott. Az MTK ezüstéremmel, Németh 25 tétmeccsen 12 góllal és 7 gólpasszal zárta a szezont, de volt ennél fontosabb: 2007. május 26-án jött a nagy hír, hogy a szintén a kék-fehéreknél fejlődő tehetséggel, Simon Andrással együtt szerződtette a Liverpool.
Ők voltak az első fecskék a Sándor Károly Akadémiáról – a sort folytathatnánk Gulácsi Pétertől Schäfer Andráson át Vancsa Zalánig, azaz egészen napjainkig. A hírek szerint összesen 3 millió fontot fizettek értük, profi szerződést kaptak, Rafa Benítez menedzser kérésére érkeztek, ráadásul a BL-döntős liverpooliaknál nem az utánpótlásban, hanem egyből a tartalékcsapatban, egy lépcsőfokkal az első csapat alatt találták magukat. Ha már elhangzott a címben és néhány sorral feljebb is, maradjunk ennél a szóhasználatnál: Némethet csodagyerekként fogadták, és néhány hét múlva még inkább csodagyereknek nevezték.
A Liverpool ugyanis úgy nyerte meg a tartalékbajnokságot a 2007-2008-as szezonban, hogy az időközben az U21-es válogatottban is bemutatkozó, ott folyamatosan eredményes Németh gólkirály lett, és a szurkolók megválasztották az idény legjobbjának. A Sky Sports és több nagy brit futballszakíró is a Vörösök első csapatába követelte őt, egyfajta ultimátumot adva Beníteznek, hogy adja meg neki az esélyt Fernando Torres csatárpárjaként. Az esély hamarosan felkészülési meccseken jött, ráadásul élt is vele: 2008 nyarán bizonyítani tudott, több csapattárs, így a csapatkapitány Steven Gerrard is dicsérte, a szurkolók pedig megválasztották a legígéretesebb tehetségnek. Minden adott volt a tökéletes folytatáshoz.
Azt a bizonyos lécet viszont nem tudta átugrani. Utólag több interjúban is elismerte, mentálisan és fizikálisan egyszerűen nem állt készen arra, hogy a világ egyik legjobb csapatában játsszon, hiába tűnt ki az ösztönös játékával. 2008 őszén a San Marino elleni U21-es válogatott meccsen bokasérülést szenvedett, majd 2009 januárjában a folyamatos játéklehetőség reményében rövid időre kölcsönadták a másodosztályú Blackpoolhoz, ahol mindössze egy tétmérkőzés és 31 perc jutott neki – rögtön a bemutatkozó meccsén eltört ugyanis az arccsontja.
Ami az ezt követő hónapokban történt vele, végleg eldöntötte a pályafutását. Előbb visszatért a Liverpoolhoz, és ismét kifejezetten jó formába lendült, mondhatni idő kérdése volt, mikor debütál az első csapatban, pláne úgy, hogy a 29-es mezszámban az ázsiai túrán gólokat rúgott Torres és Dirk Kuyt társaként. 2009 nyarán viszont érkezett egy kölcsönajánlat az AEK Athéntól, amit a menedzsereivel együtt a több játéklehetőség reményében elfogadott. A görögöknél biztatóan kezdett, és úgy utazott el az egyiptomi U20-as világbajnokságra, hogy a Honduras elleni nyitómeccs előtt négy nappal betalált az Olympiakosznak.
Az a bizonyos U20-as vb…
Egy évvel korábban, az Európa-bajnokságon bronzérmes lett a válogatott, ezzel kijutott a világbajnokságra. A már említett hondurasi csapat óriási pofont adott Egervári Sándor együttesének, a 3-0-s alexandriai vereség sokkoló kezdést jelentett. A folytatást mindenki ismeri: sima, 4-0-s győzelem Dél-Afrika ellen, 2-0 az Egyesült Arab Emírségekkel szemben Németh góljának is köszönhetően, aztán örökké emlékezetes továbbjutás előbb büntetőkkel a csehek, majd hosszabbítás után az olaszok ellen. Utóbbi meccs hőse Németh volt a két góljával és a gólpasszával, és bár a válogatott kikapott Ghánától az elődöntőben, a bronzmeccset megnyerte Costa Ricával szemben. Németh gólpassz adott Koman Vladimirnek, majd a büntetőpárbajban (másodjára) belőtte a maga tizenegyesét. Minden bizonnyal ez is kellett ahhoz, hogy helyet kapjon a torna all-star csapatában.
Az U20-as vb-n bronzérmes csapatból Némethen kívül egyébként mindössze öten játszanak élvonalbeli klubnál jelenleg. Közülük négyen alapembernek számítanak, ha egészségesek: Gulácsi Péter (RB Leipzig és magyar válogatott), Megyeri Balázs (DVSC), Szabó János (Paks) és Varga Roland (Sepsi OSK), míg Kovácsik Ádám a Mezőkövesd cserekapusa. Érdekesség, hogy majdnem ugyanennyien (Dudás Ádám, Korcsmár Zsolt, Szekeres Adrián, Tóth Bence) már visszavonultak.
Athénba visszatérve játszott az Európa-ligában is, majd novemberben beütött a krach: az olaszok elleni U21-es válogatott meccsen részleges bokaszalag-szakadást szenvedett. Hónapokat hagyott ki, és bár 2010 tavaszán visszatért, sőt, Erwin Koeman meghívására a május végi, németek elleni 0-3 alkalmával bemutatkozott a felnőttválogatottban, a Liverpoolnál nem kellett.
A kispadon Benítezt Roy Hodgson váltotta, aki többek között rá sem számított a keretben, emellett mentálisan azt sem lehetett egyszerű feldolgozni, hogy néhány hónappal korábban Torres sérülése miatt megüresedett a csatárposzt az angol csapatnál, amit a később a Honvédnál is játszó David N’Gog töltött be – helyette. A távozást immár végleges görögországi folytatást követte: a pénzügyi gondokkal küzdő AEK ugyan nem tudta kifizetni az 1,2 millió eurós vételárát, végül a rivális Olympiakosznál kötött ki.
Ez kettétörte a pályafutását. A pireusziaknál több rutinosabb játékos is előtte járt a posztján Ernesto Valverde vezetőedzőnél, majd kölcsönadták a később bundabotrányba keveredő Volosznak. Magyar csapattársa is volt Szélesi Zoltán személyében, ám nem kapott sok lehetőséget, így minden sorozatot véve egy góllal és három gólpasszal (valamint az Olympiakosz elsősége miatt bajnoki címmel) zárta a szezont. Egyértelműnek tűnt, hogy távozik Görögországból, és bár meg is egyeztek a Standard Liège-zsel, és az orvosi vizsgálatokon is átesett, végül a belga klub nem tudta eladni csatárát, Mohamed Tchitét, így Németh átigazolása meghiúsult.
A görögöknek nem kellett, máshova nem tudták őt kölcsön- vagy eladni, és 2011 szeptemberének elején szerződést bontottak. Kisebb sérülése miatt hazatért és az MTK-nál kért edzéslehetőséget, előkészítve egy külföldi szerződést. Az edzéslehetőségből végül rövid igazolás lett, az NB II-ben a Sopronnak, a Magyar Kupában a Pécsnek talált be, majd a holland élvonalbeli RKC Waalwijkhez szerződött.
Innen indult pályafutása második szakasza. A Waalwijk kiesőjelöltből kis híján európai kupainduló lett, ő maga 18 találkozón 4 gólt és 4 gólpasszt jegyzett, majd Ruud Brood vezetőedző nyáron vitte magával a Rodához. Itt stabilan és sokat játszott (eleinte a védelem balszélét erősítő Kádár Tamással együtt), aminek köszönhetően a válogatottnál is egyre többször jött számításba a neve, ám 2013 februárjában ismét súlyos bokasérülést szenvedett. Hosszú heteket hagyott ki, mígnem májusban góllal és gólpasszokkal tért vissza, és kulcsszerepet vállalt a Roda bennmaradásában.
Szeptemberben, az észtek elleni vb-selejtezőn megszerezte első válogatott gólját, majd egyénileg parádés szezont futott. Az idény elején öt bajnoki alatt öt gólt szerzett (ezek közül a legemlékezetesebb a PSV elleni győztes találata volt), végül 26 tétmeccsen 8-szor talált be és kiosztott 6 gólpasszt, és nem rajta múlt, hogy a Roda immár a korábbi Milan-csatár, Jon Dahl Tomasson irányításával végül kiesett az élvonalból. Voltak olyan hírek, hogy ismét figyeli őt a Liverpool, és a Lazióval is szóba hozták, ám egyrészt 2014 januárjában, az Alkmaar elleni kupameccsen összeakadt a bíróval, ami miatt öt meccsre tiltották el őt, másrészt a tavaszát egy lábujjsérülés is hátráltatta.
A Roda kiesésével felbomlott a szerződése. Ezek után hónapokig nem volt új klubja – mint később kiderült, azért, mert Vermes Péter és Urbányi István az Egyesült Államokba, a Sporting Kansas Cityhez hívta őt, ahova 2014 decemberében alá is írt. Már a klub nélküli időszaka alatt is sokan szidták és temették, hát még akkor, amikor hivatalossá vált, hogy a gyenge színvonalúnak tartott MLS-ben folytatja. Ő a pályán bizonyított: új posztján, szélsőként, a támadósor baloldalán 33 tétmeccsen 16 gólt és 7 gólpasszt ért el, és egyértelműen karrierje legjobb, legszebb hónapjait teljesítette. US Open-kupát nyert, míg a bajnokságban a Portland Timbersnek lőtt gólja az egész szezon legszebbje lett.
A válogatottban időközben egyre inkább alapember lett, a görögök elleni, 4-3-ra elveszített pireuszi Eb-selejtezőn duplázott, és kivette a részét a norvégok elleni, felejthetetlen sikerrel és kijutással záruló pótselejtezős párharcból is.
Noha semmi sem utalt arra, hogy elhagyná Kansast, meglepetésre 2016 elején mégis váltott, amit később pályafutása egyik legfájóbb pontjának nevezett. Befutott érte ugyanis egy 2,8 millió eurós ajánlat a katari Al-Gharafától, amit a Kansas nem utasíthatott vissza, ő pedig – bár eleinte tiltakozott ellene – aláírt. A magyar közvéleménytől megkapta, hogy a pénzt választotta, ám valójában a kansasiek döntöttek így. Mivel a bajnokságban szórta a gólokat, és két hónap alatt 10 tétmeccsen 2 gólpassz mellett 7-szer talált be, Bernd Storck ugyanúgy számított rá az Eb-keretben, mint ahogy Dárdai Pál is számított rá a selejtezők során. Az osztrákok elleni 2-0-t kezdőként szinte végigjátszotta Bordeaux-ban, a portugálok ellen csereként állt be. Később úgy fogalmazott, az Eb az egész pályafutásáért kárpótolta.
A franciaországi tornát követő egy évben maradt Katarban, 16 találkozón 6 gólt és 4 gólpasszt jegyzett, majd ismét az Egyesült Államokba szerződött. A New England Revolutionnél az érkezése után nem sokkal történt egy edzőváltás, Brad Friedelnél nem lett alapember, ám a Kansas és Vermes 2018 nyarán „megmentette”, és visszatért a korábbi sikerek színhelyére. Baráth Botonddal és Sallói Dániellel sikerese magyar magot alkottak, aminek kulcsszereplője lett, hiszen 2019 végéig 29 mérkőzésen 12 gólt szerzett, a Kansas elődöntővel véget ért CONCACAF BL-meneteléséből pedig öt meccsen négy találattal vette ki a részét.
2019 végén lejárt a szerződése, ő pedig szeretett volna visszatérni Európába. Feleségével, a dunaszerdahelyi születésű korábbi kézilabdázó Horváth Zsókával úgy döntöttek, Dunaszerdahelyre költöznek, így aláírt a DAC-hoz. A kaland kifejezetten rövidre sikerült, hiszen előbb jött a koronavírus, majd bokasérülése miatt a szezon nyári befejezésekor sem tudott segíteni a csapaton.
2020 októberében aztán úgy döntött, igent mond egy újabb amerikai ajánlatra, és a Columbus Crew-hoz szerződött. A rövid időszak felemásan volt sikeres: mindössze öt meccsen kapott esélyt, egy gólt szerzett, ám első magyarként MLS-bajnok lett.
A Crew nem élt az opciós vételi lehetőséggel, így Németh szabadon igazolhatóként patthelyzetben találta magát. Szeretett volna Amerikában maradni, ám a koronavírus-járvány miatt később kezdődő bajnokságban nem talált magának megfelelő csapatot, így kilenc hónapig klub nélkül maradt, mígnem meglepő döntést hozott: 2021 szeptemberében aláírt a DVSC-hez. Elmondta, szeretné felépíteni magát, így csak a naptári év végéig írt alá (minimálbérért, havi 115 ezer forintért – erről itt írtunk), ám decemberben megsérült, így végül nyolc tétmeccsel és két góllal a háta mögött távozott. A Honvéd elleni gólja egyébként azt jelentette, hogy 14 és fél év után talált be ismét az NB I-ben.
2022 nyarán aztán a kör bezárult, a tékozló fiú hazatért: az MTK bejelentette a leigazolását. 33 évesen leginkább a rutinjára számított az élvonalból kieső, újjáépülő csapat, ennek megfelelően így harangozta be őt Zakor Sándor tulajdonos: „A Sándor Károly Labdarúgó Akadémia 21 év alatt 21 válogatott játékost adott a magyar labdarúgásnak. Az egyik legnagyobb most hazatér, hiszen a mezőnyjátékosok közül Németh Krisztiánnál többször senki nem viselte eddig a magyar címeres mezt. Isten hozta őt újra az MTK-ban!”
A történetnek pedig nagyon nincs vége. Németh Bognár György és Horváth Dávid edzősködése alatt is stabil kulcsembernek számított az NB II-ben, és vezéregyénisége tudott lenni a fiatal csapatnak, hiszen 33 bajnokin 11 gólpassz mellett 22 gólt szerzett, amivel a másodosztály gólkirálya lett. Bármennyire is furcsa, profi karrierje első gólkirályi címe volt ez.
Az MTK feljutott, Németh viszont az NB I-ben sem lassít, sőt, 34 évesen a gól/perc mutatók alapján élete egyik legjobb időszakát produkálja az utóbbi hetekben. A kék-fehérek úgy vezetik a tabellát, hogy a csatár a Paks és a Zalaegerszeg ellen betalált, a DVSC-t góllal és két gólpasszal, a DVTK-t gólpasszal szomorította, míg legutóbb, az Újpest ellen gólig és gólpasszig jutott.
Néemth Krisztiánban benne volt, hogy komolyabb karriert teljesítsen, de tanulságból, tartalomból és sikerekből sem szenvedett hiányt. A mostani MTK ismét újjászületést hoz és hozhat számára, a következő hónapok pedig talán pályafutása egyik utolsó nagy sztoriját jelenthetik. Hiába a jó formája, Marco Rossi válogatási elveit ismerve nem valószínű, hogy újra válogatott lesz, így a jelenlegi 37 meccs/4 gól mutató valószínűleg örökké megmarad. Úgy, hogy utoljára úgy viselte a címeres mezt, ahogyan csak nagyon keveseknek adatik meg: 2019 szeptemberében csapatkapitányként vezette ki a pályára a válogatottat Montenegróban.
Ha egyet kívánhatna? Még ma is focizni szeretne. De mire költötte az első fizetését, és mit csinált közvetlenül az interjúnk előtt?
Az 50 éves Kovács Zoltán első focicipőjéről, fizetéséről, autójáról, góljáról, vagy éppen az utolsó 100 ezer forinti költéséről is mesélt, és azt is elárulta, mi lenne a három kívánsága. „Első és utolsó” az Újpest ikonikus csatárával, a 20-szoros válogatott Kovács Zoltánnal, aki labdarúgó-pályafutása után három patinás magyar klub sportigazgatójaként is dolgozott.
Mi volt az utolsó dolog, amit az interjú előtt csináltál?
Kávéztam.
Mikor szerezted életed első gólját?
Az Újpest ellen szereztem 1993. tavaszán, 2-1-re nyertünk az MTK-val a Megyeri úton. Az én fejesgólommal nyertünk.
Ki az első edző, aki a legnagyobb hatással volt rád?
Szabó György az MTK-utánpótlásban. Mindent megtanított a futballról, amit meg lehetett, jó pedagógus volt, és jó ember.
Milyen volt az első focicsukád?
Egy Tisza cipő volt. Egy nagy kupacból válogattam ki, amikor életemben először elmentem edzeni a Nagytétényi Kohászba. Addig nem is volt focicipőm, ez volt az első. (A kupacban ugyanannak a párnak találtad meg a bal és jobb felét?) Nem biztos.
Melyik magyar stadion jut elsőként az eszedbe, és milyen vele kapcsolatos élmény?
A Szusza Ferenc Stadion. Csupa pozitív élményem van róla, itt a legjobb a hangulat Magyarországon.
Mi jut eszedbe elsőként a fehér Camping kerékpárodról?
Ellopták egy hét után. Ez volt életem első és utolsó új biciklije gyerekként, utána már csak felnőttként lett új kerékpárom. (Az is Camping volt?) Nem, mountain bike.
Kovács Zoltán lő Szasa Stefanovics kapujára Varga Róbert mellett 2006. május 28-n az Újpest-Győr bajnokin (MTI-fotó: Földi Imre)
Melyik az első focival nyert címed, amire a legbüszkébb vagy?
A legbüszkébb az újpesti bajnoki címre vagyok, de nyilván nem az az első. Serdülőtől ifiig sok bajnoki címet és kupát nyertem.
Mire költötted az első fizetésed?
Teletankoltam apukám autóját, és addig mentem vele a barátaimmal, amíg ki nem fogyott a benzin.
Milyen volt az első autód?
Megkaptam apukám levetett Daciáját. De az első, amit magamnak vettem, az egy Opel Kadett GSI kabrió volt. Imádtam.
Hol jártál először külföldön?
Mannheimben voltam a serdülőválogatottal. (Ki volt a szobatársad?) Vincze Ottó, akivel azóta is jó barátok vagyunk.
Mi lenne az első étel, amit újra kipróbálnál azokban az országokban, ahol légióskodtál?
Amióta Kínában játszottam, azóta nem eszem kínait. Franciaországban és Görögországban bármit, bármikor.
Mi volt az első nagy iskolai csínytevésed?
Verekedés, illetve ablakbetörés focilabdával. (Direkt az ablakot céloztad?) Nem, így alakult. (Megbüntettek érte?) Biztosan, de már nem emlékszem. A rossz dolgokat nem tartom meg.
Mi jut eszedbe most elsőként a Vidiről, a Diósgyőrről és az Újpestről?
Újpesten játszottam, és mindhárom csapatban voltam sportvezető, ráadásul sikeres. Mindegyik csapattal nyertem kupát (a Vidivel és az Újpesttel MK-t, a Diósgyőrrel Ligakupát).
Ha lehetne három kívánságod, mi lenne az első, amit kívánnál?
Hogy még mindig focizhassak. (És a másik kettő?) Egészségben éljünk, mert ha egészség van, minden van. A harmadik? Bajnoki címet nyerjen az Újpest.
Mire költöttél utoljára 100 ezer forintnál többet?
Cipőre.
2007. május 21., Újpest-Fehérvár bajnoki
Még akkor is tudtál mosolyogni, sőt gólt lőni, amikor megsérültél, vagy véres volt a fejed. Utoljára mikor ért ilyen sérülés?
Igen, ismerem ezt a fotót, akkor két-három héten belül kétszer is fejbe rúgtak vagy lekönyököltek. Utoljára az öregfiúk-bajnokságban esett meg velem hasonló, de ennek már négy éve.
Mi volt az első tanácsod a fiaidnak az első meccsük előtt?
Soha ne adják fel.
Mire gondoltál elsőként azon a reggelen, amikor 50 éves lettél?
Hogy mit kapok ajándékba. (És, mit kaptál?) Egy napot a családdal tölthettünk Bécsben.
Varga Kevin szerint megváltozott focistáink külföldi megítélése, őt is rendkívül pozitívan fogadták Cipruson Szalai Attila korábbi remeklése miatt.
Varga Kevin három remek debreceni szezon után kipróbálta magát két török és egy svájci csapatban is. Tavaly ősszel a védekező felfogású Hataysporban 11 meccsen játszott, majd akár maradhatott volna is, csakhogy az ezer halálos áldozatot követelt törökországi földrengésben a klub sportigazgatója is életét vesztette. Ezek után fél évre visszatért Debrecenbe, a Lokival magyar bajnoki bronzérmet szerzett, új szerződésajánlatot is kapott, de mindenképpen külföldön szerette volna folytatni a pályafutását. A minap szabadon igazolható játékosként szerezte meg a 27 éves középpályást Szalai Attila korábbi klubja, a ciprusi Apollon Limassol. A tabellán negyedik helyezett csapatnak komoly tervei vannak Vargával, de Vargának is komoly tervei vannak a klubbal.
Bár még csak pár napja érkeztél, a bemutatkozáson már túl is vagy, az Apollon Limassol múlt vasárnap 2-0-ra megnyerte az AEL elleni bajnokit. Milyen volt a 79. percben beszállni?
Hál’istennek pont egy nagyon jó mérkőzésbe csöppentem bele, az Apollonnak a városi riválisa az AEL Limassol. Telt ház, tízezer néző előtt rendezték a derbit, és mindkét csapat nagyon odatette magát. Nagyon fontos volt számunkra ez a győzelem, hogy feljebb kerüljünk a tabellán. Örültem, hogy egy ilyen mérkőzésen tudtam debütálni.
Mire elég 10-15 perc?
Szerencsés időben álltam be, már 2-0-ra vezettünk, és az ellenfélnek nem nagyon voltak már helyzetei. Több kontralehetőségünk is volt, a maximumot kihoztuk a meccsből, én pedig örültem, hogy gyarapodtak a játékperceim. De kell még idő, hogy visszahozzam magam, és még több lehetőséget kapjak, de már ennyi játéknak is örültem most, az átigazolásom után.
Hogyan reagáltak a szurkolók az érkezésedre?
Nem volt külön bemutató, csak a közösségi-médiában láttam a reakciókat.
Úgy gondolom, hogy barátságosan fogadtak, Szalai Attila révén már volt itt magyar játékos, és ő eléggé letette itt a névjegyét. Biztos vagyok benne, hogy ezt tovább fogom tudni vinni.
Milyen színvonalat képvisel a ciprusi bajnokság?
Nem könnyű követni, eddig csak az interneten tudtam. Nehéz még bármilyen következtetést levonnom, de az biztos, hogy hat-hét olyan csapat is versenyben van az európai kupahelyekért, és mindegyik jó minőséget képvisel. Itt nincs olyan klub, amelyik úgy kiemelkedne játékerő szempontjából, mint Magyarországon a Ferencváros. Kiegyensúlyozottabb a bajnokság, amelyben nagyon jó erőt képviselő idegenlégiósok szerepelnek, de a ciprusi játékosok is remek futballisták, és sok a külföldi edző. A körülmények profik, jó az infrastruktúra, az első benyomásaim nagyon pozitívak.
A csapatod a legutóbbi mérkőzést leszámítva idén mindegyik bajnokiján egy gólt rúgott, igaz, nem kapott ki. Talán épp azért hoztak téged, hogy mostantól egyről a kettőre jusson a klub, mármint, ami a meccsenkénti rúgott gólokat illeti?
Bízom benne, hogy ez is közrejátszott. Annak ellenére, hogy az Apollon nem kapott ki, sok döntetlent is játszott a könnyebben hozható mérkőzéseken is, utána jött is az edzőváltás. Az új edzővel, a szerb Vladan Milojeviccsel eddig két győzelem és egy döntetlen a mérleg. Hétvégén ismét egy nehéz mérkőzés vár ránk, hiszen a tabellán előttünk helyezkedő Aris Limassolhoz látogatunk.
Forrás: facebook.com/OfficialApollonFC
Nyilatkoztad, tudtál róla, hogy a klub, az edző nagyon akart, és éppen téged szeretne. Erről honnan értesültél?
Nehéz ezt megmondani, de lehet azért látni az érdeklődés gyakoriságán is, hogy milyen gyorsan válik egy-egy érdeklődés konkréttá. Más, amikor valaki iránt csak érdeklődnek, vagy konkrét szerződéssel állnak elé. Az Apollon felől már a nyár közepén is volt érdeklődés, majd az új edző érkezésével konkrét ajánlatot is kaptam, és úgy gondoltam, jó döntés, ha odaigazolok. Mindenképp szerettem volna olyan csapatba igazolni, amelyik egy jó minőségű bajnokságban szerepel, a tabella első felében szerepel, és dominálja a mérkőzéseket. Törökországban inkább olyan csapatokban futballoztam, amelyeknél a védekezésen volt a fő hangsúly, és ellenünk domináltak. Ebből is tudtam profitálni, de egy olyan csapatban nehéz jó támadó statisztikákat felmutatni. Úgy gondolom, hogy most jó helyen vagyok, és várom a folytatást.
Beszéltél az átigazolásod előtt Szalai Attilával, vagy akár Lang Ádámmal, aki az Omomia Nicosiában szerepel?
Már télen is képben volt a ciprusi bajnokság, de akkor nem nagyon voltam ugrásra készen. Már akkor is beszéltem Lang Ádámmal, most pedig Szalai Attila gratulált az átigazolásomhoz. Hosszasan nem tudtam vele beszélni, mert nagyon gyorsan történtek az események, de biztosított arról, hogy nagyon jó helyen vagyok, szeretni fogom a várost és a klubot is, amelynél nagyon kedves emberek dolgoznak. Attila nagyon örült, hogy ideigazoltam, most pedig rajtam a sor. Én is szeretnék itt nagyon jó teljesítményt nyújtani, és letenni a névjegyem.
Bírod a ciprusi hőséget? Magyarországon most kilenc fokkal melegebb lett, de gondolom, Cipruson sincsen rossz idő.
Itt most még nagyon jó idő van, 33-34 fok napközben. Azt mondják, ez már elviselhető, nyár közepén ennél is brutálisabb kánikulák voltak Cipruson. A meleggel nincs problémám, tudom kezelni, főleg, hogy vasárnap is este 7 órakor volt a mérkőzés. Inkább a fülledt levegő nehezíti meg a futballt, de lassan kezd majd itt is hülni a levegő. Van előnye is, hátránya is ennek az időnek, próbáljuk majd ezt is élvezni.
Április elején arról beszélgettünk, hogy a Debrecen esetleges dobogós helyezése esetén jobban felkaphatják a külföldi klubok is a fejüket, amikor a látókörükbe kerül egy játékos. Most hogy érzed, valóban a DVSC bronzérme is kellett a sikeres klubváltásodhoz?
Biztosan. Az egyéni statisztikáim lehettek volna jobbak is Debrecenben, de nem volt könnyű, hiszen kevesebb törökországi játéklehetőség után érkeztem a csapathoz, és a magyar bajnokság is nagyon sokat fejlődött. Debrecenben nagyon jó munka folyik, nagyon jó a konkurenciaharc a játékosok között, ki-ki mérkőzéseket játszottunk.
A két gól, egy gólpassz mérlegem lehetett volna jobb, de annak nagyon örültem, hogy viszonylag sokat tudtam játszani, és nagy szó, hogy a végén sikerült a dobogón végeznünk. Biztosan ez is segített abban, hogy ide tudtam igazolni, de az is előnyös lehetett, hogy van külföldi tapasztalatom a ciprusinál erősebb bajnokságból, szerepeltem a válogatottban, és még jó korban is vagyok 27 évesen.
Ezeknek köszönhetem, hogy még külföldre tudtam menni, de nem volt egyszerű. Szeretnék egy olyan szezont futni, amely végén a csapattal egy jó helyezést ünnepelhetek, egyéni szinten pedig minél jobb statisztikákkal szeretnék majd büszkélkedni. Azért, hogy akár innen is egy még jobb bajnokságba tudjak szerződni.
Mint Szalai Attila, aki Ciprusról előbb a Fenerhahcéhoz, majd onnan a Bundesligába igazolt.
Próbálok mindig reális célokat kitűzni. Volt már olyan a pályafutásom során, hogy előreléptem, de előfordult, hogy vissza kellett lépnem azért, hogy aztán újra előre lépkedhessek. A magyar játékosok megítélése kezd változni a válogatott nagyszerű szereplése miatt, ezért én is bízom abban, hogy tudok még sikereket elérni. De jelenleg itt van a legjobb helyem, és dolgozni fogok azért, hogy tudjak még fejlődni.
Hogyan váltál el a Debrecentől? El tudod-e képzelni, hogy másik magyar csapatban szerepelj egyszer?
Nagyon jó viszonyban vagyok a klubbal, és szépen váltunk el. Amikor télen kényszerhelyzetben voltam, megbeszéltük, hogy a szerződésem nyárig szól. Amikor ez lejárt, kaptam egy hosszabbítási lehetőséget, de én kitartottam amellett, hogy külföldre szeretnék igazolni. A vezetőkkel mindezt a jó viszonyt megtartva tudtuk megtárgyalni.
Soha nem volt prioritás a számomra, hogy Magyarországon belül más csapatba szerződjek, pedig többször is volt rá lehetőségem. Debrecenben otthon érzem magam, nagyon szeretnék még egyszer a pályafutásom során a Lokiban futballozni.
A feleségemmel ott lakunk, Debrecen az otthonunk, ezer szállal kötődünk a városhoz. Persze, nem tudom, mit hoz a jövő, de nehezen tudom magam elképzelni Magyarországon másik csapatban.
Ott van-e a fejedben, hogy jövőre Európa-bajnokságot rendeznek? Ha villámrajtot veszel az új klubodban és jól sikerül az éved, még bekerülhetsz a kijutás küszöbén álló válogatottba.
Persze, ez szerintem minden magyar labdarúgó szeme előtt ott lebeg. Nehéz azonban bekerülni, hiszen a válogatott jelenleg nagyon magas minőséget képvisel, látjuk, az alapembereink milyen klubokban és milyen minőségben játszanak. A Rossi-csapat kezd egy európai topválogatott lenni, nagyon komoly munka folyik. Természetesen az álmaim között szerepel, hogy egy újabb Eb-n szerepelhessek a válogatottal. Az előzőn részt tudtam venni, és eszméletlen érzés volt, hihetetlen az az eufória, amely egy Európa-bajnokságot körülvesz. Ezt tekintem a pályafutásom csúcspontjának. De hogy újra részese lehessek ennek az élménynek, azért rengeteget kell dolgoznom, jól kell szerepelnem az Apollonnal, és nagyon jól kell egyénileg is teljesítenem. Talán akkor beszélhetünk arról, hogy talán érkezhet meghívó, de addig még rengeteg munka vár rám.
Egyértelmű választ adott arra a kérdésre, hogy a szlovák vagy a magyar válogatottat választaná.
Hét játéknapot követően a Putnok veretlenül vezeti az NB III Északkeleti csoportját. A Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei csapat hat győzelem mellett csupán a Hatvan elleni 2-2-es döntetlen során hullajtott pontokat. A kiváló rajtból főszerepet vállalt a nyáron szerződtetett Boros Gábor, aki tizenhárom alkalommal volt eredményes ebben az idényben. A 25 esztendős csatár az NB1.hu-nak adott interjúban felelevenítette a diósgyőri időszakát, emellett a fájó kupabúcsú is szóba jött.
– Egészen elképesztő ütemben termeled a gólokat. Számítottál arra, hogy ilyen teljesítménnyel indítod a szezont?
– A felkészülési mérkőzéseken jól játszottam, így bíztam benne, hogy ezt a formát átmentem a tétmeccsekre. Az első fordulóban az Eger kapuját négyszer vettem be, ez pedig óriási önbizalmat adott. Ki szeretném emelni a csapattársaimat, akik nagyszerű passzokkal szolgálnak ki, ennek köszönhetően könnyű dolgom van, gyakran csak jókor kell jó helyen lennem.
– Csalódott lennél, ha ilyen startot követően nem lennél gólkirály?
– Valamilyen szinten igen, bár a csapat sikeres szereplése a legfontosabb. Egyébként minden idénynek úgy vágok neki, hogy szeretnék gólkirály lenni. Csatár vagyok, így mindig lényeges, hogy hány találatig jutok. Korábban szélsőként és irányító középpályásként is bevetettek, de a center poszt állt hozzám a legközelebb, az ellenfelek tizenhatosán belül érzem magam a legjobban.
BasaKoós Photography
– A legutóbbi bajnokin az Újpestet győztétek le 1-0-ra. Az örömöd mégsem lehetett felhőtlen, ugyanis sérülés miatt a szünetben le kellett cserélni.
– Már néhány hete fájt a jobb lábam, mégsem akartam kihagyni az összecsapást. Egy húzódás okoz problémát, szerencsére nincs nagy baj, de elképzelhető, hogy a hétvégén sem léphetek pályára.
– Júniusban fogadtad el a putnokiak ajánlatát. Jó döntést hoztál?
– A legutóbbi idény második felében a Tiszaújváros gárdájában szerepeltem. Sajnos nem úgy sikerült ez az időszak, ahogy terveztem, így főleg harmadosztályú együttesek vették fel velem a kapcsolatot a nyáron. A Putnok vezetőedzője, Szala Ákos hamar meggyőzött. Elmondta, a támadó futballt preferálja, emiatt sokszor nyílik majd lehetőségem a gólszerzésre. Nem bántam meg, hogy ide igazoltam, jó helyre kerültem. A beilleszkedés zökkenőmentesen ment, a fiúk nagyon kedvesen fogadtak.
BasaKoós Photography
– Jelenleg az első helyen álltok a tabellán, a fórotok négy pont a második helyezett Cigánddal szemben. Az osztályváltás reális cél lehet?
– Reménykedünk benne, hogy összejöhet a feljutás. Minden találkozónak a győzelem reményében vágunk neki, aztán majd kiderül, hogy mi sül ki ebből a szezon végére. Bár a Karcag és a DEAC sem kezdte jól a bajnokságot, ettől függetlenül szerintem mindkét csapat nagy vetélytársunk lehet a bajnoki címért zajló harcban.
– A múlt héten az NB II-es Budafokkal vívott kupameccset 1-0-ra elveszítettétek, így a harmadik forduló jelentette a végállomást a sorozatban.
– Nem érződött az osztálykülönbség, ha jól számoltam, nagyjából hét óriási helyzet adódott előttünk, ám egyiket sem értékesítettük. Aztán a kihagyott lehetőségekért nagy árat fizettünk, mivel a budafokiak egy tizenegyesből született góllal kicsikarták a győzelmet. A sérülésem miatt kívülről figyeltem a srácokat, sajnáltam őket, hogy nem harcolták ki a továbbjutást, ennek ellenére nem kell szégyenkezniük.
– A leghíresebb forgatókönyvírók ihletet meríthetnének abból, ahogy bemutatkoztál az élvonalban 2015 májusában: 17 évesen csereként léptél pályára a 88. percben a Nyíregyháza-DVTK rangadón, aztán a 90. minutumban győztes gólt szereztél.
– Karrierem egyik legszebb pillanata volt ez. Sajnos ezt követően nem tudtam megragadni a Diósgyőr első csapatában. Gyakran történtek edzőváltások, amelyekből nem jöttem ki jól, de persze nem foghatok erre mindent. Amennyiben vissza lehetne forgatni az időt, főleg mentális dolgokon változtatnék, mivel akkoriban nehezen viseltem a csalódásokat. Folyamatosan követem a DVTK meccseit, ha időm engedi, a hazai fellépéseket a helyszínen tekintem meg. Könnyű dolgom van, ugyanis nagyon közel lakom a stadionhoz.
– Ha lenne lehetőséged, visszatérnél Diósgyőrbe?
– Szívesen szerepelnék újra a csapatban, bár erre jelenleg minimális esélyt látok. Motivál, hogy magasabb osztályban szerepeljek, úgy érzem, most az NB II lehet elérhető. Az lenne az ideális, ha a Putnokkal jönne össze a szintlépés.
– Rimaszombaton születtél, vagyis a magyar mellett szlovák állampolgársággal is rendelkezel. Tegyük fel, hogy mindkét ország szövetségi kapitánya felfigyel rád, melyik nemzeti együttest választanád?
– Jó lenne, ha egyszer ez valóban megtörténne… Egyébként nem sokat vacillálnék, egyértelmű, hogy a magyar válogatott lenne a befutó.
Boros Gábor teljesítménye a mostani idényben az NB III-ban:
Putnok-Eger (4-1): végigjátszotta a meccset, négy gólt szerzett DVSC II-Putnok (0-4): végigjátszotta a meccset, egy gólt szerzett Putnok-Tiszaújváros (3-1): végigjátszotta a meccset, két gólt szerzett Karcag-Putnok (2-3): végigjátszotta a meccset, nem szerzett gólt Putnok-Salgótarján (5-0): végigjátszotta a meccset, négy gólt szerzett Hatvan-Putnok (2-2): végigjátszotta a meccset, két gólt szerzett Putnok-Újpest (1-0): kezdett, majd a szünetben lecserélték, gólt nem szerzett
Első európai állomáshelyéről még a Google segítségével tájékozódott, a háború alatt Oroszországba igazolt, a kettő között állítólag a Ferencváros radarjára is felkerült. Kalandos útja végül Diósgyőrbe vezette Godfrey Bitok Stephent, aki a csapatnyi nyáron érkező légiós egyik legjobbjaként húzóembere Kuznyecov Szergej együttesének. Interjú.
Első európai csapatod az Isloch volt. Hogyan kerültél Nigériából Fehéroroszországba?
Ahogy a legtöbben Nigériában, úgy én is akadémián kezdtem el focizni. Ott gyakran szerveznek olyan mérkőzéseket, amelyeken az Európából érkező ügynökök megnézhetik a helyi fiatal tehetségeket. Engem is így szúrt ki az ügynököm, és megkeresett, hogy szívesen elvinne engem Fehéroroszországba. Én persze kaptam az alkalmon, és belevágtam.
Távol a hazádtól egy teljesen ismeretlen kultúrában. Nem féltél ettől?
Azelőtt valóban semmit nem tudtam Fehéroroszországról. Mikor adódott a lehetőség, az interneten próbáltam információkat keresgélni, hiszen korábban nem is hallottam róla. Olvastam, hogy nagyon hideg az időjárás, gyakori a havazás, ezek számomra elképzelhetetlen dolgok voltak. De ilyen a foci, ott kell teljesítened, ahol lehetőséget kapsz. Jó döntés volt belevágni, új dolgokat ismerhettem meg, és fejlődni is tudtam az ott töltött évek alatt.
Megfordultál még pár helyen, majd 2023-ban igazoltál Oroszországba, ahonnan ekkorra a legtöbb légiós már eljött a háború miatt. Miért?
Valóban, de ez nem okozott gondot. Onnan érkezett ajánlatom, és ahogy az előbb is mondtam, a fociban azt a lehetőséget kell megragadni, ami éppen eléd kerül. Magamtól nem hiszem, hogy Oroszországot választottam volna, de egy cseppet sem bánom, hogy így alakult. Az ember futballistaként is profitálni tud abból, ha új helyeket, stílusokat, közegeket ismer meg.
Itt talált rád a DVTK?
Igen, a szerződésem lejártával egyből megkerestek, mivel szimpatikusnak találták a játékomat és nekem sem kellett sokat gondolkoznom, hogy egy ilyen jó helyről érkező lehetőséggel éljek-e.
Igaz, hogy korábban a Fradi radarján is ott voltál?
Azt hiszem igen, de ez még akkor történt, amikor Fehéroroszországban játszottam. Egy játékosnak sok megkeresése van a karrierje során, ezért száz százalékig nem vagyok biztos benne, de abban igen, hogy volt irántam érdeklődés egy magyar csapat részéről. Ha jól emlékszem, akkor a Ferencváros volt az.
A messziről jött légiósoknak nem mindig örülnek a magyar szurkolók, hiszen az évek alatt sokan leszerepeltek közülük az NB I-ben, te viszont jó teljesítménnyel indítottál. Hogyan viszonyulnak hozzád Diósgyőrben?
Ebből én semmit nem tapasztaltam, hiszen a legelejétől szeretetteljes közeg fogadott. Minden meccsünkön remek hangulatban játszhatunk, a szurkolóinkon látom, hogy nagyon fontos nekik a Diósgyőr. Mivel nekem és a csapatnak is jól megy a játék, nagyon sok szeretetet és támogatást kapunk tőlük. Igyekszünk minél tovább fenntartani a jó teljesítményt, hogy még sok szép pillanatuk legyen a szezonban.
Stephen ünnepli a Zalaegerszegen lőtt gólját (Fotó: dvtk.eu)
A klub egy csapatnyi légióst hozott az átigazolási időszakban, ami miatt sokan féltették is a DVTK-t. Nehéz volt összeszokni?
Nem volt ebből problémánk. Egy futballistának ezt is tudnia kell kezelni, gyakran előfordul, hogy egy csapatnál nagyobb játékosmozgás van két idény között. Nem hiába mondják, hogy a futball egy közös nyelv, Kuznyecov Szergej is ezt hangsúlyozta, és a felkészülés során sikerült is összecsiszolódnunk, így azt gondolom, hogy összeszokott csapat vagyunk.
Amely ráadásul bátor játékot játszik, ami a feljutókra ritkán jellemző Magyarországon. Mi az eddigi sikeretek titka?
Tiszta elképzelés és minőségi játékosok. Minden meccsre úgy megyünk ki, hogy nyerni akarunk, az edzőnk pedig jól felkészít minket az aktuális ellenfélre. Jó csapatunk van, bátor és képzett játékosokkal, mindenki pontosan tudja, hogy mikor mi a feladata. Ha valamelyik poszton változtatásra van szükség, akkor az új játékos is tisztában van vele, mikor mit kell csinálnia ahhoz, hogy segítse a csapatot. Ez az egység visz minket előre.
Kuznyecov Szergejt az eddigi eredményei igazolják, de igen keménykezű edző, a 6-2-es kupasiker után sem dicsért meg benneteket, sőt… Milyen vele a csapat kapcsolata?
Szeretünk vele dolgozni, emberként és edzőként is jó. A foci ilyen: van, hogy egy csapat nem képes azt a teljesítményt leadni, amit elvárnak tőle, vagy amit eltervezett a meccs előtt. Mindig lesznek ilyen meccsek, és fontos, hogy ilyenkor a hibákat, okokat átbeszéljük. Ha hibázol, kell valaki, aki szembesít ezzel, és elmagyarázza, mit nem csináltál jól. Kuznyecov Szergej ezt megteszi, de nemcsak csapatszinten. Sokat beszélget velünk, igyekszik minél többet kommunikálni a játékosaival, hogy minél inkább megértsen minket. A szakmai tudása is nagy, ami fontos tényező abban, hogy jó játékkal és jó eredményekkel tudtuk kezdeni a szezont.
Kuznyecov Szergej irányításával 41-ből 30 mérkőzést nyert meg a Diósgyőr (Fotó: dvtk.eu)
A csapatban vannak kreatív játékosok, jól érkező, fizikális csatárok, előtted pedig Pozeg Vancas személyében egy lendületes, jól cselező szélső játszik. Kívánhat többet egy támadó szellemű szélsővédő?
Nagyszerű játékosaink vannak, és nem csak a kezdőcsapatban. Bárkit is illeszt be az edző egy adott szerepkörbe, az a játékos tudni fogja, hogyan fogja tudni segíteni a körülötte játszókat. Ennek az alapja, hogy jól ismerjék egymást a játékosok és ez nálunk megvan. Rudi (Pozeg Vancas – a szerk.) például egy zseniális futballista, állandóan veszélyt jelent az ellenfél számára, így jó mögötte játszani. De nem csak őt kell kiemelni, jó az összhang a csapatnál, a keret minden tagja hozzátett az eddigi sikerünkhöz.
Hétvégén a regionális rivális Debrecennel játszotok. Mennyit hallottál a két csapat viszonyáról?
Sokat meséltek nekem róla, tudom, hogy ez szomszédvárak rangadója. Egy ilyen meccs pedig országtól függetlenül mindig nagy presztízzsel bír, hiszen a szomszédjánál mindenki jobb szeretne lenni. Azt is hallottam, hogy a két csapat szurkolói jóban vannak egymással, emiatt még inkább érdekes és jó hangulatú meccset várok.
A Diósgyőr eddigi három bajnokijára több mint 20 000 jegyet adtak el (Fotó: dvtk.eu)
A Loki huzamos ideje felszálló ívben van, jelenleg vezetik a tabellát. Milyen meccsre számítasz ellenük?
Minden meccsre úgy megyünk ki, hogy nyerni szeretnénk. Ez hazai pályán egy helyi rivális ellen még inkább így lesz. Tudjuk, hogy a Debrecen egy nagyon erős csapat, így nehéz dolgunk lesz, de szeretnénk egy győzelemmel meghálálni a szurkolóinknak, hogy mindig ott vannak velünk.
A Debrecen 23 éves jobbhátvédje azt is elárulta, az ukrán vagy a magyar válogatottat választaná-e. Interjú.
Kusnyír Erik ukrán anya és magyar apa gyermekeként született az ukrajnai Alsókerepecen. A DVSC jobbhátvédjének az anyanyelve ukrán, de magyarul is tökéletesen beszél, már bemutatkozott a magyar U21-es válogatottban, és feltett szándéka, hogy Marco Rossinak figyelmét is felkeltse azzal, ami a felmérésekből is látható: posztján ő az NB I egyik legjobbja. A 23 éves játékos az NB1.hu-nak a DVTK elleni győzelmi reményeiről és a jelenleg éllovas Debrecen erősségeiről, és persze a Rapid elleni 0-5-ről is beszélt.
Hol lenne most Kusnyír Erik, ha gyerekként a kick-boxot választja, nem a focit?
Apukám miatt kezdtem kick-boxolni, nem tudom, hol tartanék, szerintem sehol. Persze, sose lehet tudni, de profi szinten semmiképp nem lennék.
Van bármilyen jótékony hatása a játékodra?
Segít abban, hogy bátran bele tudjak menni a párharcokba. Nem húzom el a lábam, nincs bennem félelem, amit talán a kickboxnak is köszönhetek.
Ukrajnában kezdted a futballt, milyen volt az ottani utánpótlásnevelés?
Munkácson játszottam először, majd következett a Lemberg, 16 évesen pedig már Debrecenben voltam. Ami biztos, Ukrajnában is magas szinten foglalkoznak a gyerekekkel. Egyébként érdekes, hogy a debreceni átigazolásom előtt Tarpán is kellett futballoznom, közel a határhoz, öt meccsen pályára kellett lépnem a papírok miatt.
Hány nyelven beszélsz?
Az ukrán az anyanyelvem, ezen kívül magyarul és oroszul is tudok.
Ha egyszer, mondjuk egy időben az ukrán és a magyar labdarúgó-válogatott is megkeresne, kérdés lenne, hogy melyiket válaszd?
Nem kérdés, a magyar válogatottat választanám.
Az ukránok nem is kerestek még?
De, amikor még Szima Gábor volt a DVSC tulajdonosa. Kaptam meghívót, de nem mentem.
MTI-fotó: Bruzák Noémi
Magyar U21-es válogatott viszont már voltál. Milyen élmény volt Gera Zoltán csapatában szerepelni?
Nagyszerű volt, alig vártam, hogy be tudjak mutatkozni. Sajnos, 4-5 évet várnom kellett, hogy debütálhassak magyar színekben. Pedig már korábban is szó volt róla, hogy behívnak, de a szabályok miatt erre akkor még nem volt lehetőség. Két meccs adatott meg számomra, nagy élmény volt, de sajnos utána rögtön ki is öregedtem az U21-es válogatottból. Úgyhogy, most már csak a felnőttben kaphatok szerepet.
Most mennyire lepne meg egy meghívó Marco Rossitól?
Meglepne, de ezért dolgozom. Gyerekkori álmom a felnőtt válogatottság.
Hol él jelenleg a családod? A határ mellett mennyire érzékelik a háborút?
Egyelőre rendben vannak, mivel a háború leginkább az északi területeket érinti.
Tudtok találkozni?
Nem, lassan két éve nem jártam otthon.
Nem könnyű helyzet, de hála istennek az anyukám és a testvérem át tudtak jönni Magyarországra. Őket látom, de az apukámat nem, vele csak telefonon és interneten tudom tartani a kapcsolatot. Minden nap beszélünk, de az nem ugyanaz, mint élőben.
Debrecenben nagyon sok edzővel játszottál már. Kitől mit kaptál?
Minden edzőtől kaptam valamit, és próbáltam elfogadni, amit tanácsoltak. Nagyon nagy köszönettel tartozom minden edzőnek, akivel az utánpótlásban vagy a felnőttcsapatban együtt dolgoztam.
Látható, hogy az előző egy évben sokat fejlődtél. Mennyire köszönheted ezt a jelenlegi vezetőedző Szrdjan Blagojevicsnek?
Elég ránézni a csapatra, amely nagyon jól muzsikál. A csapat elfogadta az edzőt, és látható, mennyit változott a Loki, amióta ő az edző. Sokat javult a csapat, és szép játékra törekszik.
MTI-fotó: Czeglédi Zsolt
Szerinted mi a legnagyobb erőssége a mostani Lokinak?
Egységesek vagyunk csapatként, olyanok vagyunk, mint egy család. Ez a legnagyobb ereje a csapatnak.
Örültél annak, hogy Dzsudzsák Balázs hosszabbított, és egy évig még mindenképp marad a DVSC-nél?
Természetesen, hiszen ő egy kiváló játékos. Nem kell bemutatni, mindenki tudja, Dzsudzsák Balázs mennyire jó labdarúgó, hogy milyen a bal lába és mire képes vele. Egy-egy pillanat alatt el tudja dönteni a meccset, bármikor képes egy-egy olyan passzt adni, amelyet mindenki tátott szájjal néz.
Egyértelműen jó hír volt számunkra, hogy hosszabbított.
Bármi következtetést le lehet-e vonni abból, hogy a Debrecen az NB I-ben élen áll, a Konferencia-ligában viszont 5-0-ra kikapott otthon a Rapid Wientől?
Sajnos, van ilyen a fociban. A Konferencia-liga más szint, mint az NB I, és sok játékosnak – beleértve engem is – még nem volt nemzetközi meccstapasztalata.
Nem úgy ment a játék, kielemeztek bennünket az osztrákok, de aztán mi is kielemeztük a hibáinkat. El kellett felejteni azt a meccset, és tovább kellett lépni, ami sikerült is a bajnokságban. Nem omlottunk össze, próbáltuk tovább játszani azt, amit a mester kért.
Képes lesz tanulni a Loki a hibákból? Mi történne, ha jövőre újra összekerülne az osztrák csapattal?
Messze vagyunk még attól. Először is a bajnokságra kell koncentrálni, hogy újra kupaindulást érő helyen végezzünk. Ha ez sikerül, és megkapjuk az ellenfelünket, akkor tudunk majd arról beszélni, hogyan juthatunk tovább.
Milyen visszhangja volt a Kecskemét elleni parádés gólodnak? Bátran lőttél, bár ha nem gól, akkor lehet, megkapod, miért nem passzoltál.
Igen, de mindig ez van. Ha rálövöd, és nem gól, akkor miért nem passzoltál, ha passzolsz, akkor miért nem lőttél? Sajnos, ez ilyen, de láttam, hogy az egyik védő kimozdult, és bár először az volt a fejemben, hogy passzolok, de ez aztán megváltozott. A hátvéd visszahátrált, megtoltam a labdát, és egyértelmű volt, hogy lőnöm kell, mert egyre közelebb kerültem a kapuhoz. Szerencsére gól lett.
Készülsz arra, később is gólokat szerezz?
Nagyon remélem, hogy továbbra is fogok tudni gólt, gólokat lőni. Persze, nem az a feladatom, hogy minden meccsen gólt lőjek. Nekem az a fontos, hogy a csapat nyerjen, és védőként az is, hogy nullára lehozzuk a meccset. De ha gólt tudok szerezni, az természetesen nagy örömöt jelent számomra.
Mi jut eszedbe, amikor – ahogyan az a Büntető.com-on megjelent – azt olvasod magadról, hogy az előző szezonban a jobbhátvéd poszton megfordult 48 játékos közül neked volt a legtöbb sikeres védekező megmozdulásod?
Nem olvastam, de öröm számomra, ha ki tudtam emelkedni. De a védekezésünk típusa is segít ebben, értem ezalatt, hogy elöl is próbálunk letámadni. Együtt próbáljuk visszaszerezni a labdát már az ellenfél térfelén, ezért is magasabbak ezek a mutatók az én esetemben.
Van példaképed a jobbhátvéd posztján?
Nincs, mert nagyon sok remek jobbhátvédet tudnék mondani. De
mint nagyon sok gyereknek, nekem is Cristiano Ronaldo volt a példaképem.
A Magyar Kupában az ETO FC Győrt kaptátok. Gondolom, nehéz csatára számítasz az NB I-es fejutásra is esélyes csapat ellen.
Tavaly is épp velük játszottunk, és csak egy hosszabbításban szerzett góllal sikerült nyernünk. Biztosan nem lesz könnyű mérkőzés, főleg, hogy most sok jó légiós is van náluk.
MTI-fotó: Derencsényi István
Hétvégén pedig jön a DVTK-Debrecen keleti rangadó, amelyet a szurkolók már nagyon várnak.
Nagyon jóban van a két tábor, egymás meccseire is kijárnak. Szerintem nagyon sok néző lesz a lelátón, és garantált a jó hangulat, a jó mérkőzés. Diósgyőrben nem sokszor léptem még pályára, de nagyszerű, szép a stadion, a szurkolótábor nagy, így biztosan jó érzés lesz ezen a mérkőzésen futballozni. Remélem, sikerül győznünk ezen a ki-kimeccsen.
A Debrecen vezeti a bajnokságot. Beszéltetek már arról, hogy célba veszitek-e a bajnoki aranyérmet?
Egyelőre nem beszéltünk erről. Mert bár most élen állunk, ez ilyenkor még nem sokat számít. Akár beszélhetnénk is róla, de ennyire nem szabad előreszaladni. Ezért most csak arra koncentrálunk, hogy megnyerjük a Diósgyőr elleni rangadót.
"Olyan nincsen, hogy rosszul rúgott büntető" - mondta a ZTE-Fradi (2-6) három tizenegyeséről Vlaszák Géza.
Vlaszák Géza szeptember 3-án volt 50 éves, jelenleg a ZTE kapusedzőjeként dolgozik. Az ötszörös válogatott játékosnak már a nagyapja és az apja is NB I-es kapus volt. Első és utolsó-rovatunk legújabb interjújából többek között megtudhatjuk, Vlaszák mit köszönhet Lothar Matthäusnak, miért szerencsés ember a parmai Balogh Botond, hogyan érezte magát, amikor első meccsén hat gólt, mégis 6-os osztályzatot kapott.
Mikor kaptad meg az első labdádat?
Három-négyéves lehettem, és karácsonyra kaptam. Ha jól emlékszem, egy gumi- és egy bőrlabdát is.
Hány évesen álltál először kapuba?
Hatéves koromban.
Mi az első gondolatod a Vlaszák-kapusdinasztiáról?
Én vagyok a harmadik tagja, a nagypapámmal kezdődött.
Büszke vagyok rá, mert ritkaság, hogy három generáció mindegyik férfitagja kapus legyen, ráadásul mindhárman védtünk az NB I-ben.
Melyik az első klub, amelyik eszedbe jut az egész pályafutásodról?
Az Újpest. Nagyon örülök, hogy négy évig részt vehettem ennek a nagyszerű klubnak az életében.
MTI-fotó: Beliczay László
Mi lett az első élvonalbeli meccsed vége?
Erre jól emlékszem. 7-2, Sopronban, és én 1-0-s hazai vezetésnél álltam be sérülés miatt. (Hogy élted meg a hat bekapott gólt?)
A hatból kettőben benne voltam, de sikerült megfognom egy 11-est, és egész jó, hatos osztályzatot kaptam a Nemzeti Sporttól, amely abban az időben bibliának számított. De így utólag visszanézve, az nem volt 6-os teljesítmény, talán egy megelőlegezett jó osztályzat volt.
(Milyen hatással volt ez a mérkőzés a pályafutásodra?) Utána bennmaradtam a kapuba egy időre, de az a meccs egy ideig elkísért, kellett egy kis idő, hogy beinduljon igazából a karrierem. Nem szívesen emlékszem arra a mérkőzésre.
Ki volt az első kapuspéldaképed?
Toni Schumacher. Később nagyon szerettem Fabien Barthezt, Oliver Kahnt, Iker Casillast, Gianluigi Buffont egyaránt. (A fiatal Balogh Botondot lehet irigyelni, amiért egy csapatban szerepelt Buffonnal?) Ha nem is irigylem, de nagyon szerencsés ember, aki Olaszországban tud játszani egy olyan játékos mellett, mint Buffon.
Milyen volt az első autód?
Opel Corsa, ezres, háromajtós. Volt vele gondom. (Még most is gurulnak.) Olyat már nem nagyon látok (nevet).
Mit vettél az első fizetésedből? Nagy dolgot nem tudtam volna venni, mert nem kerestem olyan jól. CD-lemezeket vettem. Abban az időben hard-rockot és heavy metalt hallgattam a legtöbbször, például Mötley Crüe-t.
Mi az első gondolat, ami eszedbe jut Lothar Matthäusról?
Nagyszerű játékosnak tartottam, nagyon szerettem azt a német válogatottat, amelyben ő szerepelt. Hálás vagyok neki, mert miután magyar szövetségi kapitány lett, többször is meghívott. Nagyon jó szívvel gondolok rá vissza. (Megváltoztatta az életedet ez az öt válogatott meccs?) Óriási dolog. Akkor is az volt, amikor én játszottam, nagyon sok játékos szeretett volna legalább egyszer válogatott lenni. De most is óriási presztízse van a válogatottságnak, ha valakit meghívnak a keretbe, ne adj isten még játszik is, akár elér egy magas számot, az egy futballisták számára a non plus ultra.
MTI-fotó: Varga György
Nálad ki lenne a válogatott első számú kapusa?
Gulácsi Péter, mert ő a legjobb. (Dibusz Dénes hogy tetszett?) Sokszor jobban véd a válogatottban, mint a Fradiban. Nagyszerűen helyettesít akárkit, nagyon jó kapus, de Gulácsi a legjobb.
Mire költöttél utoljára több mint 100 ezer forintot?
Az autómra. Egy Lancia Deltám van, amely a valaha gyártott egyik legjobb autó, de most már tízéves, így kell rá költeni.
Melyik volt az utolsó meccs, amit láttál? Most hétvégén nem volt bajnoki, ezért a magyar-cseh barátságos meccs volt az, amelyet az elsőtől az utolsó percig végignéztem. De mellette több meccsbe is belenéztem rövidebb-hosszabb időre.
Életed legutolsó nagy meccse?
Amikor megvertük 3-2-re a Haladást Zalaegerszegen.
Mi volt az első gondolatod, amikor kiderült, hogy Haladás-ZTE meccs lesz idén a Magyar Kupában?
Hála Isten. Nem nagyképűségből, de megjósoltam ezt a párosítást, és bemondtam hétfőn az edzőknek is, hogy a Haladást fogjuk kapni. Valahogy ráéreztem. (Hogyan lehetne a két klub viszonyát körülírni?)
Ez egy régi rivalizálás, az Újpest-Fradi kistestvére. Óriási hangulat veszi körül, és felfokozottan várja mindenki, akárhogyan is áll a két csapat. Kis derbi, nagy ünnep.
Mik voltak az első szavaid Senkó Zsombor ZTE-kapusnak a Fradi elleni 2-6 után?
Megvigasztaltam, mert nem volt benne a meccsben, hogy hatot kapunk. Annyit mondtam neki, hogy a három tiziből jó lett volna, ha egyet kivéd. De amúgy bátorítottam, mert összességében, szerintem nem védett rosszul azon a meccsen. Még a bekapott hat gól ellenére sem.
(A tizenegyest nem lehet kivédeni, csak rosszul rúgni, egyetértesz ezzel? Mint Martin Palermo, amikor egy meccsen hármat is kihagyott.) Jól emlékszem erre a meccsre, Palermót egyébként szerettem mint játékost, de érthetetlen volt, hogyan lehet kihagyni három büntetőt. Ha a kapus kivédi, a kapus dicsérete. Olyan nincsen, hogy rosszul rúgott büntető. Ez egy olyan helyzet, amikor a támadó van előnyben, akárhová rúgja, ha középre, ha laposan, ha gyengén, ha erősen, a kapus hendikeppel indul. Nálam nincs olyan, hogy valaki kivédi a tizenegyest, és azt mondom, hogy rosszul rúgta a játékos. Ezzel elvenném a kapus érdemeit, de erre nem kerülhet sor, hiszen tizenegy méterre van a labda a kaputól.
(Senkó Zsomborral beszéltetek azóta arról, adott esetben hogyan is lehet 11-est védeni?) Persze, folyamatosan beszéltünk a büntetőkről, de a pontrúgásokról is a védekezés, a támadás oldaláról is. Biztos vagyok benne, hogy el fogja kapni a fonalat, és ki fog védeni egy tizenegyest.
Mi volt az első gondolatod a tavalyi Magyar Kupa-győzelem után?
Ez egy nagyon nagy elégtétel volt a klubnak, de nekem is. Nekem volt a Zetével egy vesztes kupadöntőm 2010-ben, így a mostani sikert egy vigasznak éreztem, és nagyon örültem neki. Öröm, de felszabadultság is volt egyben a siker, hiszen el is várták tőlünk, hogy megnyerjük, ha már a döntőbe bejutottunk.
Forrás: Facebook.com/ztefc.hu
Mik voltak az utolsó szavaid Demjén Patriknak, amikor elhagyta a ZTE-t?
Sok sikert kívántam neki. Az együtt eltöltött időszak egy közös utazás volt, hiszen idejött egy viszonylag vékony, fiatal kapus, aki az NB I egyik legjobbjaként igazolt el. Bízom benne, hogy folytatódik a remek pályafutása, sőt még jobb lesz. (Turi Gézához mit szóltál, hogy 49 évesen még védett?) Nagyon nagy dolog. Amikor leállsz, és csak edzést tartasz, a test jelez, lassabb vagy. A rutin megmarad, de sebességben, gondolkodásban nem vagy ugyanaz. Ezek a beugró szituációk nagyon nehezek és sérülésveszélyesek is. De ha valakinek nincsen olyan sérülése, ami hátráltatná, akkor egy meccsre be lehet ugrani. Kockázattal jár, de Gézának egy nagy dicséret, hogy be tudott állni.
Hol jártál utoljára külföldön?
Olaszországban, most júniusban Triesztben és Velencében nyaraltunk.
Mikor védtél utoljára tétmeccsen?
Egy 2013-14-es bajnokin, Gyirmóton. Idegenben kikaptunk 4-1-re. (Edzésen szoktál védeni?) Tavaly még volt, hogy beálltam, korábban többször is, de most már nem.
A klubtól távozott Ricardo Moniz vagy a jelenlegi szakvezető Boér Gábor lenne az első választásod kapusedzőként magad mellé vezetőedzőnek?
Szerencsére mindkettőjükkel könnyű együtt dolgozni.
Mi életed utolsó nagy álma?
Hogy az elkövetkező időben is találjam meg a helyem a családommal és a futballon belül is. Ha nem is pont ugyanebben a szerepkörben, mert soha nem tudjuk, mit hoz az élet. Remélem, élvezni fogom, amit a folytatásban tenni fogok még hosszú ideig.
