Két fontos láncszem is távozott az amúgy is erőn felül teljesítő Fehérvártól.
Rendkívül nehéz feladat lenne egy szóval leírni a Fehérvár FC mögött álló másfél évet. A hasonlóan hullámzó időszakokra általában a hektikus jelzőt szokás használni, ám a Vidi esetében ez sem elég kifejező. A 2010-es évek egyik legmeghatározóbb magyar csapata az előző szezon első felében gyengén, a másodikban pedig nagyon gyengén futballozott, és kis híján az addig elképzelhetetlen kiesés is összejött a piros-kékeknek.
A jelenlegi szezon hasonlóan indult. Az elején úgy tűnt, ismét a kiesés elleni harc jut a Fehérvárnak, ám a csapat végül sikeresen fordította a széliránynak megfelelő irányba a vitorláját. Bartosz Grzelak és stábja játékrendszert váltott, a három védős felállást használva elindult felfelé a tabellán és meg sem állt az őszi dobogó alsó fokáig.
Az impozáns eredménysor és a tetszetős helyezés mögött ugyanakkor vaskos felülteljesítés áll. A Fehérvár 30 pontot gyűjtött az őszi bajnokik során, ugyanakkor mindezt 23,1-es xP mutató mellett. Ez pedig csak a hatodik legmagasabb a liga csapatainak várható pontszámai között. Ennél csak az őszi bajnok Paks mutatott nagyobb kilengést, ők 26,5 xP-re gyűjtöttek 34 pontot.
Felülteljesítés elöl és hátul is
Tovább haladva ezen a vonalon, érdemes egy(?) pillantást vetni a Vidi várható gólokról szóló mutatóira is. A Fehérvár 36 gólja a második legtöbb a ligában, emögött viszont csupán 29,05-os xG áll, ami a negyedik a maga műfajában. Ez magasan a legnagyobb felülteljesítés a szerzett gólok terén (6,95).
A gárda lövésenkénti 0,122-es xG-je hatodik az NB I-es rangsorban, míg a tizenhatoson belüli labdaérintéseik száma (17,59/perc) az ötödik legtöbb. Ezek szintén arra utalnak, hogy a Vidi jelenlegi játékminősége inkább a középmezőny első feléhez, sem mint a dobogóhoz elegendő.
Mindez önmagában is óva intheti a csapat szurkolóit a vérmesebb álmok szövögetésétől, ráadásul a helyzet hátul is hasonló. A Vidi védelme 24-szer kapitulált az ősz folyamán, ennél pedig négy együttes is jobban zárta a reteszt. Ami viszont aggasztó, hogy ez 31,22 várható gólnyi helyzetből jött össze. Félreértés ne essék, ez pillanatnyilag nem probléma, hanem éppen dicséret Tóth Balázsnak, akinek remeklését korábban itt elemeztük.
A baj abban az esetben üthet be, ha a kapus parádéja alábbhagy, és a valószínűségszámítási alapokon nyugvó mutatók hosszabb távon elkezdenek „kiegyenesedni”. A várható és a valós kapott gólok közötti 7,22-os különbség ugyanis azt mutatja: a Vidi védelme nem olyan stabil, mint azt a bekapott találatok száma sejteti.
Ezt aláhúzza, hogy a 31,22-os xGA-értéket csak a Zalaegerszeg múlja fölül, azaz a Fehérvár a második legtöbb gólszerzési esélyhez juttatja ellenfeleit. Igaz, ha egy lövésre bontjuk le a riválisok átlagos helyzetminőségét, akkor a 0,127-es mutató csak az ötödik legmagasabb a bajnokságban. A mellékelt ábra viszont ez által sem jól, csak valamivel kevésbé rosszul fest.
Ha a két-két várható és valós gólszámot összevetjük, drasztikus felülteljesítésről árulkodó számot kapunk. A Fehérvár ugyanis 14,17-dal jobb gólkülönbséget hozott össze annál, amit a valószínűségi mutatók „előírtak” számára. Ez egyszerre üzenet azoknak, akik szerint az xG maga a Szent Grál, és azoknak, akik a Vidi ősze láttán egyből újra a dobogóról beszélnek.
Egy ilyen felülteljesítés mögött számos ok húzódhat, amelyeknek általában valamilyen elegye adja ki a „túl” eredményes teljesítményt. Ilyen például a sokat emlegetett, de cserébe nehezen számszerűsíthető szerencse, illetve a játékosminőség is. Utóbbi esetében márpedig a Fehérvár még úgyis jól állt az ősszel, hogy kerete gyengült a tavalyihoz képest.
A télen két kulcsember is távozott
Itt viszont elérünk egy újabb baljós árnyhoz a Vidi közeljövőjét illetően. A téli átigazolási időszakban ugyanis távozott Kenan Kodro és Deybi Flores is. Előbbi 11 gólja nem igényel bővebb magyarázatot, míg utóbbi ha nem is nyújtott hibátlan játékot, rengeteg (főleg védekező) munkát végzett a középpályán.
A Ferencvárosba igazoló Kodro a passzjátékban is fontos láncszem volt. A két csatáros rendszerben egyértelműen ő volt a meghatározóbb támadó az amúgy nem rossz őszt futó Szabó Levente mellett.
Flores esete más, hiszen a középpálya belső részén a megsérült Kalmár mellett Christensen és Katona is remek formába lendült. A hondurasi középpályás ugyanakkor elengedhetetlen „kulimunkát végzett” a több kreatív szabadságot kapó társai mögött. Egyetlen valódi alternatívája az a Franck Bambock volt, aki 11 perc híján az egész NB I-es őszt a kispadon töltötte. Ha egy kicsit is hiszünk Bartosz Grzelak vezetőedző értékítéletében, akkor ő valószínűleg nem képviseli azt a szintet, amit Flores. Hab a tortán, hogy a francia futballista a minap távozott a klub kötelékéből.
Az érkezők oldalán mindeközben egyelőre csak fiatal tehetségeket látunk, nem pedig olyanokat, akik az első perctől kezdve a távozókéhoz hasonló teljesítményt tudnának beletenni a csapat játékába.
Az ősszel begyűjtött 30 pont már önmagában garancia arra, hogy a csapat idén hírét se hallja a kiesésnek, ugyanakkor az őszi produkció alapján hiba lenne azt gondolni, hogy a Vidi favorit az év végi dobogóra is. Ez persze még mindig csak az őszi teljesítmény lenyomatának a jövőre való vetítése. A téli szünet alaposan megkavarhatja a lapokat az egész bajnokságban.
Azt viszont nehéz vitatni, hogy a fehérváriaktól – játékuk jelenlegi minősége mellett – komoly bravúr lenne egy hasonló tavasz. Ezt pedig csak erősíti a tény, hogy a szezonközi transzferablakban fontos láncszemeit veszítette el az együttes. Az akárcsak hasonlóan sikeres tavaszhoz mindenképp érdemi erősítés(ek)re lenne szükség az átigazolási időszak hátralévő részében.
Kipróbálnád a sportfogadást? A legjobb helyen jársz! (x)
