NB I 2024/25 – félévi teljesítményáttekintő III/III.
2024 a végéhez, a folyó magyar bajnoki labdarúgóidény pedig a feléhez ért, így hát érdemesnek láttuk tartani egy mezőnyszintű áttekintést az őszi teljesítményekről.
Mindezt egy háromrészes karácsonyi cikksorozatban tesszük meg, a tabellán hátulról előre haladva. Szenteste napján a kiesőzónával kezdtünk, karácsony első napján pedig a középmezőnnyel folytattuk. Most pedig az élbolyon, vagyis a már szokásosnak mondható Puskás, Ferencváros kettős mellett a DVTK-n és az MTK-n a sor.
4. MTK (9-2-6, gólkülönbség 30-23, 29 pont)
A teljes képet nézve cseppet sem túlzás azt mondani, hogy Horváth Dávid irányítása mellett töretlen az MTK fejlődése. A csapat tavaly újoncként a nehézkes első néhány forduló után szinte azonnal kicsekkolt a kiesés elleni harcból, majd a nyolcadik helyen végzett.
Idén sikerült megfejelni egy őszi 4. hellyel. Hab a tortán, hogy a tavaly nem egyszer túlzott kockázatkerüléssel vádolt együttes és edzője az idei félszezonban a bajnokság második legtöbb szerzett gólját hozta össze.
E mögött pedig ehhez méltó alapozó mutatókat is találunk. Bár a 17 meccses mintán az xG különösen nem szentírás, a 29,22-os érték igazolja a támadójáték minőségét. A 0,124-es xG/lövés mutató pedig ötödik a mezőnyben, elenyésző, egy ezredes lemaradással az e téren negyedik Fradi mögött.
A védekezésben hasonlóan jó teljesítményt nyújt az MTK, ellenük tüzelnek átlagosan a harmadik leggyengébb minőségű helyzetekből a riválisok (0,108 xG/lövés). És azt sem lehet mondani, hogy az ellenfelek agy nélkül durrogtatnának: az MTK úgy tartja alacsonyan ezt az átlagot, hogy a kapujukat érő lövések száma (186) is az ötödik legkevesebb.
3. DVTK (8-6-3, gólkülönbség: 25-21, 30 pont)
Ahogyan tavaly év végén, úgy idén féltávnál is egymás mögött áll a tabellán az előző szezon két újonca. A tavalyi hetedik Diósgyőr csípte meg az őszi bronzérmet az MTK előtt.
Ennek megtartása persze mindenhogy nehéz lesz, ha pedig nem sikerül egy picit finomhangolni a támadásokon, akkor szinte biztosan nem is fog sikerülni. A DVTK ugyanis az első ötösből a legkevesebb gólt szerezte, sázm szerint 25-öt.
Ráadásul mindezt némi felülteljesítéssel, hiszen az xG-mutatójuk alapján csak 22,73 gólra elegendő helyzetet alakítottak ki. Lehetőségeik viszont az átlagot tekintve a legminőségibbek az egész ligában: egy lövésükhöz 0,114-es xG tartozik.
Immár egy éves távlatban tehát elmondhatjuk, hogy nem sínylette meg a Diósgyőr Kuznyecov Szergej távozását. Még ha a játékstíluson változtatott is a szerb tréner, eredményességébe egyelőre nehéz belekötni.
2. FTC (10-4-2, gólkülönbség: 28-16, 34 pont)
Bár a Ferencváros számára az igazi értékmérő már évek óta inkább a nemzetközi kupás szereplés, sem mint az NB I, jelen áttekintésben kutya kötelességünk a bajnoki mutatóikhoz ragaszkodni. Bár az őszi bajnoki cím (egy meccsel kevesebbet játszva) idén sem lett meg az FTC-nek, aligha lesz tüntetés a Népligetben, ha a tavasz nem olyan lesz, mint akkor, amikor ez utoljára sikerült – Csercseszov utolsó szezonjában.
Bár a Fradi a legtöbb statisztikai mutatóban idén is dominálja a bajnokságot, őszi félszezonjukra ezzel együtt is ráhúzható a felemás jelző. Első kilenc hazai porondon vívott meccsükből hetet nyertek meg, a következő hétből viszont csak hármat.
A teljes NB I-es képet nézve persze az őszi ezüst ellenére sincs aggódni valója az FTC-nek. Bár xG-ben a mezőny többi tagjával együtt a Paks hátát nézik, 29,42-es mutatójuk azért elég a második helyre. Ebben ráadásul hagytak némi „tartalékot” is, hiszen csak 28-szor találtak tényleg a hálóba.
Kapujukat cserébe magasan a legnehezebb veszélyeztetni. Nem csak mennyiségileg termelték a legkevesebb xG-t (13,54) az ellenfeleik, de átlagosan is bőven a leggyengébb minőségű helyzetekkel szembesülnek (0,100 xG/lövés). Igaz, ahogy a támadójátékban, úgy itt is van helye az enyhe kritikának, hiszen mindebből 16 gólt kaptak.
1. Puskás Akadémia (11-2-4, gólkülönbség: 29-18, 35 pont)
Ami a Fradi „kasszájából” hiányzik, annak a Puskás Akadémia az első számú haszonélvezője. A tavalyi bronzérmes ugyanis felfelé tér el várható mutatóitól – mind támadásban, mind védekezésben.
A felcsútiak ellen alakítják ki a harmadik legkevevesebb gólra elég helyzetet (20,42 xG) az ellenfelek. Igaz azt viszont nem rossz, középmezőnybeli átlaggal (0,122xG/lövés). 18 ténylegesen bekapott góljukkal ellenben pluszban vannak.
Támadójátékukban hasonló felülteljesítés mutatkozik, sőt. 25,87-os xG-mutatójuk mellett 29-szer találtak be. Lövésenkénti xG-mutatójuk (0,136) dobogós, bő egy századdal előzve a Fradit, ami ebben a műfajban messze nem olyan jelentéktelen különbség, mint amilyennek a puszta számok alapján tűnhet.
A nagy képet nézve viszont így sem néz ki bajnoki arany a felcsútiaknak, hacsak nem fejlődnek nagyot, vagy produkálnak még inkább erőn felüli tavaszt. A tizenegyesek nélkül mért xG-differenciájuk ugyanis meccsenként 0,5, ami megegyezik az MTK-éval, de alig több mint fele a Fradiénak (0,9).
Kipróbálnád a sportfogadást? A legjobb helyen jársz! (x)
