Hajszobrász a pécsiek védője

Az interjút a pmfc.hu készítette.

 

– Tulajdonképpen egy éve kezdődött minden. Tavaly március óta gyakornokoskodom a Dudás-Hajas Szalonban. Szinte a semmiből jött, hogy fodrász leszek. Kipróbáltam, nagyon megtetszett, azóta pedig egyre jobban élvezem. Imádom csinálni és ezzel szeretnék foglalkozni a foci mellett.

 

 

– Hosszú távra tervezel, idővel felválthatja majd a focit a fodrászat, vagy csak egyszerűen jól érzed így magad?

 

– Egyenlőre a mának élek. Szerencsére a kettő nem üti egymást. Később pedig majd meglátjuk, miként alakul. Bízom benne, hogy sikerül a közeljövőben magasabb osztályban játszanom, de amíg az egyik nem megy a másik rovására, addig igyekszem mindkét fronton maradandót alkotni.

 

– A hajnyíró géppel, vagy esetleg az ollóval vagy közelebbi barátságban?

 

– Többnyire férfi hajakat vágok, így inkább géppel dolgozom többet, szebben is lehet vele haladni, ugyanakkor elengedhetetlen kellék az olló, amivel apróbb és finomabb munkákat lehet elvégezni. Folyamatosan fejlődök, de még sokat kell tanulnom. Ilyen ez a szakma is, főleg, ha szeretnék kitűnni vele.

 

– Sokan megfordulnak a kezed alatt?

 

– Nem panaszkodom, a vendégköröm egy gyakornokhoz képest elég bő. Mint mondtam, jellemzően fiúknak szoktam vágni a haját, főleg azoknak, akik a baráti társaságomhoz tartoznak, vagy az ismerősöm ismerősei.

 

– Igaz, hogy már nem csak a csapattársak, hanem a pécsi sportéletből is egyre többen felkeresnek?

 

– A játékostársak zöme hozzám jár, mondhatom akár Koller Krisztiánt, Horváth Adriánt, vagy Wittrédi Dávidot. Takács Lajos például mindig úgy ül le a székbe viccelődve, hogy igazítsak egy kicsit a rőzséjén. Eddig még nem panaszkodott… Rajtuk kívül a PVSK férfi kosarasai is gyakran felkeresnek.

 

– Szerencsés helyzetben vagy, hiszen Dudás Attila közismerten rajong a PMFC-ért. Gyakori téma a foci?

 

– Erről beszéltünk rögtön legelőször, de azóta is sokszor szóba kerül a foci, meg természetesen a PMFC. Mindig megkérdezi, hogy mi volt a hétvégi bajnokin, én pedig készségesen elmondom a részemet. Ugyanakkor oda kell figyelnem a munkára. Sokat kell tennem annak érdekében, hogy itt is maradhassak.

 

– Hogy néz ki egyébként mostanában egy napod?

 

– A szüneti időszakot kihasználva általában reggel kilenctől délután egy óráig vagyok a szalonban. Hazaérve megebédelek, utána pedig rendszeresen estébe nyúlóan gyakorlok. Egyelőre minden napom így zajlik, aztán lassan végezni fogok a tanfolyammal, jönnek a vizsgák. Persze közben a futás sem maradhat ki, hiszen egyénileg is készülnünk kell az alapozó edzések előtt.

 

– Kialakult már egy saját irányvonalad, vagy igazodsz a vendégek kéréséhez?

 

– Mostanra kialakult egy alapvető elképzelésem, hogy az adott személyhez és az ő stílusához milyen frizura állna neki a legjobban. Ezt megbeszélve kikérem a véleményét és ehhez igazodva dolgozom. Nyilván az a legfontosabb, hogy a vendég elégedetten álljon fel a székből. Közös nevezők alapján alakítom ki a frizurát.

 

– Kicsit rátérve a focira, lassan közeledik a mecsekaljai felkészülés. Várod már a pörgést?

 

– Talán meglepőnek hangzik, de nagyon szeretem a felkészülés időszakot, annak ellenére, hogy Márton Gáborék mellett kőkeményen kell melózni. Ez az egész arról szól, hogy megalapozzuk az erőnlétünket az egész szezonra. Rendkívül fontosak tartom, így a szünet alatt sem állok le teljesen, ilyenkor is edzek és elvégzem a házi feladatot.

 

– Megfogalmaztál már célokat a bajnoksággal kapcsolatban?

 

– Egyrészt várom már a tavaszi szezont. Másrészről egyértelmű célom, hogy megnyerjük a bajnokságot. Emellett bizonyítani szeretnék önmagamnak, hogy még mindig többre vagyok képes, és sok van bennem. A szakmai stáb tagjai tudják, milyen játékos vagyok, úgyhogy igyekszem sokat hozzátenni a feljutáshoz.