Budapest – Élménybeszámoló a remekül sikerült rendezvényről.
A Csepel honlapjának a jelentését változtatás nélkül közöljük.
Hetekkel, sőt egy hónappal is tán ezelőtt a Csepel FC labdarúgócsapatainak közös évzáróját kezdtük tervezgetni, és egy szerény kis programot álmodtunk meg első körben. A végén viszont hazai sztárparádéval teletűzdelt csepeli fociünnep lett belőle, a magyar labdarúgó válogatott Eb-sikerének megünneplésével.
A tervezés kezdeti fázisán túljutva azt gondoltuk jó volna feldobni valamivel a rendezvényt, hiszen az amúgy is eseménydús bajnoki szezonban már sikerült maradandót alakítani a Ferencváros II. csepeli vendégjátéka alkalmakor. Ezúttal persze csakis „kék-pirosban kerestük a megoldást”, no meg persze abszolút jókor jött a Franciaországban zajló labdarúgó Európa-bajnokság, ahol a magyar válogatott az első mérkőzését játszotta Ausztria ellen. A képlet tehát hamar össze is állt, csak valami még hiányzott belőle, s mivel egyre inkább szeretnénk a tradíciónkhoz vissza-visszakanyarodni (egy száz évnél is idősebb klubnál szerencsére van mihez) jó ötletnek tűnt a hajdani nagy sportolókat elhívni az eseményre, illetve egy kis múltidéző tárlattal kiegészítve az eseményt.
Anyagilag sajnos régóta nem tartozunk a tehetősebb egyesületek közé, ám korábbi élsportolók tekintetében annál inkább, hamarjában össze is állítottunk hát egy igen veretes névsort, s próba szerencse alapon mindenkivel felvettük a kapcsolatot, hogy legyenek a vendégeink június 14-én.
Nem kellett csalódnunk…
Szinte mindenki első szóra mondott IGEN-t. Fatér Károly Csepel olimpiai bajnok kapusa elvállalta a fővédnöki tisztet, ami jócskán a segítségünkre volt a többi vendég meghívásánál. Nem kis meglepetésre Koltai Róbert színművész is azonnal – és lelkesen- állt kötélnek (tegyük hozzá, hogy az édesapja a legendás Koltai Pista bácsi hosszú évekig a Csepel szakosztályvezetője volt, így elmondása szerint mindig szívesen látogat a kerületbe), és ezzel már kezdett sínen lenni a történet… Gelei Józsi bácsi (a másik olimpiai bajnok kapus) aki a 84 –től három évig irányította a csepeli csapatot is szívesen fogadta invitálásunkat, így a Fatér–Gelei páros máris „elvitte volna” a rendezvényt, de ezzel nem volt még vége…
Hajdú Lajos, Takács László, Gálhidi György, Elekes József, Kénoszt Ferenc, Kincses Béla, Hamar István, Herbály János, Dr. Szieben László, Nagy Tamás (és sokan mások) is ott voltak, sőt a röplabdázás emblematikus alakja Buzek László is megígérte hogy eljön, s ezt be is tartotta. Istenes László műsorvezető a kisfiával jött, Borsi-Kálmán Béla történész, író, aki egykoron ugyancsak kék-pirosban futballozott sem maradt távol, Vincze Miklós a Csepel korábbi technikai vezetője pedig alkalomhoz illően magyar válogatott melegítőben érkezett. Sajnos Tóth II. József, Bozsi bácsi nem tudott eljönni, de üdvözletét tolmácsoltuk a jelen lévőknek.
Amíg a legkisebb korosztályaink a szüleikkel vegyes csapatokat alkotva fociztak a pályákon, a nagyobbak szüleiből verbuválódott „főzőcsapatok” alágyújtottak a bográcsoknak és ínycsiklandozó illatok kezdtek terjengeni a stadion körül. Az este 6-kor kezdődő osztrák–magyar meccset eredetileg a szabadban szerettük volna megnézni, de sajnos a fényviszonyok beparancsoltak bennünket a sokat megélt csepeli sportcsarnok aulájába, ahová szorgos kezeknek köszönhetően sikerült méltó környezetet varázsolni, s egy mini-tárlatot is berendezni a csepeli labdarúgás relikviáiból. A falakon hajdanvolt legendás csepeli csapatok tablói kaptak helyet, de számtalan serleg, érem és régi újság is azt hirdette, hogy valaha a Csepelt a legjobbak között emlegették… ( utánpótlás játékosaink talán kaptak némi ízelítőt, hogy hol is futballoznak napjainkban…)
A válogatott meccs kezdetére zsúfolásig megtelt a kissé viseletes aula, némi túlzással a csilláron is lógtak a gyerekek és felnőttek. Felemelő érzés látni, hallani a tömeget, főleg egy-egy magyar helyzetnél, a gólokról nem is beszélve, amikor majd felrobbant az épület az örömujjongástól. A félidőben Märtz János elnök kiosztotta minden korosztály legjobban teljesítő játékosainak az emlékplaketteket, ami nagy tetszést aratott, sőt az U15-öseink bronz és az U17-es csapatunk ezüstérmei is gazdára találtak, majd az összes játékos Csepel FC címerrel ellátott baseball sapkát kapott a 2015-2016-os teljesítményéért.
A magyar válogatott sikere mellett mi is elértünk valamit: a korábbi csepeli sportolók, sportvezetők és a maiak hosszabb szünet után végre ismét egymásra találtak egy rendezvény erejéig, (amiről közös fotó is készült) reményeink szerint nem utoljára…
Kipróbálnád a sportfogadást? A legjobb helyen jársz! (x)
