Liszt Ferencet meghazudtoló rapszódiát alkotott ősszel a kispesti alakulat.
Talán az NB I 2019/2020-as idényének legfelemásabb és legérdekesebb teljesítménye a Budapest Honvédé. Nagy korszak zárult le ugyanis tavasszal Kispesten, hisz egyrészt George F. Hemingway eladta a klubot, másrészt a bajnoki negyedik hellyel és a Vidivel szemben elvesztett kupadöntővel Supka Attila is távozott. A nyár szele a keretben történő változásokkal és többek között a Giuseppe Sannino, Davide Lanzafame edző-játékos duó érkezésével egy olyan olaszos korszakot vetíthetett előre a szurkolók számára, mint amilyet Marco Rossi emléke hagyott a Bozsikban.
A valóság aztán hamar kijózanította a drukkereket, vagy – másik szemszögből nézve – ki tudja, az volt-e a valóság. Az Európa-ligából való botrányos kiesést követően (a Craiova elleni történésekről talán nem kell beszélni, aki lemaradt volna akkor, esetleg szeretné feleleveníteni az eseményeket, ide kattintva megteheti) ugyanis szörnyű augusztus veselkedett a piros-feketékre: a DVTK, a Paks, a Kisvárda és a DVSC elleni vereségek nyomán egyből rebesgették a 62 esztendős tréner távozását.
A vezetőség azonban kitartott, és az őszt megvizsgálva állíthatjuk: jól tették. A MOL Fehérvár elleni, szeptemberi hazai vereség után mindössze Kisvárdán siklott ki az egyre egységesebb gárda képét mutató csapat, az erősnek mondható, rutinos játékosokból álló keret ugyanis szeptember végétől november végéig megállíthatatlan volt, a Ferencváros elleni 0-0-t kivéve egytől-egyig győztesen hagyták el a pályát. Ehhez társult december egy-egy szerzett pont a DVSC-től és az Újpesttől, ami a tabella 6. helyét eredményezi 24 ponttal.
Egy remek tavasz tehát akár a dobogóra is repítheti a Honvédot, hisz a második Fehérvártól nyolc pont a lemaradásuk, ráadásul a kupában is talpon vannak még, ott a Haladással találkoznak februárban. Más kérdés, hogy a csapaton erősíteni kell és vélhetően fognak is, hisz a 19-20-as gólkülönbség nem épp a legpozitívabb.
Ahogy a temperamentumos Giuseppe Sannino elmondta, a játékosai (akik egyébként nagyon kedvelik őt) adtak neki hitet, „kőkemény munkát végeztünk és a visszajelzéseik biztosítottak minket arról, hogy mindannyian azt gondoljuk, jó úton járunk, valamint hiszünk az elvégzett munkában. Ez segített nekünk a nehéz időszak alatt. Tisztában voltunk azzal, hogy nehéz dolgunk lesz, arra azonban mi sem számítottunk, hogy a szezon elején ennyire nem jönnek az eredmények, minden rossz megtörtént velünk, küzdelmes időszak volt, az biztos. Ezért is köszönöm a klubvezetésnek a türelmet, hiszen sok más országban elgondolkoztak volna a vezetők az edzőváltáson egy ilyen kezdés után, szerencsére a Honvédnál nem így történt, a folytatás pedig bizonyította, tényleg jó úton járunk.”
A lehetőség adott a folytatásra!
