nb1.hu

Tényleg aranyáron mérik a magyar focistákat?

Így küzd a gazdasági kihívásokkal a Paks, a Diósgyőr és a Fehérvár.

Húsz év alatt nagyot változott a magyar futball: a csődeljárások és anyagi bedőlések korából mára a hazai labdarúgásban már inkább anyagi jólétről beszélhetünk. Gaál Tamás, az NB1.hu szerkesztője elsőként erről kérdezte három népszerű magyar élvonalbeli klub sportvezetőjét a Football Forum Hungary 2024 elnevezésű keddi konferencián a Groupama Arénában.

Csődeljárás helyett anyagi jólét

„Én csak 2013 óta dolgozom a futballban, így én már az ún. gazdasági jóllétben kezdtem. Amióta a Fehérvár FC-nél dolgozom, kerültek elő csontvázak a szekrényből.

De a Magyar Labdarúgó Szövetség célja egyértelműen az, hogy kifehérítse a közeget.

Pénzügyi monitoring rendszert működtet, negyedéves riportolási kötelezettsége van a csapatoknak, és ez lehetetlenné teszi, hogy csődközeli helyzetben kerüljön egy-egy klub úgy, mint korábban” – fogalmazott Balogh Attila, a Fehérvár FC ügyvezetője, aki szerint a vizsgált időszakban komoly előrelépés történt a magyar futballban. „Ma sincs kolbászból a kerítés, de átláthatóbb a helyzet” – mondta, hozzátéve, hogy tavaly nyár óta inkább arról tud beszámolni, milyen az, ha kevesebb pénz áll rendelkezésre.

Miután tavaly épphogy megmenekült a kiesés elől a Fehérvár, a MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt., a stadion korábbi névadója és a csapat főszponzora távozott a klubtól, és a jövőben az Újpest FC-t támogatja. A helyzet faramuci, hiszen a csapat a szponzor távozása után, az idei gyengébb szezonkezdet után magára talált, jelenleg második helyen áll a bajnokságban. Ezek szerint jóval alacsonyabb büdzséből gazdálkodva.

Haraszti Zsolt, a Paksi FC ügyvezetője 18 éve dolgozik a csak magyar játékost alkalmazó klubnál. „A mi helyzetünk más volt (mint a jobb anyagi helyzetben lévő csapatoké), mert rendre az utolsó kettőben voltunk gazdasági szempontból, kétszer voltunk talán a középmezőnyben. Nagyot lépett előre az NB I, egyértelműen stabilabb lett.”

Bajúsz Endre, Gaál Tamás, Haraszti Zsolt, Balogh Attila
Bajúsz Endre, Gaál Tamás, Haraszti Zsolt, Balogh Attila

Dr. Bajúsz Endrének még aktív játékoskorából vannak emlékei arról, milyen volt a magyar futball korábban.

Átéltem, amikor tízcentis fű várt ránk, és nem volt meleg víz az öltözőben. A társasági adó (tao) révén rengeteget fejlődött az infrastruktúra, és Diósgyőrben 2010 óta stabil anyagi háttere van a klubnak

– fogalmazott a DVTK sportigazgatója.

Gazdasági gyarapodás

Hogy mi kell a gazdasági gyarapodáshoz, illetve lehetséges-e a „nullszaldós ellébecolás”, arról először Balogh Attila beszélt. „Mi 70-90-110 százalékban játékosbérre költjük a költségvetésünket.

Ma egy NB I-es klub büdzséjének az előteremtése piaci alapon, szponzorok nélkül nem lehetséges, 1,5-2 milliárd forint kell ahhoz, hogy egy csapat ‘ellébecoljon’. Az MLSZ-től jó szereplés esetén egymilliárd forint beszedhető, a többit máshonnan kell biztosítani” – mondta a fehérvári sportvezető.

Haraszti Zsolt elárulta, hogy 2021 óta a Paksnak csakis a játékoseladásokból vannak komolyabb külső bevételei. „Önfenntartóak vagyunk. Minimum egymillió eurót bele kell tenni évente a büdzsébe, de ennek a kiegyenlítése érdekében a minőségi játékosok egy részét mindenképpen el kell adni.” A paksi ügyvezető szerint hasonló gazdálkodást követ néhány klub, például a Kecskemét, és több NB II-es csapat is.

Tavaly, az utolsó fordulóban már nem játszott a Paksban Varga Barnabás, az okok között pedig igenis ott van, hogy nem szerették volna, ha az utolsó pillanatban kútba esik a szerződése a Ferencvárossal. „Barna azért nem játszott, mert sérült volt, és nem akartunk kockáztatni, hiszen nekünk nagyon kellett az a bevétel. Barna azóta a Fradi meghatározó játékosa, számunkra pedig nagy segítség volt az érte kapott pénz” – mondta Haraszti Zsolt.

Fiatalszabály

A fiatalszabálynak, pontosabban fogalmazva a fiatalajánlásnak anyagi és szakmai vonzatai, illetve kockázatai is vannak. Teher vagy segítség? Fakultatív bevétel vagy létfontosságú pénzösszeg? Megoszlanak róla a vélemények.

„Pró és kontra sorolhatjuk az érveket” – reagált Balogh Attila, aki szerint az MLSZ nem mindig tudja, mit akar priorizálni. „Sokszor azt érzékeljük, a szabályváltoztatás nem mindig egy irányba mutat.”

A fiatalszabályt illetően, én nem vagyok híve a kvótarendszernek, nem hiszem, hogy azért, mert valaki x éves, játszania kell. Ez nem megy a minőség irányába.

„Ha valaki csak az életkora miatt kerül be, attól nem lesz jobb játékos” – szögezte le a fehérvári vezető.

Bajúsz Endre szerint ha a Diósgyőr megcélozná az 1-3. hely valamelyikét, akkor elengedé a fiatalszabályt. „De ha nem, akkor nem is három-négy, hanem négy-öt fiatalt is be kell vetni, hogy sérülés esetén is meglegyenek a fiatalpercek” – mondta Bajúsz, aki egy visszatérő kérdésre is megadta a konkrét választ. „A 3-4-szeresét hozza, hogy ha elengedjük a fiatalszabályt, de nem esünk ki.”

Haraszti Zsolt amondó, hogy egy klub a fiatalok beépítésével a saját jövőképét is építi, viszont a 12 csapatos bajnokságban ez nem könnyű. „Akik a fiatalok beépítése mellett döntenek, számukra a 16 csapatos NB I sokkal nagyobb segítség lenne. Akadnak nézetkülönbségek a csapatok között ebben a kérdésben.”

Magyar focista, mint pénztermelő eszköz

Visszatérő panasz a hazai klubok részéről, hogy a magyar játékos megszerzése és a fizetési igénye is magasabb, mint a külföldieké. A sportvezetők ezt megerősítették.

“Amikor megkerestem a magyar csapatokat, a magyar játékos kivásárlási ára és bérigénye is magasabb volt” – árulta el Bajúsz Endre.

Könnyebb volt szabadon igazolható játékost külföldről megszerezni, akinek alacsonyabb a bérigénye is. Feljutáskor jobb, ha olcsóbb külföldiekkel kezdjük az idényt, mert nem tudjuk kivásárolni a magyar labdarúgót

– vázolta a helyzetet a diósgyőri sportigazgató.

A vidis Balogh Attila azt tapasztalja, hogy magyar csapattól szinte lehetetlen magyar játékost igazolni – tisztelet a kivételnek. (Emlékezetes, az Újpesttől idény közben tudta a Fehérvár tavaly leigazolni Csongvai Áront és Katona Mátyást – a szerk.).

„Az átigazolási nehézségeknek a fiatalszabály is az oka. Ha valaki fiatalokkal 325 milliót kaphat, úgy tekint rájuk, mint pénztermelő eszközökre. Ha pénzt lehet velük keresni, akkor az áruk fel fog menni. Sok klubnál az a mentalitás, hogy nem segítek a másiknak azzal, hogy átengedek egy játékost, még kölcsönben sem.”

MTI-fotó: Vasvári Tamás

Haraszti Zsolt, a csak magyarokat alkalmazó Paks vezetője árnyaltabban fogalmazott. „Kész magyar játékosokat nagyon sokba kerül vásárolni, de ha tudatosan építkezik egy klub, mint a Paks, akkor könnyebb a magyar játékoshoz hozzányúlni. Nekünk jelenleg 38 játékosunk van, ebből 27-28 van az NB I-es keretnél, a többiek kölcsönben szerepelnek NB II-ben. Ha ők jól teljesítenek, jönnek vissza az NB I-be. Meg kell fizetniük a játékos árát, ha tőlünk szeretne igazolni valaki, de mi a piacon jól működünk a magyarok megszerzésében.”

De mi lesz, ha kiesünk?

A paksi mintát a fehérvári ügyvezető is méltatta. „Ma minden klub elsődleges célja a bennmaradás. Ha kiesik a csapatod, akkor az ötödére esik a központi bevétel. A problémát fokozza, hogy akkor ott marad a csapatnál sok játékos élő szerződéssel. Jobban néz ki, ha egy klub ki tudja termelni a magyar játékost. A Paks az iskolapéldája ennek. A fiatal magyaroknak van esélyük bekerülni a kezdőbe, ezért nem akarnak elmenni. A játékosképzés költsége nem olyan magas, mint a transzferdíjaké. Ez is arra ösztönöz, hogy saját játékost neveljenek ki a klubok” – mondta Balogh Attila.

Haraszti Zsolt szerint sok idő, amíg megtörténik a saját utánpótlás kiépítése, de megéri a befektetett munka.”

Óriási élmény volt számomra, hogy a paksi szurkolók eleinte a vendégcsapat játékosainak a kezét akarták megfogni, de most már sokkal nagyobb sláger lett Böde kezét megfogni.

„Nyáron akár tíz saját nevelésű játékos is lehet a keretben. Mi is mindig attól tartunk, hogy mi történne, ha kiesne a Paks, de hosszú távon megvannak a terveink.”

Tedd meg első befizetésed, vedd igénybe a 100%-os bónuszt, és fogadj a kedvenc csapatodra vagy sporteseményeidre! (x)

Megosztás:
Kapcsolódó hírek
DVSC
DVTK
Ferencvárosi TC
Kecskeméti TE
Kisvárda Master Good
Mezőkövesd Zsóry FC
Fehérvár FC
MTK Budapest
Paksi FC
Puskás Akadémia FC
Újpest FC
ZTE FC