Vasas: lifttel vagy lépcsőn kell továbbmenni?

„Ébresztő!”

 

Jó 30 perce gyűrte már egymást a sokkal esélyesebb Vasas és a bennmaradásért küzdő Tiszakécske az Illovszky Rudolf Stadionban, amikor az angyalföldi ultrák rázendítettek az általában a játékosok és a szakmai stábok lelkibe jó mélyen és tüskésen, szúrósan belehatoló, de inkább belemaró rigmusra.

 

Egyébként teljes joggal tettek így!

 

A Tiszakécske vezetett ekkor 1-0-ra, nem is akármilyen átlövés után, a Vasas meg görcsös volt és nem találta a ritmust. Az ultrák, és egyébként a többiek is, a csapatuk iránt érzett féltés/szerelemtől vezérelve meg most is olyat kiáltottak, mint mindig. Azt, amit a szívük diktált.

 

És ez még akkor is így volt, amikor a két csapat játékosai az öltözőbe bandukoltak az első félidő végeztével. Az angyalföldi fejek le voltak horgasztva, a tiszakécskei tekintetek egyenesek és büszkék voltak, a közönség meg ébresztőt követelt. Akkor már gyakorlatilag tényleg az egész stadion.

 

És ezt követelhette a játékosaitól Bene Ferenc is az öltözőben a második félidő előtt. Az a Bene Ferenc, aki a mérkőzés utáni sajtótájékoztatón elismerte honlapunknak, hogy bizony a szurkolóknak igazuk volt.

 

 

 

De addig és utána is mondott még mást is.

 

„Mondhatnám azt is, hogy nem lett több hajam ettől a meccstől. Ilyen a futball, mert hosszú út vezet ahhoz az állapothoz, hogy nyerjünk is és még közönségszórakoztató játékunk is legyen. Ettől még odébb vagyunk. Az első félidő sem volt véletlen. Sokkal több futóteljesítményt kell belevinnünk a játékunkba, sokkal magasabb fordulatszámon kell pörögnünk. Tudni kell, hogy nagyszerűen, szervezetten védekezett az ellenfél, beállt tíz emberrel, de ez nem újdonság a számunkra. Nyilván nem érdemtelenül, de találtak egy gólt, ami nagyszerű átlövés volt. Ilyen van a futballban, hogy dominálsz, de nem tudsz komoly helyzetet kialakítani, illetve, amikor sikerül, nem találsz kaput. És akkor az ellenfél egy hatalmas lövésből gólt szerez. A szünetben elhangzottak bizonyos dolgok, de ez maradjon a csapat és az én titkom. Úgy gondolom, nagyszerűen reagáltak és egy egész más minőségű csapat ment ki a pályára a folytatásban. Ott már helyenként közönségszórakoztató játékot nyújtottunk, de továbbra azt vallom, kell, hogy mindenki kimozduljon a komfortzónájából. Az, amit az első félidőben beletettünk munkát, kevés volt, viszont a másodikban nagyszerű csapategységet mutattunk. Az akkor bemutatott teljesítményükre büszkék lehetnek. Ez biztató lehet a jövőre nézve. Megfutották a játékosaim azokat a sávokat, amiket az elsőben nem. Sokkal komolyabb futómennyiséget tettek le az asztalra, magasabb ritmusban játszottunk. Három-egynél még szerettünk volna kontrákból gólt szerezni, ez nem sikerült, a saját kapunkat viszont lezártuk. Nem forgott veszélyben a győzelmünk.”

 

Benéről tudni kell, hogy nagyon jó kommunikátor, könyvet is írt a labdarúgásról. Olyan könyvet, ami döntően befolyásolta a Vasas tulajdonosi körét, amikor edzőt választottak a télen. Fel is vetettük a vezetőedzőnek, hogy azért nyilatkozott olyan részletesen egyből, amikor fel lett kérve, hogy értékelje a meccset, hogy megússza a kérdéseket.

 

Bene válaszként felnevetett, majd ezt mondta: „A szakmátokba nem tudok beleszólni.”

 

 

Vasas FC – Duna Aszfalt TLC | Merkantil Bank NB2 | 24.forduló | ÉLŐ KÖZVETÍTÉS

Uploaded by None on 2020-02-16.

 

Ezért folytattuk mondatunkat és felvetettük neki, hogy az Ajka után a Tiszakécskét is a második félidőben verték meg, ezért adta magát a kérdés. Nekiszegeztük, hogy erőnlétileg hol tart az újjáformálódó csapata.

 

„Ha azt vesszük, hogy a második félidőben lett meg a két mérkőzés, akkor divatos lenne azt mondanom, hogy nagyon jól haladunk. De nem lehet különválasztani a dolgokat, mert a mérkőzéseknek hullámaik vannak, komplexen kell nézni az eseményeket. Ajkán látványosan feljavultunk az utolsó negyedórára, a Tiszakécske ellen a második félidő eleje és közepe volt nagyszerű. A végére mondhatjuk, hogy visszaestünk, de ezt nem lehet kizárólag erőnlétre levetíteni. A csapat nagyon jól működött a második félidőben és nagyon nem az elsőben. A futball nem huszonöt százalék erőnlét, huszonöt százalék taktika és még hozzá a mentális szint, hanem ezeket komplexen kell látni. Ajkán is voltak jó periódusaink, most egyértelműen hatalmas különbség volt a két félidei játékunk között. Ha tízemeletes házat építünk, akkor most a közepén járunk, de ez nem jelenti azt, hogy a közepe nem egy nagyon erős vár.

 

„Lifttel vagy gyalog kell továbbmenni?” – kérdeztük a szakembertől, aki ismét felnevetett. Majd megkérdeztük, van-e nyomás a csapatán.

 

„A nyomást mi okozzuk az előttünk állókra, rajtunk nincsen. Mindenki tisztában van azzal, hogy olyan hosszú távú terveink vannak, hogy a Vasas koncepcióra vagy vonatra érdemes ráülni és ezt a játékosok is érzik. Hat és fél hete dolgozunk együtt a csapattal, így természetes, hogy nem lesz egyből minden tökéletes.”

 

Benének, aki édesapja és maga miatt is ezer szállal kötődik az Újpesthez, jeleztük, hogy bőven voltak lila-fehér fanatikusok a mérkőzésen. És ez nagyon, de nagyon jól esett neki.

 

 

 

„Hátborzongatóan jó érzés. Nyilván ez nem csak nekem szól, hanem azoknak a játékosainknak is, akik szintén kötődnek az Újpesthez. És azt sem szabad elfelejteni, hogy az Újpest és a Vasas szurkolótábora legendásan jóban van egymással, aminek kifejezetten örülök. Gyerekként a Vasasban fociztam, mindig is kötődtem a klubhoz érzelmileg, de a szívem az Újpesté!”

 

Az újjáalakuló Vasas az örök újpesti Feczesin Róbertnek is rengeteget köszönhet, hiszen mesterhármast vágott a 3-1-re megnyert mérkőzésen.

 

Az új tulajdonosi körrel, új stábbal, új játékosokkal rendelkező csapatnak az első sikere volt a legendás Illovszky Rudolfról elnevezett stadionban.

 

A második félidei Vasast látva kijelenthetjük, hogy az első, de nem az utolsó!

 

FRISSÍTVE: 18.49