Az NSMI igazgatóhelyettese szerint sikerült jó irányba elmozdulni.
A fiatal- és a magyarszabály törekvéseiről is kimerítően beszélt legújabb interjújában Szalai Ádám. A Nemzeti Sportfejlesztési és Módszertani Intézet igazgatóhelyettese az eddig elért változásokról és a jövőbeni célkitűzésekről is említést tett, miközben dicsérte a télen egy-egy fiatalját külföldre értékesítő Ferencvárost és MTK-t is.
„Tíz évvel azután, hogy 2013-ban, válogatott játékosként a hollandoktól elszenvedett nyolc-egyes vereségünk után emlékezetes módon kritikát fogalmaztam meg a magyar labdarúgás működésével, az utánpótlásképzéssel szemben, lehetőségem nyílt arra, hogy megpróbáljam megvalósítani, amit helyesnek gondolok, hogy elkezdjek dolgozni olyan szemléletváltás és olyan ösztönzők bevezetésén, amelyek segítenek a magyar akadémiai képzésben és a kiemelt akadémiával rendelkező klubok munkájában” – mondta a nemzetisport.hu-nak Szalai.
A korábbi, 86-szoros válogatott labdarúgó az elmúlt évek során külföldi tanulmányutakon gyarapította tudását. Emellett elvégzett egy az UEFA égisze alá tartozó, volt válogatott játékosok számára elérhető sportigazgatói képzést is.
„Az elmúlt három évben számos alkalommal jártam külföldön, korábbi klubjaimnál, illetve olyan bajnokságokbeli csapatoknál, ahol az utánpótlásképzés, valamint az akadémiák és a klubok együttműködése a legmagasabb szakmai színvonalat képviseli. Diplomamunkámban is ezt a területet vizsgáltam. A fiatal, 21, illetve 19 éven aluli labdarúgók játékperceinek alakulását térképeztem föl és hasonlítottam össze a régió országainak élvonalbeli bajnokságaiban, ami nagy érdeklődést váltott ki az UEFA-tanfolyam oktatói és hallgatói körében is. A munkám során nap mint nap ugyanezzel foglalkozom, három éve azon dolgozunk, hogy miként lehet hatékonyan növelni a fiatalok szerepét a magyar bajnokságban, ösztönözni a nagy állami támogatásból működő akadémiák mögött álló profi klubokat arra, hogy több magyar fiatalt szerepeltessenek. Így aztán az itthoni munkám és a nemzetközi tanulmányaim segítették, kiegészítették egymást. Elkeserítő számokat láttunk ugyanis, amikor összesítettük az elmúlt öt év statisztikáit. A 19 éven aluliak alig egy százalékban voltak jelen a magyar mérkőzéseken, amivel utolsók vagyunk a régióban, de a 21 éven aluliak játékpercei is mindössze az összes perc 8,3 százalékát teszik ki. Jelentős időt fordítottam arra, hogy átfogó képet kapjunk arról, milyen irányú változtatások szükségesek a fejlődéshez. Éppen ezért különösen pozitív érzéssel tölt el, amikor egy kiemelt akadémiával rendelkező magyar csapat mérkőzését nézve viszontlátom a produktivitási percekben mérhető eredményeket – úgy tűnik, kezd kirajzolódni az immáron hároméves munkánk eredménye” – fogalmazott.
Szalai kitért arra is, hogy ha a jelenlegi tendencia folytatódik, a szezon végére 54-55 ezer U21-es játékperc gyűlhet össze az NB I-ben. Ez előrelépés lenne az előző idények termései, vagyis a 27, 40, 31 majd 40 ezer perc után.
„A szisztéma nem bonyolult, hanem lényegre törő és tudatosan részletes, mert az elmúlt évek kifejezetten gyenge számai megmutatták, hogy egyszerű ajánlásokkal nem lehet érdemi változást elérni. A cél az, hogy méltányolja a jó irányba tett erőfeszítéseket, ugyanakkor fokozatosan bezárja azokat a kiskapukat, amelyek újra és újra megjelennek. Amikor elkezdtük, hallottam én is mindenfelől a jól ismert aggályokat: úgysem lehet elérni semmit… Ez az, amibe nem voltam, nem vagyok hajlandó beletörődni. Az elmúlt évek erőfeszítései, a munkánk révén igenis sikerült jó irányba elmozdulni” – mondta a magyar- és fiatalszabályként emlegetett ajánlásokról.
Szalai szerint a követleményrendszer egyik legfontosabb célja, hogy a fiatal magyar játékosok külföldre igazolása sportszakmai és gazdasági értelemben is értéket teremtsen a magyar futball számára. Ennek kapcsán örömét fejezte ki Tóth Alex és Vitályos Viktor átigazolásaival kapcsolatban.
„A Ferencvárosnak őszinte elismerésem, és nagy gratuláció jár, hogy hittek a fiatal játékosukban, végigvitték a folyamatot és lám, Lisztes Krisztián vagy Pécsi Ármin után sikerült még egy magyar fiatalnak az öt nagy elitliga valamelyikébe szerződni az NB I-ből, rekordösszegért és friss fejlemény, ennek szintén nagyon örülünk, hogy Vitályos Viktor játékjogát sikerült az MTK-nak értékesíteni 2 millió euróért egy cseh élcsapatnak. Ilyesmikre az általunk vizsgált időszakban korábban egyáltalán nem volt példa. Célunk, hogy minden klub – függetlenül attól, rendelkezik-e akadémiával – aktív részese legyen annak a szakmai folyamatnak, amelyben tehetséges magyar játékosok kapnak lehetőséget az élvonalban” – fejtette ki.
Szalai célkitűzésként beszélt arról is, hogy a magyar klubok működése egyre inkább piaci alapokra helyeződjön át.
„Fontos törekvésünk, hogy a klubok működése egyre inkább piaci alapokra helyeződjön. Nem szeretnénk azonban azok lenni, akik különböző előírásokkal megmondják, hogy mit kell csinálni a tehetségek kinevelésének érdekében. Minden klubnak megvannak a saját szakmai elképzelései, sajátosságai, működési modellje és ezt tiszteletben tartjuk. Amennyiben egy klub úgy dönt, hogy nem kíván öt magyar játékost pályára küldeni, vagy nem szeretné teljesíteni a produktivitási rendszerben meghatározott fiatal játékperceket, az az ő szuverén döntése. Ezek a szabályozók nem járnak büntetéssel vagy kizárással, kizárólag az igénybe vehető támogatások jelentős részének elvesztését jelentik” – szögezte le.
FRISSÍTÉS
Az interjú megjelenésének napján Szalai Ádám később hivatalos Facebook-oldalán tett közzé bejegyzést, amelyben egyértelműsíti a beszélgetés során elhangzottakat. Ezt alább változtatás nélkül közüljük.
„A tisztánlátás érdekében, valamint a mondatok kiragadásának és a nem teljes szövegkörnyezet használatának elkerülése végett szeretném egyértelművé tenni, hogy a jelen kérdés az akadémiával rendelkező klubok akadémiai támogatásának feltételeire vonatkozik.
Ezek a szabályozók nem járnak büntetéssel vagy kizárással, kizárólag az igénybe vehető támogatások teljes vagy egy részének elvesztését jelentik.
Amennyiben a klubok más elképzeléseket vallanak és más utat szeretnének bejárni, teljesen megértjük.
Amennyiben egy klub úgy dönt, hogy nem kíván öt magyar játékost pályára küldeni, vagy nem szeretné teljesíteni a produktivitási rendszerben meghatározott fiatal játékperceket, az az ő szuverén döntése.
A fiatal vagy honosított játékos akkor elfogadható megoldás, ha valódi hozzáadott értéket képvisel a magyar válogatott számára – erre volt is példa az elmúlt időszakban.
Az viszont nem elfogadható, ha olyan játékos honosításával próbálják kijátszani a magyar szabályt, és az igénybe vehető támogatás részét, aki várhatóan nem fog, vagy nem is játszhat a magyar válogatottban.”
