Horváth Csenger szerint sok magyar klub problémáit nem lehet pusztán szakmai hibákkal magyarázni.
A DVTK korábbi sportigazgatója három pozitív példát is kiemelt.
Hosszabb bejegyzésben fogalmazta meg véleményét a magyar klubfutball működéséről Horváth Csenger. A DVTK korábbi sportigazgatója Facebook-oldalán arról írt, hogy rendszeresen kérdezik válságba kerülő vagy lefelé tartó klubokról, ám szerinte ezek helyzetét sokszor félrevezető lenne kizárólag szakmai szempontból elemezni.
„Nem azért, mert nincsenek szakmai problémák, hanem azért, mert a döntések sem szakmai alapon születtek” – írta Horváth.
A korábbi sportvezető szerint ha egy klubot nem elsősorban a sportszakmai siker érdekében működtetnek, hanem politikai, gazdasági, kapcsolati vagy egyéni érdekek eszközévé válik, akkor a döntéshozatal logikája is megváltozik. Ilyenkor szerinte már nem feltétlenül az számít, ki lenne a legalkalmasabb edző, sportigazgató vagy játékosmegfigyelő.
Horváth az állami pénzek, TAO-források és fejlesztési támogatások szerepét is szóba hozta.
„Ha a klubot ezek elosztásának és felhasználásának eszközévé teszik, akkor a futball már nem cél, hanem csak egy eszköz. Ennél nagyobb bűn egy futballklubbal szemben nincs.”
A DVTK korábbi sportigazgatója ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nem kizárólag kritikát szeretne megfogalmazni. Három magyar klubot is kiemelt, amelyek szerinte eltérő, de működőképes és értékteremtő modellt követnek: a Paksot, a ZTE-t és az MTK-t.
A Paks esetében a stabilitást és a magyar játékosokra épülő stratégiát emelte ki, külön megnevezve Haraszti Zsoltot. Horváth szerint a klub felismerte saját lehetőségeit, és nem akar olyan modellt követni, amely nem illik az adottságaihoz.
A ZTE-nél ezzel szemben a fiatal, elsősorban külföldi – sok esetben dél-amerikai – játékosok felkutatását, fejlesztését és későbbi értékesítését látja meghatározónak. Úgy véli, a külföldi vezetőedző alkalmazása is ebbe a koncepcióba illeszkedik.
Az MTK-nál pedig a fiatal magyar tehetségek megszerzését és gyors beépítését emelte ki. Horváth szerint a fővárosi klub tudatosan épít arra, hogy a 15–20 év közötti játékosokat eljuttassa a profi futballig, majd megfelelő piaci érték elérése után értékesítse őket.
„Három különböző klub, három különböző modell, mégis van bennük egy közös pont: értéket akarnak teremteni” – fogalmazott.
Horváth szerint nem az a lényeg, hogy minden magyar klub a Paks, a ZTE vagy az MTK útját másolja.
Sokkal fontosabbnak tartja, hogy legyen világos stratégia, szakmai döntéshozatal, felelősség, mérhetőség és értékteremtés.
Bejegyzését egy kérdéssel és egy határozott állítással zárta:
„Először azt kell megkérdezni: egyáltalán a futballért működik-e? Mert egy egészséges futballklub nem egyszerűen pénzt használ fel.
Egy egészséges futballklub értéket teremt.”
