Marco Rossinak olaszul köszönt a Parma korábbi magyarja. Interjú.
Kosznovszky Márk Parmában megnézte közelről, hogyan edz Gervinho, Bruno Alves vagy éppen Matteo Darmian, debütált a Serie A-ban, jelenleg pedig ismét az MTK-ban igyekszik kiteljesedni. Az U21-es válogatott középpályás a kazahoknak lőtt elképesztő gólja után Debrecenben is eredményes volt, és bár tudja, hogy erősödnie kell, a futómennyiséget tekintve már most a legjobbak között van, ráadásul a jó mentalitása miatt is szép jövőt jósolnak neki.
Mit jelentett számodra, hogy megrúgtad az első gólodat az NB I-ben?
Nagyon jó érzés volt, hogy a nevelőegyesületemben sikerült megszereznem az első élvonalbeli gólomat. De különösen azért örülök neki, mert a csapatot is segítettem vele, hiszen ezzel szereztük meg a vezetést, és nyertünk is végül 2-1-re.
Pozitív visszhangja volt a gólnak, hiszen az MTK-nál mindig nagyon büszkék arra, amikor egy saját nevelésű játékos sikert ért el.
Egész formás akció végén tudtál kapura lőni, begyakorolt figura volt?
Kimondottan nem, de sokszor gyakoroljuk az ilyen és az ehhez hasonló összjátékot edzésen. Ez jól is jött ki a végén.
Mi lehetett a Debrecen elleni siker kulcsa?
Hál’istennek nekünk háromszor is sikerült ebben a szezonban nyernünk a Debrecen ellen. Csapatként együtt voltunk végig, és tudtuk kompenzálni azt az egyéni fölényt, amivel talán a debreceniek rendelkeznek. Gyorsan játszottunk, a védekezésben együtt voltunk, ez volt a kulcs.
Március végén a Kazahsztán elleni, 3-0-s idegenbeli U21-es Eb-selejtezőn is gólt szereztél, ráadásul szépségdíjasat. Ilyen lesz a folytatás is?
Hiányoztak a gólok a játékomból, de ez pluszt ad hozzá a karrieremhez, ha sikerül néha betalálnom. Az önbizalmamnak is jót tesz, és többet fogok szerintem próbálkozni, ebben is segít.
Hol érzed magad a legjobban a pályán?
A középpálya bármely posztján, van, amikor a hatos poszton, máskor támadó középpályásként futballozom. Ahol a csapatnak szüksége van rám, ott kész vagyok bizonyítani.
Az MTK előtt kölcsönben játszottál Tiszakécskén és Kozármislenyben is. Mit hoztál magaddal az NB II-es időszakból?
Nehéz időszak volt, mert nem a legerősebb csapatokban játszottam. Viszont az NB II-es színvonalat fel tudtam venni, és bebizonyosodott számomra, hogy küzdéssel és akarattal sok mindent el lehet érni.
Az MTK edzője, Horváth Dávid szerint képes vagy extrém futómennyiséget produkálni egy-egy mérkőzésen. Van információd arról, hogy mennyi a csúcsod?
Eddig 13500 méter körül volt a legtöbb legfutott távom egy mérkőzésen. De mások mindig mondják, hogy tényleg sokat futok, és ez szerintem jó dolog. A magyar válogatott játékosai is hasonló távokat futnak.
Sokan a legokosabb játékosok között emlegetnek, de azt is hallottam, hogy fizikálisan még erősödnöd kellene. Mennyire értesz ezzel egyet?
Sok mindent tudok kompenzálni azzal, hogy szerintem előrébb gondolkodom a többi játékosnál, ami egy nagyon jó tulajdonság. Ami a fizikális részét érinti, fiatal vagyok, reméljük, még sokat tudok fejlődni. De ezen dolgozom, hogy dinamikában és erőben is javuljak, felszedjek pár kiló izmot, és ebben is jobb legyek.
2021-ben tértél haza, amikor kiesett a Parma a Serie A-ból. Hogy látod, lehet még visszaút számodra?
Szerintem Parmába már nem igazán van visszaút, de az a célom, hogy meghatározó játékos legyek az NB I-ben, aztán visszatérjek külföldre.
Annak idején azt nyilatkoztad, Parmában meglepődtek, hogy Balogh Botonddal milyen jók, milyen technikásak vagytok. Kitől kaptátok ezt a dicséretet?
A sportigazgató és az edző pár hónap után egyaránt észrevette, hogy a mentalitásunk és a technikai tudásunk is más, jobb mint az olaszoké. Mi is sokat tanultunk, de szerintem az olaszok is jobban megismerték a magyar mentalitást, ami ezek szerint igencsak tetszett nekik.
Balogh Botonddal tartod a kapcsolatot?
Szinte minden nap beszélgetünk, hiszen két évet együtt éltünk kinn. Nagyon örülök annak, hogy a felnőtt válogatottban is egyre többet tud játszani, szerintem meg is érdemli. Remélem, szurkolhatok majd neki az Eb-n is.
A parmai sztárok közül kikkel találkoztál?
Közelről megismerhettem Gervinhót, Bruno Alvest vagy éppen Matteo Darmiant. Nagyon normálisak voltak, és nagyon sokat tanultam tőlük, akár abból, hogy milyen vérmérséklettel vetik bele magukat a mindennapi munkába. Szerintem ezeket a tapasztalatokat is át tudom menteni a mostani karrierembe.
Hogyan emlékszel vissza a Sampdoria elleni mérkőzésre, amikor pályára léphettél a Serie A-ban? Ezzel egy csapásra topligás játékos lettél.
Mindig is erre készültem. Két órával a meccs előtt tudtam meg, hogy játszani fogok, én pedig úgy voltam vele, hogy bátran kell játszanom, és nincsen veszítenivalóm.
Sajnálod, hogy el kellett jönnöd?
Így hozta a sors, bizonytalan volt a jövő. De most itt vagyok az NB I-ben, ezért itt akarok bizonyítani, hogy aztán újra topligás meccsen bizonyíthassak.
Akár Itáliában?
Igen, nekem kifejezetten tetszett Olaszország, az emberek nagyon szeretik arrafelé a focit, de a topligás bajnokságok közül bármelyikben szívesen kpróbálnám magam.
Parmában meg kellett tanulnod olaszul, hiszen elvárták a klubnál. Beszéltél már az anyanyelvén Marco Rossi szövetségi kapitánnyal vagy a másodedzőjével, Cosimo Inguscióval?
Még csak köszöntem nekik. De amikor hazatértem, akkor Rossi korábbi segítője, Giovanni Costantino volt az MTK vezetőedzője. Vele több hónapig olaszul beszéltem, a mai napig jól megértem az olaszt.
Az MTK jelenleg hatodik a tabellán, de nincs messze a negyedik helytől sem. Mi a jelenlegi célkitűzés?
A szezon kezdetekor azt a célt tűztük ki, hogy biztosan bennmaradjunk. Jelenleg elég jól állunk, és szeretnénk a tabella első felében végzeni. Most a Diósgyőr elleni bajnokink következik, nyerni szeretnénk, főleg itthon. Fontos meccs lesz, mert helyeket lehet előre ugrani, remélem, sikerrel járunk.
