nb1.hu

Csúsztak a pénzek, mégis bajnok lett az Újpest – Szlezák Zoltán

"Véber György a harmadik gyerekem, Maradona kikötött cipőfűzővel rúgott nekünk két gólt."

Az NB1.hu a jövőben számos új rovattal jelentkezik, kezdésként az „Első és utolsó” címet viselő kérdezz-felelekkel, amelyben egykori és mai futballisták, edzők, sportvezetők osztják meg velünk egy-egy téma kapcsán az elsőt, illetve az utolsót. Ezúttal az Újpest FC 1998-as, mindmáig utolsó bajnokcsapatának az oszlopos tagját, a balhátvéd Szlezák Zoltánt kérdeztük. A december 26-án az 55. születésnapját ünneplő Szlezák jelenleg Véber Györggyel közösen az Újpest FC U19-es csapatát irányítja.

Az első budapesti utazásod labdarúgóként?
A Balassagyarmattal az országos serdülő-bajnokságban játszottunk, és emlékezetes volt, hiszen éppen az Újpest volt az ellenfelünk a Cérna-pályán, a mostani Bánka-sporttelepen. Kikaptunk, de nagy élmény volt, mert az ificsapatunk a Megyeri úti stadionban játszott a felnőtt Újpest-Ferencváros NB I-es mérkőzés előtt, mi pedig mindkét találkozót megnézhettük élőben. (Ha valaki oldalba bök, és azt mondja, ebben az Újpestben egyszer lesz majd több száz meccsed, elhitted volna neki?) Dehogy hittem volna el, az nagyon távol volt még akkor, no nem kilométerben, hanem időben, a fejemben meg sem fordult ilyesmi. Szerettem futballozni, csináltam becsülettel, aztán az élet úgy hozta, hogy egyszer valahogy elkerültem Újpestre.

Az első újpesti meccsedre hogyan emlékszel vissza?
1987-ben kerültem Újpestre, és a juniorcsapathoz érkeztem próbajátékra. Az őszt végigjátszottam Varga István edző csapatában, majd 1988 márciusában megsérültek az akkori bal oldali védők, Szabó Andris és Kecskés Zoli. Én pedig fél év után hirtelen az NB I-es Újpest kezdőcsapatában találtam magam. Egy-egyet játszottunk Zalaegerszegen, nagyon nagy élmény volt, akkor sem akartam elhinni, hogy ilyen rövid idő után bemutatkozhattam az élvonalban.

Hogyan emlékszel vissza az első újpesti gólodra?
1992-ben rendezték az első Szuperkupa-döntőt, talán ez volt az első gólom, de ha nem is az első, az biztos, hogy a legemlékezetesebb. A Magyar Kupa-döntőben legyőztük a Vácot, a Szuperkupa-döntőben pedig a bajnok Fradi volt az ellenfelünk. A Népstadionban 3-1-re nyertünk, Eszenyi Dénes rúgta az első két gólunkat, én pedig a harmadikat, ráadásul ekkor voltam először az Újpest csapatkapitánya.

Ferencváros-Újpest 1-3 szuperkupa 1992

Az első szuperkupa döntő a Népstadionban.

Amikor ma reggel felkeltél, mi volt az első futballal kapcsolatos dolog, ami az eszedbe jutott?
Jön az év vége, és mindegyik gyerekről külön értékelést kell készítenem a klub kérésére, erre gondoltam. De közben eszembe jutott az is, hogy még három fontos mérkőzésünk is lesz: megyünk Pécsre és Debrecenbe, illetve jön a Puskás Akadémia. Nagyon szeretnénk az első nyolc helyezett között végezni. Vannak nehézségeink, de szeretném, ha becsülettel felkészülnénk. A futball egyébként mindig benne van a fejemben.

Mi az első dolgod, amikor kiérsz a pályára az edzések előtt?
Nincsenek babonáim, de mindig eszembe jut, mennyire jó érzés, hogy ismét olyan helyen vagyok, ami az életemet kitöltötte.

Ki volt az utolsó nagy sztár, aki ellen futballoztál?
A korosztályomnak is megvoltak a sztárjai magyar szinten: Détári Lajos kiemelkedett, de mondhatnám Illés Bélát vagy a csapattársamat, Véber Gyurit is – igaz, ő mellettem volt, nem a másik oldalon. De extra élmény, hogy 1990-ben kétszer is játszhattam Diego Maradona ellen az Újpest-Napoli mérkőzéseken, de a Bordeaux-ból Jean Tiganát is megemlíthetném. (Igaz, hogy Maradona be sem kötötte a cipőfűzőjét ellenetek?) Igen, gondolom, nem volt rá ideje. A San Paolo-stadion játékoskijárójában már meccsre kész volt 21 játékos és a három bíró, csak egy ember hiányzott, Maradona. Nem volt bekötve a cipője, de amikor megjelent, megőrült a másik tíz nápolyi játékos. A meccsen aztán a cipőfűzője nem zavarta, mert rúgott két gólt.

Mi az első sztori, ami eszedbe jut Véber Gyuriról, akivel a legtöbb meccset játszottátok együtt, és most is együtt irányítjátok az újpesti U19-es csapatot?
Ő a harmadik gyerekem (nevet). A történeteinek a 90 százalékát együtt éltük át. Élmény volt vele együtt játszani, bohém futballista volt, de sok mindent elnéztek neki, mivel nagyon tudott futballozni. Nagyon szerette a közönség, a Törőcsik András utáni korszakot Gyuri játéka határozta meg Újpesten. Tudom tolerálni a hülyeségeit már vagy 35 éve, és ha nem is dolgoztunk egy helyen, a hetet akkor is egy hétfő reggeli közös kávézással kezdtük, hogy mindent átbeszéljünk. Szeretem, különleges ember, aki vidámságot hoz, ha belép egy öltözőbe, mindenki tudja, hogy ott nem lesz unalom.


Fotó: Réti Zsolt

Miről beszéltél az utolsó szurkolóval, akivel találkoztál?
Legutóbb a Viola Fidelity drukkereivel találkoztam, és a legelső kérdés mindig az, hogy mikor leszünk újra bajnokok? De ezt én is nagyon szeretném, hiszen 1998 már nagyon régen volt, a fiatalabb szurkolói generációk egyáltalán nem is tudtak még aranyérmet ünnepelni.

Mit tanulhatna a mostani együttes az utolsó bajnokcsapattól?
A miénk egy nagyon jó közösség volt, nagyon jó játékosokkal, és ami nagyon fontos: mi nagyon akartunk nyerni, a fiatalabb és idősebb játékosok pedig remek egyveleget alkottak. Előfordult, hogy nem igazán úgy érkeztek a pénzek, ahogyan azt a játékos tervezte. De hiába csúsztak a pénzek, ha mi kimentünk, akkor a legkisebb játéknál is mintha az életünkért mentünk volna – ez vitt minket végig a bajnokságban, amelyet aztán meg is nyertünk. Minden poszton válogatott szintű játékosunk volt, akik egy nagyon jó közösséget alkottak. Azóta is összejárunk, ha kiírom, hogy kávézni fogunk, akkor aki csak tud, eljön.

Ki az utolsó tehetség, akit már most felküldenél az U19-esektől a nagyokhoz, van ilyen játékos? 
Jelenleg nincs ilyen játékos. A lépcsőfokokat fokozatosan kell megtenni. A 2004-es születésű futballistáinknak először az NB III-as csapatot kell célba venniük, 18 évesen még sokat kell tanulniuk.

Mi az utolsó nagy célod az életben?
Egészségesen szeretnék élni a családommal még sokáig. A futballban pedig szeretném, ha újra bajnok lenne az Újpest. Most sajnos megint elment egy év, és még mindig a mi aranyérmünkről beszélünk, ami olyan régen történt, hogy sokan már azt gondolhatják, hogy igaz az sem volt.

A hobbidnak mikor éltél utoljára?
A futball a hobbim, a mindenem. Ha foci van, akkor minden van. Ha edzésen beszállok, és játszunk egy kicsit, akkor örülök, hogy ismét mozogtam, bár tudom, hogy fél nap múlva mindenem fájni fog, de ez hozzátartozik. Ha szólnak, megyek, az interjú előtt is éppen hívtak, hogy Pécsre kellene vinni az öregfiúkat decemberben, mert teremfocitornát rendeznek. Ez a hobbim, ez az életem, és nekem ez így teljesen elég.

Tedd meg első befizetésed, és legyen tiéd az akár 20.000 Ft értékű sportfogadási bónusz! (x)

Megosztás:
Kapcsolódó hírek
DVSC
DVTK
Ferencvárosi TC
Kecskeméti TE
Kisvárda Master Good
Mezőkövesd Zsóry FC
Fehérvár FC
MTK Budapest
Paksi FC
Puskás Akadémia FC
Újpest FC
ZTE FC