A Fehérvár és az ETO vihart kavart góljairól is beszélt a bírók főnöke.
A számadatok alapján kijelenthető, hogy jelentős javulás történt a hazai játékvezetésben, és egyre kevesebb a hiba – mondta Hanacsek Attila, a játékvezetői bizottság (JB) elnöke.
Többen jelentkeztek játékvezetőnek, mint amennyi szék volt
A Magyar Labdarúgó Szövetség háttérbeszélgetésén az is kiderült, hogy a „Legyél te is játékvezető”-kampány egészen sikeres volt, hiszen az utóbbi évekhez képest igencsak megnőtt azoknak a száma, akik úgy döntöttek, hogy kipróbálják magukat ezen a pályán.
Hanacsek Attila azt is elárulta, a legtöbben az egyik Fradi-meccsen kitett QR-kódos hirdetés után jelentkeztek játékvezetőnek.
„A 20 éve folyamatosan csökkenő játékvezetői számot sikerült növelni. A vizsgázók száma 600 fő körül volt, ez 43 százalékos növekedés, csak Budapesten 120-an jelentkeztek” – nyilatkozta a JB elnöke, hozzátéve, hogy kitehették a megtelt táblát, mert nem volt annyi szék, mint amennyi bírójelölt.
Harminc éve nem látott létszám jelentkezett Budapesten. 1994-ben volt annyi aspiráns, mint idén, akkor Puhl Sándor vb-döntőt vezetett, és kis túlzással mindenki játékvezető akart lenni
– fogalmazott Hanacsek, megköszönve a média és a toborzást végző munkatársak segítségét.
3089 a jelenlegi regisztrált játékvezető-jelölt, egy évvel korábban ez a szám 2790 volt. 2009-től folyamatos csökkenés volt tapasztalható, most történt először növekedés azóta. „De ezer fő még mindig hiányzik ahhoz, hogy elegendő játékvezető legyen” – mondta Hanacsek Attila.
Ezek után kijelentette: nem vélemény, hanem tény, hogy évről évre egyre javul a hazai bajnokságban dirigáló játékvezetők teljesítménye több mint 13 ezer mérkőzés és 35 ezer értékelés alapján. Ezeket a felméréseket a hét kiemelt bajnokság – férfi NB III, NB II, NB I, Magyar Kupa, illetve női NB I, NB II és Magyar Kupa – adatait figyelembe véve végezték el.
„A döntési pontosságot illetően a 2021-22-es és a 2022-23-as évben értük el a maximumot, azaz javuló tendenciáról beszélhetünk, és mindez a VAR-rendszer bevezetésének is köszönhető” – jelentette ki a JB-elnök.
A felmérés szerint a 2023-24-es bajnokság mérkőzéseinek a 93,6 százalékában nem történt játékvezetői kulcshiba, ami javuló teljesítmény, mint ahogy az osztályzatok is egyre jobbak. A legutóbbi évhez képest 94-ről 131-re emelkedett a kiemelkedő teljesítmény, amikor is 8,5 vagy afeletti ellenőri osztályzatot kaptak a játékvezetők.
Hanacsek Attila hozzáfűzte, jól tudja, hibába fejlődik a játékvezetés, akinek a csapata ellen hibáznak, azt nem vigasztalja ez a tény. „Hiábavaló a közlekedésbiztonság fejlődéséről annak beszélni, akinek épp most törték össze az autóját” – érzékeltette egy hasonlattal, hogy igenis megérti a hibák érintettjeit.
A VAR révén hatalmasat zuhant a súlyos hibák száma
Ezek után a JB-elnök rátért az OTP Bank Liga számadataira. Míg a VAR előtti utolsó évben még 60 súlyos játékvezetői döntés történt, a videóbíró bevezetésével az első évben 18-ra, a másodikban 17-re, az ideiben 14-re sikerült ezeket a számokat csökkenteni.
Nem arról beszélek, hogy hibátlanok vagyunk, látható, hogy VAR-rendszer ellenére is a 14-ből 12 hibát még ki lehetett volna javítani. Nem szeretném azt a látszatot kelteni, hogy minden szép, minden jó, de ezek a tendenciák, a trendek. A 77-80 százalékos csökkenés a hibák számát illetően nagyon jelentős
– fogalmazott Hanacsek Attila, hozzátéve, hogy a játékvezetőink nem lettek drámaian jobban felkészültek, nem futnak kétszer annyit. A javulást a VAR-rendszernek köszönhetjük. Ami a mindenképp üdvözlendő, hogy sem a helyezések, sem a kiesés nem játékvezetői döntéseken múlt.
Mindeközben az összes VAR-beavatkozás száma 21 százalékkal csökkent az induláshoz képest, ami a szurkolók számára is mindenképpen jó hír. Mint ahogy az is, hogy a hosszú ellenőrzések száma (Hanacsek szerint 3 perc a lélektani határ) 43 százalékkal csökkent a második évben az első évhez képest, majd 26,6 százalékkal volt alacsonyabb ez a szám, mint az első évben (tehát a tavalyihoz képest nőtt).
Fókuszban a büntetőgyanús esetek
Sokan a helyszínen is tudni szeretnék a VAR-döntések utáni indoklásokat, hogy értsék, mi történik pontosan.
„A FIFA erre lehetőséget biztosított a klubvilágbajnokságon és a női vébén is. Szerintem a következő férfi vb-n már alkalmazni fogja a nemzetközi szövetség, és egy-egy VAR-vizsgálat után tájékoztatni fogják a nézőket a döntésekről” – vélekedik Hanacsek, aki szerint erre az igényre jó példa, hogy a lelátón ma már az idősebb szurkolók is rögtön visszanézik a mobiltelefonjukon egy-egy vitatott eset ismétlését. Ezért is fontos, hogy a televíziós szakértők korrekt véleményt nyilvánítsanak egy-egy kétes eset után.
Ami jó hír, hogy a meccsek 73,7 százalékában nem volt szükség VAR-beavatkozásra. Kiemelkedő szám, hogy 51 százalékban a büntetőket vizsgálták.
„Az oktatásnak, a képzésnek reagálnia kell arra, hogy a büntetőterületnél történt szabálytalanságok még inkább fókuszba kerüljenek” – kommentálta a büntetőgyanús esetek jelentőségét a JB-elnök.
A VAR mindent figyelő szeme a játékosokat is óvatosabbá tette, hiszen a piros lapok száma közel megfeleződött idén, hiszen a tavalyihoz képest 54-ről 29-re csökkentek a kiállítások. De a büntetők számában is visszaesés történt.
30 centis lesről lőtték a Fehérvár érvénytelenített gólját
Az MLSZ háttérbeszélgetésén szó esett a Fehérvár-Diósgyőr mérkőzésről is, amely 90. percében érvénytelenítették a hazaiak gólját. A norvég Tobias Christensen lövése felperdült egy diósgyőri védő lábán, a hosszúnál érkező Nikola Szerafimov pedig közelről a kapuba kotorta a labdát. A fehérváriak örömmámorban törtek ki, de Karakó Ferenc a videóbíró jelzésére, les miatt érvénytelenítette a találatot, így végül maradt a gól nélküli döntetlen. Ezzel a Fehérvár a harmadik helyett csak a negyedik helyen végzett.
Hanacsek az esetről így beszélt: „Nem hajszálvékony, hanem 30 cm-es leshelyzetről volt szó. Természetesen abszolút érthető, hogy mennyire fájhat a klubnak, de az egy megalapozott és helyes döntés volt. A meccsek előtt két órán át kalibrálják a pályát élesítés előtt, így ez egy hiteles meghatározás.”
A Győr-Vasas (3-2) NB II-es mérkőzés is szóba került, amelyen a 0-1-nél egyenlítő ETO-gólról esett a szurkolók körében a legtöbb szó. Ha Szépe János szerezte, akkor szabályos volt, de ha beleért Claudiu Bumba is a labdába, akkor lesgól született – vélték sokan a találatról.
„Még az sem biztos, hogy Bumba szerezte a gólt. De ő sem volt lesen. Ha hozzáért, akkor sem, ha meg nem, akkor egyértelműen nem” – kommentálta röviden a gólt Hanacsek.
Szerinte a VAR tisztábbá teszi a játékot, és egy érdekes összefüggésre hívta fel a figyelmet. „Nem tudom, miért növekedett a nézőszám, de lehet, hogy a VAR-nak is köszönhető, tisztább játék miatt. Úgy gondolom, a szép, őszinte, fair játékot szívesebben nézik az emberek.”
Tedd meg első befizetésed, és legyen tiéd az akár 50.000 Ft értékű sportfogadási bónusz! (x)
