Interjú az örökrangadóra készülő Horváth Dáviddal.
Ferencvárosi múltról, az újoncok különböző, de egyaránt sikeres útjáról, Kata Mihály fényes jövőjéről és hamis biztonságérzetről beszélgettünk a Fradi elleni bajnoki előtt az NB I tabelláján második helyen álló MTK vezetőedzőjével, Horváth Dáviddal.
Az örökrangadó a magyar futball egyik legnagyobb hagyományokkal bíró párosítása. Számodra mit jelent egy MTK-Fradi?
Ezt a meccset mindig kiemelt érdeklődés és felfokozott hangulat övezi, ezt most is érzékeljük. Ezt a tényezőt viszont félre kell tenni, hogy hangulatingadozás nélkül tudjunk fókuszálni az előttünk álló mérkőzésre, ahogyan az eddigiek során ez sikerült.
Játékosként az FTC-ben mutatkoztál be az NB I-ben. Szerinted emlékeznek rád az Üllői úton? Milyen lesz a fogadtatásod?
Felnőtt szinten kevésbé hagytam nyomot a Fradinál, és a klub is egy rossz időszakot élt meg akkoriban. (Horváth Dávid a 2004/05-ös és a 2005/06-os szezonban játszott NB I-es mérkőzéseken az FTC felnőtt csapatában, a klub akkoriban komoly anyagi problémákkal küzdött – a szerk.). De kétségtelen, hogy 6 és 22 éves korom között a Fradi labdarúgója voltam. Ez már elég régen volt, azóta a kötődés már inkább egy erős tiszteletté alakult át bennem.
A csapat, a játékosok számára mennyire különleges ez a hét?
Amúgy is sokat beszélgetünk a csapaton belül, hogy mentálisan erősek legyünk, igyekszünk függetleníteni magunkat a zavaró tényezőktől. Az örökrangadó persze így is egy kiemelt mérkőzés, amely nagy múltra tekint vissza. Úgy érzem, nem nagyon lesz szükség plusz motivációra, összeszedettnek érzem a csapatot.
Az első három meccsen győzelem nélkül maradtatok, akkor fent kellett tartani a fejeket, most, a tabella 2. helyén már inkább a földön tartás lehet a cél. Melyik a nehezebb?
Mindkét feladatnak megvan a maga sajátossága. Egy ilyen kiélezett bajnokságban arra kell odafigyelnünk, hogy a játékunk legyen kiegyensúlyozott, akkor is, amikor az eredményen ez esetleg nem köszön vissza. Hullámvölgyek, jó és rossz sorozatok mindig lesznek, de akár fent, akár lent vagyunk épp, fontos, hogy a nyáron kitalált struktúra mellett kitartsunk. Élesnek kell maradnunk, hiszen a bajnokság ilyen korai szakaszában a jelenlegi helyezésünk hamis biztonságérzetet adhat.
A DVTK vezetőedzője, Kuznyecov Szergej és a te munkád slágertéma mostanság a magyar futballban: mindketten fiatal, feltörekvő edzőként, újonc csapatot irányítva vagytok eredményesek. Mi jut eszedbe, amikor szembejön egy-egy dicsérő elemzés, nyilatkozat?
Mindig jó érzés, ha elismerik a munkánkat. Azért mondom többes számban, mert e mögött a siker mögött egy csapat van, és ebbe a vezetőséget és a stábot is beleértem. Az ő kitartó munkájuk nélkül nem beszélhetnénk most ilyenekről. Igazán boldog akkor leszek, ha majd a végén is hasonló dicséreteket tudunk kiérdemelni.
Miben más ez a két csapat, mint az előző évek feljutói?
A korábbi feljutókról nem igazán tudok nyilatkozni. A mostani esetben mindkét klub érdeme, hogy határozott elképzelés mentén alakította ki a csapatot. Világos, konkrét csapatjátékokról beszélhetünk, minkét esetben ez hozza a győzelmeket. Az MTK és a Diósgyőr különböző úton jár, ami nem jó vagy rossz, csak más. Számunkra fontos, hogy elsődlegesen saját nevelésű, fiatal, magyar játékosokba fektessünk be.
A csapat kapitánya, Kata Mihály bemutatkozott a válogatottban, az NB I-ben is jó teljesítményt nyújt, többen már topligában látnák. Szerinted hova juthat?
Nap mint nap azt tapasztalom, hogy az edzésmunkája és a teljesítménye válogatott szint. Benne van a potenciál, hogy a top5 bajnokság valamelyikéhez szerződjön. Ez sok összetevős kérdés, remélem, hogy Misi eléri a kitűzött célját. Örülünk neki, büszkék vagyunk rá, hiszen ő is a Sándor Károly Akadémia neveltje. Sorban veszi a szinteket, győzi le az akadályokat, remélem, hogy mihamarabb be tud kopogtatni egy komoly külföldi csapat ajtaján.
Mekkora érvágás lenne az esetleges távozása a csapat pillanatnyi játékerejére nézve?
Természetesen nagy. De ez a filozófiánk, a koncepciónk, hogy az eladásokkal is fenntartsuk az egyesületet gazdaságilag. A múltban is voltak ilyen példák, azokat is meg kellett oldani, így az MTK-nak van ebben tapasztalata. De tény, ha a legtöbb játékperccel rendelkező játékost, a csapat egyik oszlopát kell pótolni, aki ráadásul a csapat kapitánya is, az nagy feladat, viszont ebben a helyzetben ez édes teher.
Dejan Sztankovics eddig százszázalékos a Fradi padján, de a kupameccset kivéve könnyű győzelmet még nem aratott. Eddig mit szűrtél le a stílusából?
A Fradinál már Máté Csaba alatt gyors formajavulás állt be a játékosoknál. Ha a játékosok képességeit is nézzük, ez nagy fegyvertény, hiszen ilyen játékosoknál néhány jó egyéni teljesítmény sokszor kisegítheti az edzőt abban az időszakban, amíg akklimatizálódik és teljes egészében át tudja adni az elképzeléseit a csapatnak. Sztankovics egy nagyon konkrét csapatjáték kialakítására törekszik, ami idővel biztos, hogy még jobb lesz. Remélem mostanra ez még nem áll össze teljesen, de mindenképp nehéz dolgunk lesz. Attól, hogy a korábbi mérkőzésein kis különbséggel nyert a Fradi, még sok gólhelyzetük és támadásuk volt, folyamatosan őrölték fel az ellenfeleket.
Az eddigi játékotokon kell-e változtatni erre a mérkőzésre a siker érdekében?
Eddig is jellemző volt ránk, hogy az alapvető elképzelésünkön minden meccsre kisebb változtatásokat eszközölünk az ellenfél függvényében. Megvan a begyakorolt játékunk, de ezt mindig igazítjuk az adott riválishoz is. Ez így lesz most is, az a célunk, hogy a saját erősségeinket ki tudjuk domborítani, a Fradit pedig minél inkább gyengíteni tudjuk, csak így lehet esélyünk a pontszerzésre. A labdás fázisokban különösen jól kell teljesítenünk ezen a mérkőzésen.
Mi az az eredmény, amivel elégedett lennél?
Ha a bajnokságot nézzük, természetesen más a két csapat célja, egy-egy mérkőzésre lebontva viszont minden meccsen megpróbálunk nyerni. Nem tudom azt mondani, hogy a győzelmen kívül bármi mással elégedett lennék.
Kipróbálnád a sportfogadást? A legjobb helyen jársz! (x)
