Mit mondanak a számok az életük első felnőtt válogatott meghívóját megkapó Horváth Krisztoferről, Szuhodovszki Somáról és Kata Mihályról?
A 2024-es Európa-bajnokság selejtezősorozatának minden bizonnyal legnehezebb mérkőzését vívja csütörtökön, Szerbiában a magyar válogatott. A meccsre – és a csehek elleni felkészülési találkozóra – Marco Rossi három újoncot válogatott be Horváth, Szuhodovszki és Kata személyében. A három fiatal játékos klubjában régóta húzóember, a válogatottban viszont új kihívások várják őket. Hogy melyikük, mikor és mennyi lehetőséget kap, azt most még talán a szövetségi kapitány sem tudja. Mi a statisztikák segítségével próbáltunk esélyt latolgatni.
Szuhodovszki Soma (5 meccs, 450 játékperc, 1 gól az NB I-ben)
A 23 éves középpályás alapembere a tavaly az egész magyar futball figyelmét magára vonó, és eddig idén is jól teljesítő Kecskemétnek. Szuhodovszkiról mostanság a legtöbbeknek valószínűleg a Kisvárda ellen lőtt óriási gólja jut eszébe, ám játéka ennél jóval több értéket hordoz magában.
Három védő után ő szerzi a negyedik legtöbb labdát a kecskeméti játékosok közül, és ugyanezen a helyen van a rangsorban a megvívott földi párharcok számát tekintve is. Ebben a műfajban ráadásul javult idénre: tavaly 73% körüli volt a sikeressége, idei öt meccsén megnyert 25 párharca viszont már 80%-os mutató.
Igazi box-to-box középpályás, azaz nemcsak hátul, de az ellenfél védekezőharmadához felérve is hasznos tud lenni. Hova tovább, a felérés folyamatában is jelentős elem a játéka: 31 labdavezetésével ő a ház ura a KTE-nél, 7 sikeres csele pedig a szárnyvédő, Májer Milán mögötti képzeletbeli ezüstre jó.
A progresszív passzokban harmadik, csak védők előzik meg, tehát ő a középpálya „osztogatója”. 30 átadásából 23 volt jó, ami kielégítő pontossági arány. Érdekesség, és egyben némi cáfolat is az előzőeknek, hogy a 29/26-os mutatót produkáló védekező középpályás, Vágó Levente ebben jobb nála. Szuhodovszkinak viszont nagy erénye, hogy a belső középpálya bármely részén otthonosan mozog.
Szuhodovszkinak ezen felül sokat segíthet a beilleszkedésen az is, hogy testközelből élte át a Kecskemét tavalyi, magyar újonctól eddig példátlan evolúcióját. Ennek során megtanult mélyen védekező, valamivel bátrabb és letámadó csapat középpályáján is futballozni. Ha a két csapat játéka nem is ugyanolyan, hasonló fejlődési ív, de legalábbis szándék ugyanúgy kirajzolódik a Rossi-korszak válogatottjának esetében is.
Horváth Krisztofer (5 meccs, 270 játékperc, 2 gól, 2 gólpassz az NB I-ben)
A gólszerzõ Horváth Krisztofer (j) és a fentebb emlegetett Szuhodovszki Soma a debreceni találat ünneplése közben MTI/Czeglédi Zsolt
A középpályás postafordultával tért vissza Torinóból Kecskemétre, ezúttal már olyan kölcsönszerződéssel, amely vételi opciót is tartalmaz. Első néhány meccsén ott folytatta, ahol abbahagyta, így a lilák vezetőségének egyre kevesebb oka van gondolkodni az év végi utaláson.
Kanadai pontokban kilőtt a rajtnál, bár hozzá kell tenni, hogy valamennyit a Puskás elleni, 4-1-es siker alkalmával szerezte, amely során minden gólban benne volt. Magyarázkodnia viszont akkor sem kell, ha a haladó statisztikáira vetünk egy pillantást.
Góljait 10 lövésből hozta össze, ami a legtöbb a Kecskemétben. A két center, Tóth Barna és Pálinkás Gergő együttvéve próbálkozott 9-szer, ami inkább Horváthot dicséri, sem mint a két komoly támogató munkát végző erőcsatárt minősíti.
A támadórészleg legjobb labdacipelője, 28 labdavezetésénél csak a másik újonc, Szuhodovszki Soma (31) produkált többet a KTE-ben. Cselezőkészsége szintén remek, képességeivel jól tud egy toronycsatár körül futballozni, ami nem utolsó szempont a válogatott és a minden valószínűség szerint kezdőként szereplő Varga Barnabás játékát elnézve.
Ugyanebben lehet tényező az is, hogy otthonosan mozog a félterületben, azaz a szélek és a pálya közepe közötti zónában. Ez szintén előny lehet számára a címeres csapatnál, ahol a Kecskeméthez hasonlóan támadásban a csapat szélességét a szárnyvédő biztosítja, így az előtte játszó támadóközéppályásnak a szélről inkább befelé kell törnie.
Kata Mihály (6 mérkőzés, 540 játékperc, 1 gól az NB I-ben)
A 21 éves futballista az idősebb csapattársak egyetértésével kapta meg kapitányi karszalagot, amelynek jogosságát azóta is igazolja. A szezon eddigi hat bajnokijának minden egyes játékpercét a pályán töltötte az MTK-ban, ahol a középpálya tengelyének jobb oldaláért felel.
Ebben a csapatrészben övé a legnagyobb szerep a balansz megteremtésében: a feljebb játszó Bognár István elsődleges feladata a helyzetek kialakítása, míg Kata mellett Thiamé a középpályás védekezés. Mellettük, köztük Kata a híd, ő az akinek mind a támadáshoz, mint a védekezéshez hozzá kell tennie, jó érzékkel, egyikhez sem túl sokat, vagy keveset.
A defenzív játékban maradéktalanul el is végzi a feladatát: 23 szerelése az ötödik, míg 21 szerelése a negyedik legtöbb csapatában. Ez magával vont 12 szabálytalanságot is (második legtöbb az MTK-ban), ami viszont posztját és feladatkörét tekintve valahol kalkulálható. Ezekért összesen két sárga lapot kapott az NB I-ben, ami ebben a pozícióban nem kirívóan sok. A párharcokból is bőven kiveszi a részét, a csatárként a védőkkel birkózó Németh Krisztián mellett csak ő jutott 50 fölé ebben a mutatóban.
Az előrejátékban szintén fontos a szerepe van. Bár a közvetlen veszélyzónában már nem nála van a stafétabot, passzjátéka megalapozza azt, hogy az MTK hogyan ér oda az ellenfél kapuja elé. Az, ami az előkészítésben a Bognár vezette támadóközéppályások feladata, azt a munkát eggyel hátrébb Kata végzi el. Leegyszerűsítve: ha az MTK középpályája egy étterem lenne, ahová a csatárok enni járnak, akkor Kata lenne a szakács és Bognár a pincér. Amit a fiatal játékos vezetésével egy sorral hátrébb megfő, azt tálalja rutinosabb csapattársa a támadók elé.
Kata 52 eddigi progresszív passzából 34 volt jó, az előre passzokban is hasonló arányt mutat. Előbbi részhalmaza az utóbbinak, progresszív passznak azokat az előrepasszokat hívjuk, amellyel a labda érdemben (saját térfélen legalább 30 méter, egyik térfélről a másikra 20 méter, támadó térfélen 10 méter) közelebb kerül a kapuhoz.
Dacára annak, amit szerepkörét illetően Bognárról és róla írtunk fentebb, a veszélyzónában is aktív tud lenni, elsősorban pontossága kiemelendő. 11-ből 6, a tizenhatoson belülre szánt passza volt pontos, ugyanannyi, mint Bognárnak, aki viszont 17-szer kísérletezett.
Aligha ülik végig mindhárman a padon a két mérkőzést
Arra, hogy a szerbek ellen bármelyik újonc is lehetőséget kapjon, jóval kisebb az esély, ugyanakkor előre történő frissítésként ott sem lenne elképzelhetetlen Horváth becserélése. Szuhodovszki Somát fentebb boncolgatott előéletére tekintettel mindenképp érdemes lehet legalább a csehek elleni felkészülési meccsen élesben megnézni.
Kata Mihály meghívója jelen pillanatban inkább jelzés értékűnek tűnik, „Igen, figyelünk, látjuk, hogy jó vagy, és beleillesz az elképzelésünkbe” jeligével. Utóbbi két játékos esélyeit némileg rontja, hogy a válogatott két fős belső középpályája jóval kevesebb kockázatvállalást enged meg annak a Rossinak, aki egyébként barátságos mérkőzéseken sem szokott óriási rizikópartikat rendezni.
A csütörtöki, szerbiai és a vasárnapi, hazai mérkőzésen nemcsak az derül ki, hogy hol tart a válogatott játékának fejlődése, azaz mennyit mer a kezdeményezőbb játékelemekből bevetni Rossit, de az is, hogy az újonnan behívottak közül kire kíváncsi leginkább meccsszituációkban is.
