Az “ötmagyaros” ajánlásról és a kiemelt akadémiák jövőjéről beszélt.
Szalai Ádám szerint nem a hangos viták a lényegesek, hanem az, hogy mérhetően javuljon az utánpótlásból a felnőttfutballba vezető út. A Sportintézet módszertani igazgatóhelyettese kemény akadémiai kimeneti adatokat, régiós összevetést és jövőképet is felvázolt az Indexnek adott interjúban.
Miért állt bele a munkába?
A korábbi válogatott csapatkapitány úgy nyilatkozott az interjúban:
Ha már ezt így megfogalmaztam anno, akkor kutya kötelességemnek éreztem beleállni a munkába.
Hangsúlyozta, hogy a futballban természetesek az ütköző vélemények: „A labdarúgás azért is szép, mert napi szinten sok különböző véleményt hallhatunk.”
Akadémiák kimenete: a számok nem szépítenek
Szalai az interjú egyik kulcspontjaként az akadémiai rendszer eredményességét emelte ki. A 2020 óta kiöregedett, legalább három évet akadémián töltő 880+ játékos 22 százaléka már abbahagyta a futballt, a többiek 75 százaléka pedig NB III-ban vagy az alatt szerepel. NB I-es pályára lépésig 140-en jutottak, 30+ élvonalbeli meccsig pedig mindössze 32-en, ami nagyjából 3,6 százalék. Szerinte ezek a mutatók azt jelzik: a rendszernek nemcsak „képzési”, hanem átmeneti problémája is van – hogyan lesz a tehetségből stabil felnőttjátékos.
Régiós lemaradás: eladásokban is kevés a magyar plusz
A módszertani igazgatóhelyettes a gazdasági oldalt is a szakmai célokkal együtt kezeli: az NB I az elmúlt öt évben összesen nagyjából 60 millió euró átigazolási bevételt könyvelt el (a külföldiek továbbértékesítéseivel együtt), miközben több régiós bajnokság ennél jóval nagyobb számokat hozott. A fiatalok (U21) értékesítése még beszédesebb: a magyar klubok öt év alatt kilenc játékost adtak el 14,3 millió euróért, ami szintén elmarad a környező riválisok teljesítményétől.
„Nincs áttörhetetlen fal”: mi lesz a kiemelt akadémiákkal?
Szalai nem állítja, hogy mind a kilenc kiemelt akadémia hosszú távon biztosan fenntartható, ugyanakkor szerinte a piaci alapú működés felé forduló klubok akár vonzóbbá is válhatnak a tehetségek szemében. „Nincs áttörhetetlen fal” – érvelt amellett, hogy a tudatos, értékesítésre is építő modell versenyelőnyt hozhat.
Produktivitási rendszer: az első hatás már látszik
Az eddigi tapasztalatok alapján több NB I-es klubnál nőtt az U21-es játékpercek volumene a 2025–2026-os idény első harmadában. A lényeg nem az, hogy több fiatal kapjon néhány percet, hanem hogy kevesebb, valóban épített játékos kapjon érdemi terhelést: „az egy fiatalra jutó játékperc jelentősen nőtt, és ez az, amit látni szerettünk volna”.
