Az Újpest is besegített.
“Élre léptünk győzelmünkkel!
Idei utolsó bajnoki fordulónkhoz érkeztünk, ahol egy tavaszról előrehozott mérkőzést játszottunk le, nevezetesen az első fordulóbeli ellenfelünkkel, a Szekszárddal szemben. Aktuális vendégeink évek óta masszív együttes benyomását keltik a csoportban, ráadásul ezévben a “kellemetlen stíluson” túl játékban is sokat fejlődtek, így kifejezetten nehéz ütközet várt ránk a cudar hidegben. No meg persze ne menjünk el amellett sem, hogy szeptember 28 óta mindösszesen egy ízben, az ESMTK ellenében szenvedtek vereséget.
Mindezen fentebb említettek ellenére az első félidőt remek tempóban kezdtük, már-már szokványos forgatókönyv szerint íródott a meccs képe, ugyanis ez alkalommal is nagyfokú hazai dominanciával indult a találkozó, a mezőnyfölényünk pedig a teljes első etapban érzékelhető volt. Megannyi helyzetet dolgoztunk ki hol beadásból, hol átlövésből, hol pedig a védelmi vonal megbontásából, azonban a szekszárdi retesz sokáig megbonthatatlannak tűnt, mivel nem sikerült mattolásra késztetnünk őket 45 perc alatt. A túloldalon inkább kontratámadások után emelkedhetett a pulzusunk, ám érdemi veszély nem fenyegette a kapunkat.
A második játékrészt ott folytattuk, ahol abbahagytuk, továbbra is nagy erőket mozgósítottunk a vezető találat megszerzése érdekében — és mielőtt az igyekezet kapkodásba fordult volna, a lehető legjobb ütemben sikerült eredményeseknek lennünk. Egy tizenhatoson belüli kavarodást követően egy szekszárdi hátvéd tisztázni szeretett volna, az általa elfejelni kívánt labda azonban saját csapattársának a kezét találta telibe, így a játékvezető tüstént a mészfoltra mutatott. A tizenegyest Kercsó Bence váltotta gólra a 61. percben. 1:0.
Az örömünk viszont nem tarthatott sokáig, lévén gólt gól követett, a vendégek hamar válaszolni tudtak. Egy kapura tekert oldalszabadrúgásba tisztázás helyett csak belecsúsztatni tudtunk a játékszerbe, a gellert kapó labda azonban így a saját hálónkban kötött ki. 1:1.
Szerencsére az egalizálás nem rezzentette meg a mieinket, az addig jellemző vállalkozó kedvvel tették a dolgukat a srácok a pályán, ami nyomban, újfent kifizetődött. A 70. minutumban Suszter László tört lendületből a tizenhatoson belülre, aki némi állítgatás után nem teketóriázott sokat, és erőből a ketrecbe trafált. 2:1.
A hátralévő idő tartogatott izgalmakat, ám helyzeteken túl más nem tarkította a hajrát. Mi a vezetés tudatában az eredmény megtartására törekedtünk, míg a sárgamezesek mindent egy lapra feltéve rohamoztak. Jól védekeztünk, vagy a szekszárdiak voltak statikusak, ízlés kérdése eldönteni, ellenben újabb gól már nem született, 2:1 arányban mi örülhettünk a lefújás után.
Sőt, mi több, még jobban örülhettünk, mint bármikor, ugyanis az addig listavezető Hódmezővásárhely erejéből csak remire futotta Újpesten, így a tabellán helyet cserélve, két pont előnnyel, éllovasként vonulhatunk téli szünetre. Nagy gratuláció a srácoknak mind a mérkőzésért, mind pedig az őszi szezonért, alaposan kitettek magukért! Folytatás január 4-étől!
Iváncsa KSE — Szekszárdi UFC 2:1
Gsz.: Kercsó, Suszter
Hajrá Iváncsa!”
Kipróbálnád a sportfogadást? A legjobb helyen jársz! (x)
