ZTE: kemény döntés a magyarszabályról és az átigazolásokról

Andrés Jornet elárulta, miért nem a magyarszabály köré építi keretét a ZTE.

Andrés Jornet, a ZTE sportért felelős elnöke a ZTE honlapjának nyilatkozott a klub működésének legfontosabb sportszakmai kérdéseiről. Részletesen beszélt az átigazolási modellről, a játékosértékesítések hátteréről, a magyar futballisták helyzetéről és neveléséről, valamint arról is, milyen szerepet szánnak a kommunikációnak és a szurkolók tájékoztatásának.

A ZTE-nél tudatosan építenek arra, hogy a klubban fejlődő játékosok később magasabb szintre léphessenek. Jornet szerint ez nem gyengíti, hanem vonzóbbá teszi a klubot a következő fiatal tehetségek számára, miközben az elmúlt tizenkét hónapban háromszor is megdőlt a ZTE eladási átigazolási rekordja.

Nem olyan klub vagyunk, amely visszatartja a játékosokat. Ez a hozzáállás is része annak, ami vonzó célponttá teszi a ZTE-t: a játékosok tudják, hogy ha itt jól teljesítenek, a klub támogatni fogja őket a következő lépésben.”

Több távozást maguk a játékosok kezdeményeztek, amit a klub tiszteletben tartott.
Ha egy futballista anyagilag vagy versenyszintben jelentős előrelépési lehetőséget kap, a ZTE megvizsgálja az átigazolás lehetőségét úgy, hogy közben a klub érdekei is védve legyenek.
Az elmúlt tizenkét hónapban háromszor dőlt meg a klub történetének legmagasabb eladási átigazolási díja.
Jornet külön kiemelte Akpe Victory Baselbe igazolását és azt, hogy a játékos azonnal bekerült új csapata kezdőjébe.
A klub szerint az ilyen történetek azt bizonyítják, hogy a ZTE nemcsak saját csapatára, hanem pályafutásuk következő állomására is felkészíti a játékosokat.

Így igazol a ZTE: nem csak az azonnali erősítés számít

A ZTE keretépítésénél nem kizárólag azt vizsgálják, hogy egy új játékos azonnal bekerülhet-e a kezdőcsapatba. A klub olyan folyamatban gondolkodik, amelyben időt adnak az új környezet, a magyar futball és a ZTE mindennapi működésének megismerésére.

Azt jelenti, hogy amikor igazolunk egy játékost, egy folyamatban gondolkodunk, nem csupán a kezdő tizenegyben elfoglalt pozícióban. Azt szeretnénk, hogy a játékos először megismerje a klubot, a várost, a magyar futball kultúráját és azt, ahogyan nap mint nap dolgozunk.”

A nyári keretépítésnél fiatal, játékra és fejlődésre éhes futballisták megszerzése volt az egyik fő szempont.
A klub közben meg akarta tartani a versenyképes magot is.
Az új játékosok beilleszkedését adott esetben az első csapatban kapott játékpercek tudatos menedzselésével segítik.
Előfordult már, hogy valakit hat vagy tizenkét hónappal azelőtt szerződtettek, hogy kulcsszerepet szántak volna neki.
A magas szintű utánpótlás-környezetből, például Bundesliga-akadémiákról érkező játékosoknál előnynek tartják a strukturált képzési hátteret és a professzionális elvárásokhoz való korábbi alkalmazkodást.

A ZTE II. jelenti a hidat

A második csapat központi szerepet kap ebben a játékosfejlesztési modellben. A ZTE II. lehetőséget ad arra, hogy az újonnan érkező vagy még fejlődő futballisták versenyhelyzetben kapjanak játékperceket anélkül, hogy azonnal az első csapat teljes elvárásrendszerével kellene szembenézniük.

„A ZTE II. alapvető fontosságú. Az a híd.”
A klub a második csapat működését a játékosfejlesztés egyik alappillérének tekinti.
Különösen fontos lehet ez azoknak a futballistáknak, akik más országból, más kultúrából és más futballközegből érkeznek.
A rendszeres mérkőzések olyan alkalmazkodási lehetőséget biztosítanak, amelyet az edzés önmagában nem tud megteremteni.
Jornet Bodnár Gergő pályaívét hozta fel a modell egyik példájaként.
Bodnár a ZTE II-n keresztül került a klubhoz, később az első csapat stabil kezdőjátékosa lett, majd értékesítették.

Miért érkezik kevés magyar játékos?

Jornet külön kitért arra is, miért igazol jelenleg viszonylag kevés magyar játékost a ZTE. Állítása szerint a magyar futballisták szerepeltetéséhez kapcsolódó ösztönző rendszer megváltoztatta a hazai játékospiacot, miközben a klub nem akarja kizárólag ennek a rendszernek alárendelni a keretépítést.

„Ezért tudatosan úgy döntöttünk, hogy nem az ösztönző szabálynak való megfelelés köré építjük a keretet, hanem arra, amiről úgy gondoljuk, hogy a legjobb versenyképes alapot biztosítja.

Ez nem a magyar futball vagy a magyar játékosok elutasítása, és szeretném egyértelművé tenni: pénzügyi szempontból is magas fókuszt fektetünk az akadémiánkra, azzal a céllal, hogy a következő években belülről fejlesszünk magyar tehetségeket.”

Jornet szerint a magyar játékosokért folyó piaci verseny nehéz egy olyan klub számára, amely nem rendelkezik több más NB I-es egyesületéhez hasonló elit akadémiával.
Úgy látja, az ösztönző rendszer felhajtotta a magyar játékosok értékét.
A futballisták is tisztában vannak azzal, hogy a rendszer milyen alkupozíciót biztosít számukra.
A ZTE-nek Jornet szerint következetesen tizenegy-tizenkét magyar játékost kellene pályára küldenie ahhoz, hogy ebben a rendszerben versenyképesen működjön.
Ezt a jelenlegi keretstruktúra mellett nem tartják reálisnak anélkül, hogy veszélyeztetnék a csapat egészének minőségét.

Saját magyar tehetségeket akarnak fejleszteni

A ZTE hosszabb távú válasza a magyar játékosok piacának helyzetére az utánpótlásképzés fejlesztése. A klub jelentős beruházással próbálja megteremteni annak alapját, hogy a következő években egyre több magyar futballistát saját rendszeréből építsen fel.

Büszke vagyok arra is, hogy a projekt része az utánpótlás-infrastruktúrába történő befektetésünk. Az akadémiára fordított egymillió eurós beruházás nem az a tétel, amely megjelenik egy mérkőzés hivatalos programfüzetében.”

A klub egymillió eurót fordít az utánpótlás-infrastruktúrára.
Jornet szerint egy ilyen beruházás eredményeihez időre van szükség.
A teljes hatást várhatóan három-négy év múlva lehet igazán látni a pályán.
A cél az, hogy a ZTE a következő években belülről fejlesszen magyar tehetségeket.
A klub szerint külön érzelmi jelentősége van annak, ha egy Zalában felnőtt, helyi rendszerből érkező játékos jut el az első csapatig.

Nem az útlevél alapján keresik a ZTE játékosait

A nemzetközibb keret kialakításánál Jornet szerint nem a játékosok nemzetisége az elsődleges szempont, hanem az, hogyan képviselik a klubot. A ZTE olyan tulajdonságokat vár el minden futballistájától, amelyeket a klub és a régió identitásához köt.

A küzdőszellem, az ellenállóképesség, a címer iránti büszkeség ezek túlmutatnak a nemzetiségen. Ezek olyan értékek, amelyeket Zalaegerszeg és a régió mindig is képviselt, és azt akarjuk, hogy minden játékos, aki ezt a mezt viseli, ezeket az értékeket vigye ki a pályára.”

A klub folyamatosan keresi az egyensúlyt a fiatal keret és a szükséges tapasztalat között.
Jornet szerint a vezetői képesség, a nyomás alatti higgadtság és az edzésmunka morálja nem feltétlenül függ az életkortól.
A játékosok hozzáállását akkor is figyelik, amikor nem szerepelnek a kezdőcsapatban.
A fejlődés értékelésénél technikai, taktikai, mentális és kommunikációs szempontokat is vizsgálnak.
A klub nem akarja a keret minőségét egy szimbolikus nemzetiségi egyensúly kedvéért feláldozni.

A kulcs a kommunikáció

A különböző országokból érkező játékosok miatt a klubon belüli kommunikációnak is kiemelt szerepet szánnak. Jornet szerint a közös játékidentitás és a ZTE jelentésének megértése teremtheti meg azt az alapot, amelyben a különböző futballkultúrákból érkező játékosok valódi csapattá válhatnak.

A kulcs a kommunikáció, a közös játékidentitás és annak világos tudata, hogy mit képvisel a klub. Amikor a játékosok megértik, mit jelent a ZTE a történelmét, a közösségét, az ambícióit, és amikor egyénként tiszteletet és támogatást éreznek, a nemzetiség másodlagossá válik.”

A nyelvi és kulturális különbségek Jornet szerint súrlódást okozhatnak, ha nem kezelik őket megfelelően.
A klub a játékosokkal őszinte és folyamatos egyeztetésre törekszik.
Ugyanez a kommunikációs szemlélet jelenik meg az Open ZTE projektben is.
A kezdeményezéssel a klub a sportszakmai, gazdasági és stratégiai döntések hátterét is meg akarja mutatni a szurkolóknak.
Jornet szerint fontos, hogy a drukkerek értsék: a játékosértékesítések nem feltétlenül a gyengeség jelei, hanem a klub fenntartását és versenyképességét szolgáló modell részei.
A ZTE azt szeretné, hogy a szurkolók ne csupán szemlélői, hanem partnerei legyenek ennek a folyamatnak.

Jornet három-öt éves távlatban azt szeretné elérni, hogy a ZTE Magyarországon és nemzetközi szinten is világos és hiteles játékosfejlesztési modellel rendelkező klubként váljon ismertté. A hosszú távú építkezés három fontos pilléreként a fejlődési ívet, a külső elismerést és a közösséget nevezte meg.