| NB1 Tabella | M | GY | D | V | GK | P | |
| 1. | Ferencvárosi TC | 11 | 8 | 2 | 1 | 11 | 26 |
| 2. | Paksi FC | 12 | 7 | 2 | 3 | 8 | 23 |
| 3. | Puskás Akadémia FC | 12 | 7 | 2 | 3 | 6 | 23 |
| 4. | MTK Budapest | 12 | 7 | 1 | 4 | 7 | 22 |
| 5. | DVTK | 13 | 6 | 4 | 3 | 1 | 22 |
| 6. | Újpest FC | 13 | 5 | 4 | 4 | 5 | 19 |
| 7. | Nyíregyháza Spartacus FC | 15 | 4 | 4 | 7 | -4 | 16 |
| 8. | Fehérvár FC | 13 | 4 | 3 | 6 | -2 | 15 |
| 9. | ETO FC Győr | 12 | 3 | 5 | 4 | -2 | 14 |
| 10. | ZTE FC | 12 | 3 | 3 | 6 | -3 | 12 |
| 11. | DVSC | 12 | 2 | 3 | 7 | -10 | 9 |
| 12. | Kecskeméti TE | 11 | 1 | 1 | 9 | -17 | 4 |
Alapítva
1899
Klubszínek
zöld, fehér
Eredmények
- 33x magyar bajnok
- 24x Magyar Kupa-győztes
- 2x Ligakupa-győztes
- 6x Szuperkupa-győztes
- 1x VVK-győztes
- 1x KEK-döntős
- 2x Közép-európai Kupa-győztes
Meghatározó korok meghatározó játékosai
dr. Sárosi György, Kocsis Sándor, Albert Flórián, Nyilasi Tibor, Lipcsei Péter
A kezdetek, és az első sikerek
A Ferencvárosi Torna Clubot eredetileg labdarúgócsapatként alapították, ennek ellenére a labdarúgó szakosztályt hivatalosan csak több mint másfél évvel a klub létrejötte után, 1900. december 3-án alapították meg. A csapat így már részt vehetett az első, 1901-es NB I-es bajnokságban, amelyet a harmadik helyen zárt. Az első bajnoki címre 1903-ig kellett várni, s bár az eredeti ígérettel ellentétben az akkori játékosok még nem kaptak aranyérmet, egy hentes szurkolónak köszönhetően egy láda kolbász viszont járt a sikerért. Az 1910-ben indított Magyar Kupát először 1913-ban nyerte meg az FTC, amely a következő évtizedekben folyamatosan meghatározó szereplője volt az élvonalbeli pontvadászatnak.
Az 1926/27-es idényben az első profi magyar bajnokságot is a Ferencváros nyerte meg, a vezetőedző korábbi játékosa, Tóth Potya István volt. A Fradi első komoly nemzetközi kupasikerét az 1927/28-as idény hozta. A Közép-európai Kupa döntőjében fölényes, 10:6-os összesítéssel győzte le az osztrák Rapid Wient. Az 1931/32-es idényben pedig 100%-os mérleggel, mind a 22 meccsét megnyerve lett magyar bajnok az FTC. Az 1938-as világbajnokságon ezüstérmet nyert magyar válogatottban Bíró Mihály, Háda József, Korányi Lajos, Lázár Gyula, Polgár Gyula, Sárosi Béla, Sárosi György és Toldi Géza képviselte a zöld-fehér klubot.
Világklasszisok és az Aranycsapat
A világot az 50-es évek elején uraló magyar Aranycsapat támadói közül Budai László, Czibor Zoltán és Kocsis Sándor is tagja volt a Fradinak. Az egyesülettel nem szimpatizáló új államvezetés azonban legjobb játékosait átirányította máshová, főként a Honvédhoz. A Ferencváros legjobb játékosai mellett nevét és színét is elvesztette: előbb ÉDOSZ-ként, majd Kinizsiként, piros-fehérben szerepelt.
A zöld-fehér Ferencváros csak az 1956-os forradalom után térhetett vissza, és tizennégy évnyi várakozás után, 1962/63-ban szerzett ismét bajnoki címet. Ez azóta is a leghosszabb időszak Fradi-bajnoki cím nélkül. A Fradi az 1964/65-ös idényben a magyar klubfutball legnagyobb sikerét aratta. Megnyerte az Európa Liga elődjét, a Vásárvárosok Kupáját, a döntőben Fenyvesi Máté góljával győzte le a Juventust. Ebben az időszakban Albert Flórián volt a Fradi vezéregyénisége, aki 1967-ben, máig egyetlen magyar labdarúgóként megnyerte az akkor Európa legjobbjának járó Aranylabdát. Az 1974/75-ös szezonban a Kupagyőztesek Európa-kupájában is döntőig menetelt az FTC, ahol a szovjet Dinamo Kijev szerezte meg a trófeát.
Ennek a Ferencvárosnak már tagja volt Nyilasi Tibor, aki az 1980/81-es szezonban Európa második legeredményesebb játékosaként Ezüstcipőt nyert, valamint játékosként és edzőként is háromszor hódította el a Magyar Kupát a Fradival.
A Bajnokok Ligája és visszatérés a csúcsra
Az 1995/96-os idényben a Ferencváros, immár Novák Dezső irányításával első magyar csapatként jutott a Bajnokok Ligája főtáblájára. A Fradi máig az egyetlen hazai együttes, amely pontot, sőt, győzelmet szerzett a BL-csoportkörben. A 2003/04-es idényben a Lipcsei Péter és Gera Zoltán fémjelezte csapat duplázott, megnyerte a bajnokságot és a kupát is, majd a következő idényben bejutott az UEFA-kupa csoportkörébe.
2006-ban a labdarúgócsapat történelmének újabb nehéz korszaka kezdődött. A Ferencvárost anyagi okok miatt a másodosztályba sorolták, ahonnan csak harmadik nekifutásra, a 2008/09-es idényben sikerült kiharcolni a feljutást. A csapat fokozatosan tért vissza a magyarországi csúcsra. 2013-ban megnyerte a Ligakupát, 2015-ben a Magyar Kupát, majd 2016-ban a magyarországi duplát. A 29. bajnoki címet rekordot jelentő, 21 pontos előnnyel szerezték meg, 2019-ben pedig meglett a 30. bajnoki arany, amivel felkerült a harmadik csillag is a mezükre, majd 25 év után a csapat bejutott a Bajnokok Ligája főtáblájára.
A sorozatos bajnoki címek és a BL-szereplés mellett az FTC háromszor is bejutott az UEFA Európa Liga főtáblájára. 2019-ben a CSZKA Moszkvát, 2021-ben a Bayer Leverkusent győzték le a zöld-fehérek, míg 2022-ben első magyar csapatként, csoportját megnyerve jutott az Európa-liga nyolcaddöntőjébe.
Szurkolók, szurkolói csoportok
Az 1995-ben alapított Green Monsters képviseli az állandóságot az Üllői úti B-középben, de az Eastern Greens és a XVI-os szektor elnevezésű csoportok is jelen vannak a zöld-fehér csapat meccsein. A fradisták barátságot ápolnak a Rapid Wien, a lengyel Slask Wroclaw és a Zalaegerszeg szurkolóival is.
Forrás: fradi.hu
1990-ben lett a Ferencváros játékosa, legendás meccsen, az Újpest ellen 5-0-ra megnyert Megyeri úti derbin mutatkozott be szeretett csapatában, amellyel négyszer lett magyar bajnok, hatszor pedig Magyar Kupát nyert, tagja volt a 2004-ben UEFA-kupa-csoportkörbe jutott csapatnak, amely mellett az NB II-ben is kitartott játékosként. Külföldön a portugál sztárcsapat FC Porto tagja volt, a magyar válogatottban 58 meccsen 1 gólt szerzett. Jelenleg az NB II Soroksár SC vezetőedzője.
Kép forrása: Getty Images
Nyilasi Tibor az FTC örökös bajnoka, külföldön az Austria Wienben játszott, játékospályafutása után vezetőedző is volt az FTC-nél. 1981-ben az év labdarúgója Magyarországon, Ezüstcipős, 1984-ben pedig Ausztriában lett gólkirály. 70 válogatott mérkőzésen 32 gólt szerzett, részt vett az 1978-as és az 1982-es vilgábajnokságon. Játékosként két bajnoki címet és három MNK-t nyert a Ferencvárossal, amellyel vezetőedzőként is a csúcsra ért 1992-ben; még labdarúgóként tagja volt a KEK-döntős csapatnak, amely a Dinamo Kijev ellen kapott ki az 1975-ös fináléban. Az Austriával háromszor lett osztrák bajnok, Ausztriában is klublegendának számít.
Kép forrása: mlsz.hu
Albert Flórián máig az egyetlen magyar labdarúgó, aki Aranylabdát nyert. Egyetlen csapatában, a Ferencvárosban 17 évesen mutatkozott be az NB I-ben, csapata az ő két góljával nyert a Diósgyőr ellen. 351 bajnoki meccsen 256 gólt szerzett a Fradi mezében. Négyszeres magyar bajnok, kupagyőztes, tagja volt az 1965-ben VVK-t nyert csapatnak, közben háromszor lett gólkirály.
Válogatottként tagja volt az 1960-as római olimpián bronzérmet nyert csapatnak, akárcsak az 1964-es madridi Eb-n 3. helyezett együttesnek. Részt vett az 1962-es és az 1966-os világbajnokságon, előbbin holtversenyben gólkirály lett 4 találattal. 1967-ben elnyerte a France Football Aranylabdáját, amit akkoriban a legjobb európai labdarúgó kapott minden évben.
Kép forrása: Getty Images
