Vác – Ezt gondolja a magyar bajnok, tizenhétszeres válogatott.
Kihasználva a válogatott mérkőzés miatti szünetet, az első hét forduló értékelésére kérte fel a váci honlap Nagy Tibor vezetőedzőt.
– Július 31-én a Siófok vendégeként kezdtük meg az új szezont. Játszunk egy kicsit a számokkal. A kezdet óta eltelt 29 nap, mely során lejátszottunk 7 bajnoki mérkőzést, melyeken 3 győzelem 1 döntetlen és 3 vereség a mérlegünk. Úgy gondolom –akár csak a tavalyi szezonra visszatekintve- a csapat nem feltétlenül van ehhez a terheléshez hozzászokva. A rövid nyári szünet tükrében hogyan tudtatok erre készülni, illetve hogyan értékeled a mögöttünk hagyott majd egy hónapot?
Nagy Tibor: „Úgy gondolom, hogy jól kezdtük a bajnokságot, legalábbis a játékkal kapcsolatban, annak ellenére, hogy Siófokon nem volt sok helyzetünk, de kézben tartottuk a mérkőzést, sajnos a végén egy buta hibából a 92. percben kaptunk egy gólt, ami el is döntötte a mérkőzés sorsát. Utána viszont szerintem a hét egyik legjobb mérkőzését játszottuk. Nagyon koncentráltak voltunk, úgy gondolom, hogy hat-hét százszázalékos ziccerünk volt, plusz volt egy tizenegyes. Ennek ellenére kikaptunk, de lehetett látni, hogy szép lassan kezdünk összeállni játékban is. Ezután történt a Dorog. Ott egyértelmű győzelmet vártam. 2-0-ig sima mérkőzés volt, utána megint elkövettünk egy buta hibát, emberhátrányba kerültünk és a szakadó esőben, sáros pályán szép lassan bedarált minket a Dorog. De hál’ Istennek bírták a srácok, és sikerült végül hozni a mérkőzést.
A Szeged egy érdekes mérkőzés volt. Ott inkább fáradtak voltunk, és nem is fizikálisan, hanem fejben. Nagyon sokat kivett belőlünk a dorogi mérkőzés. Lehetett látni, hogy az első félidő még rendben volt, a második félidő eleje is, viszont az utolsó 20-25 percben lehetett látni, hogy fejben elfáradtunk. Azt mondom, hogy ami elment Siófokon, ott visszaadta a sors.
A következő mérkőzés a Cegléd volt. Az első félidőben nem volt futómennyiség, se aggresszívitás. Egy ilyen andalgós mérkőzésnek tűnik az egész. Sajnos ott kikaptunk, bár úgy gondolom, hogy meg voltak a lehetőségeink arra, hogy megnyerjük a mérkőzést, de nem sikerült.
A Cegléd után jött a Balmaz, ami egy nehéz mérkőzésnek tűnt, és az is lett a végére. Én úgy gondolom, hogy akikkel idáig játszottunk a Balmaz volt az a csapat, aki a legszervezettebbnek tűnt. Taktikailag és fizikálisan is rendben voltak. Ez az, amikor felszívjuk mi is magunkat, és megpróbálunk egy jó csapattal egy jó mérkőzést játszani. De ez tavasszal is így volt, a jó csapatok ellen jól játszottunk, a „gyengébbek”, úgymond „gyengébbek” ellen szenvedtünk. Ezen kell majd valamit változtatni, mert ennek valami oka van. De ott egy szenzációs mérkőzést játszottunk. Én azt mondom, hogy NB I-es szint volt, minden fizikális, mind taktikai téren, mind eredményben, mindenben. Nagyon jól nézett ki a mérkőzés.
Utána következett a Budaörs, ami hét nap alatt már a harmadik mérkőzés volt. Mivel mi nem nagyon tudjuk forgatni a csapatot, mivel a Tóth Barna, a Görgényi, a Mátyás, a Fehér sérült, és így nagyobb teher hárul a középpályás játékosokra. Úgy gondolom, hogy ott is meg volt a lehetőség, hogy nyerjünk, viszont a végén volt egy szituáció, amiből ki is kaphattunk volna. Ezért mondom azt, hogy a döntetlen igazságos volt.
Összességében a hét mérkőzésen én egy két-három ponttal többet vártam, benne is volt a csapatban. Úgy gondolom, hogy ahol ott hagytuk a pontokat, az a Cegléd és a Nyíregyháza elleni mérkőzések voltak, és az a mi hibánk volt. Remélem, hogy a következő sorozatban jobban fogunk teljesíteni, de úgy gondolom, hogy az őszhöz képest előre lépett a csapat mind játékban, mind fizikálisan és taktikailag is. Majd meglátjuk, hogyan alakul a jövő.”
– Ugyan a válogatott vb selejtezőn való szereplése miatt két hétig nem játszunk tétmérkőzést, azonban a szünet utáni tizennégy nap sem ígérkezik könnyűnek, hiszen 14 nap alatt öt mérkőzés vár a csapatra, a szeptember 21-i kupamérkőzéssel együtt. Ezt figyelembe véve milyen munka vár a srácokra a szünetben?
Nagy Tibor: „Van ez az első hét, amire azt mondom, hogy „pihenő”. Frissítő gyakorlatok voltak, nem akartam terhelni a játékosokat, próbálom őket minél előbb újra jó állapotba hozni. Úgy gondolom, hogy ez a hét arról kell, hogy szóljon, hogy újra frissek legyenek, az izomzatukat rendbe rakjuk, mert újabb nehéz sorozat vár ránk. 14 nap alatt öt meccs lesz, hiszen bejön a kupa is. (a Magyar Kupában szeptember 21-én az ESMTK csapatával játszunk – a szerk.) És azt azért ne felejtsük el, hogy mi mindig utazunk, ami nagyon fárasztó. Dunaújvárosban tényleg minden rendben van, kiszolgálnak minket teljes mellszélességgel, de két és fél órát kell odautazni, két és fél órát vissza, ami azért terhelő, plusz utána három nap múlva megint utazunk. Nagyon észnél kell lennünk, hogy hogyan építjük fel a következő két hetet. Nem lesz egy könnyű sorozatunk. Ami érdekesség, hogy mi az úgymond, de ez csak idézőjelbe, tehát az úgymond „gyengébb” csapatok ellen, akik most hátul vannak, mi a végén játszunk. Remélem, hogy a pályák meg fogják adni azt a lehetőséget, hogy játék legyen, és ne egy brusztfoci, és akkor a vége felé remélem odaérünk, ahova szeretnénk, ami az elképzelésünk.”
– Mit lehet tudni a sérültjeinkről, gondolok itt például Görgényi Dávidra, Tóth Barnira vagy éppen Mátyás Zsoltra? Előreláthatólag kire mikor számíthatsz újra?
Nagy Tibor: „Fehér Zoli a kapusunk, még érzi egy kicsit a lábát, úgyhogy neki biztos kell még két hét. A Görgényi és a Tóth Barna is kezd felépülni, de még mindig érzik a sérülésüket. A Barna úgy gondolom, hogy egy kicsit előrébb tart, mint a Göresz. A Göresz még mindig érzi a lábfejét. A Mátyás Zsoltnál sajnos már a harmadik hete ugyanaz a probléma, még mindig érzi ugyanazt a sérülését, ezt a talpgyulladást, ami nem egy könnyű, mert minden nap használja, ha nem jön edzésre, akkor is, ha megy, és ezért a gyulladás nehezebben gyógyul.
A Nyilas Eleknek van egy térd mögötti izomsérülése, ami remélem nem komoly, reméljük egy-két napon belül pihenéssel rendbe jön. Úgy gondolom, hogy rendben vagyunk. Azonban ezáltal a fiatalokra óriási teher hárul, mert kiesett a Mátyás, kiesett a Fehér Zoli, tehát kiesett két fiatal. Én öt-hat fiatallal számoltam, most abból kettő hosszabb időre kiesett, ami azt jelenti, hogy arra a háromra – mivel a Nagy Sanyi is beteg – emberre hárul minden teher. Nem könnyű nekik az biztos. Lehet, hogy sokat várok még tőlük, de úgy gondolom, hogy ezt nekik is meg kell érteniük, hogy maximalistának kell lenni, és minden nap, és minden meccsen meg kell „halni”, mert úgy fogunk előrébb jutni, ők is és a csapat is.”
Kipróbálnád a sportfogadást? A legjobb helyen jársz! (x)
