Ősszel válogatottbeli debütálása ellenére kevés lehetőséget kapott a Ferencvárosban, a januárban érkező Robbie Keane-nél pedig nem érezte a bizalmat.
Az átigazolási időszak utolsó napján igazoltál kölcsönben az MTK-hoz, vagyis a végéig kivártatok a döntéssel. A Ferencváros vagy te szeretted volna, hogy így legyen? Hogy nézett ki a döntési folyamat?
Nagyjából közösek voltak az érdekek. A Fradi szeretett volna kivárni a végéig, hogy hogyan alakul a tavaszi keret. És mivel több ajánlatom is volt, én sem szerettem volna elsietni a döntést. Mindkét félnek az volt az érdeke, hogy olyan helyre menjek, ahol minél több lehetőséget kapok. Örülök, hogy az MTK-hoz kerültem, mert már az érdeklődésük elejétől fogva szimpatikus volt, amit felvázoltak nekem.
Az MTK mellett a ZTE érdeklődéséről is lehetett hallani. Rajtuk kívül volt más klub, aki érdeklődött?
Több NB I-es csapat is keresett, még az utolsó napon is jött új jelentkező, de ekkorra már kialakulóban volt bennem, hogy az MTK-hoz szeretnék jönni. A Ferencváros és én is mindenképp csak kölcsönben gondolkodtunk, és ezt láttuk a legjobb opciónak.
A Ferencvárosnál az elején kevés játéklehetőséget kaptál, majd bemutatkozhattál a válogatottban. Ezután nőtt a játékperceid száma. Prioritás lett, hogy ha már felnőtt válogatott lettél, akkor több lehetőséggel segítsenek téged?
Sajnos én nem így éreztem. Volt egy gyenge mérkőzésünk a DVTK ellen, amelyen kezdő voltam, majd a félidőben lecseréltek. Az volt az érzésem, hogy ott kiszorultam a csapatból. Aztán a télen jött az edzőváltás, és az új stáb részéről nem igazán éreztem a bizalmat. Az edzéseken és a meccseken mindent megtettem, hogy bizonyítsak Pascal Jansennek, illetve később Robbie Keane-nek, de minden játékosnak el kell fogadnia a vezetőedző döntését. Mindenesetre én mindenképp játszani akartam, és ezt őszintén elmondtam Robbie Keane-nek is. Ő megértette a helyzetem, és végül közösen jutottunk erre a döntésre.
Rossi elárulta, miért maradt ki a válogatottból Ádám Martin és miért hívta be Grubert
Hogyhogy nem marasztalt? Az elmúlt hetekben Tóth Alex példája azt mutatja, hogy nyitott a fiatalok játszatására. A te esetedben nem így volt?
Talán az volt az oka, hogy nem igazán illettem a taktikai elképzeléseibe. A téli edzőtáborban végig az öt védős rendszeren dolgoztunk, amibe az én posztom kevésbé illeszkedik. Most az MTK-ban e téren is jobb a helyzet, jobban passzolok a vezetőedző által kialakított struktúrába. Ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy a Ferencvárosból lettem A-válogatott labdarúgó, ott tapasztaltam meg a nemzetközi kupameccsek hangulatát, úgyhogy hálás vagyok mindazért a tapasztalatért, amit ősszel kaptam a Népligetben.
Tudható, hogy sok válogatott játékos kikéri Marco Rossi véleményét klubváltás esetén, hogy a szövetségi kapitány elvárásainak megfelelő helyre kerüljön. Te megtetted ezt?
Nem beszéltem vele külön erről, de a váltáskor az is lebegett a szemem előtt, hogy a válogatottnál képben maradjak, és a jövőben is számítsanak rám. Persze tisztában vagyok vele, hogy az utóbbi időben nem játszottam annyit, de a döntésemet ezt is szem előtt tartva hoztam meg. Kata Misi példája is jól mutatja, hogy az MTK megfelelő hely ehhez.
Február közepére több átigazolási ablak már bezárt, így nem volt ok arra, hogy ne magyar klubokban gondolkodjak. Ez azért megkönnyítette a döntést, „csak” ki kellett választanom a céljaimhoz leginkább illő csapatot.
Az MTK jól szerepel idén, bemutatkozómeccsed viszont a csapat idei mélypontja, a kecskeméti 0-5 volt, amelyen kezdő voltál. Átfutott rajtad ekkor, hogy biztos jó lépés volt-e a pár nappal azelőtti átigazolás?
Egy pillanatra sem. Valóban egy gyenge meccs volt: a Kecskemét gyorsan rúgott kettőt, nekünk pedig ezután szétesett a játékunk. Több sérültünk is volt, mások betegség miatt nem tudtak játszani, én például úgy kerültem a kezdőcsapatban, hogy előtte egyet edzettem az MTK-nál. De tudtam, mit tud a csapat, egy rossz meccstől ez még nem változik meg. A kecskeméti meccs után 4-0-ra vertük a DVTK-t, ami jól mutatja, hogy rend van a fejekben, csak becsúszott egy rossz mérkőzés.
Több korábbi U-válogatott társad is ott van az MTK-ban, akár az említett Kata Mihály. Most viszont egymással is versenyeztek a csapatba kerülésért. Ez milyen légkört, hangulatot teremt?
Nincs ezzel probléma, ez azért nem ritka a fociban, sőt, szinte mindenhol így van. Jó dolog, hogy sok fejlődni vágyó játékos van a csapatban. Mindenki éhes a játékpercekre, így húzzuk egymást, mindenki jobb akar lenni. Tudjuk, hogy egyénileg is mindenkinek az a jó, ha a csapat jól tud szerepelni. Tetszik az is, hogy ideális a fiatalok és a rutinosabb játékosok megoszlása is a keretben. Mindent összevetve úgy látom, a megfelelő helyen vagyok a fejlődésem szempontjából.
Eddig úgy fest, hogy alapemberként tekintenek rád. Rövid távon ez mennyit dobott az önbizalmadon?
Én a kecskeméti meccsben is találtam pozitívumot: borzasztó jó érzés volt újra a pályán lenni. Ez az, amiért ide jöttem, ezt vázolták fel nekem a tárgyalás során. Az MTK-tól megkaptam a bizalmat, most én jövök, hogy ezért cserébe minél többet tudjak adni a klubnak.
Van e téren konkrét célkitűzés akár a saját magad, akár a Ferencváros részéről?
Nem szeretem számokban megfogalmazni a célkitűzéseimet. Az a célom, hogy minél több játéklehetőséghez jussak, ez pedig akkor lesz meg, ha folyamatosan hasznos játékot nyújtok a csapatnak. Ezt nem feltétlen csak gólokban vagy gólpasszokban lehet mérni, de persze bízom benne, hogy ezekből is minél több lesz.
