Valencia – A szingapúri üzletember tönkreteszi a nagy múltú csapatot?
Ha a Valenciának lenne Facebook állapota, akkor a „nagyon bonyolult” lenne az.
Ez a nagyszerű hasonlat Tim Stannard szájából hangzott el, aki a FourFourTwo.com újságírója. Tény is való, hogy az egykor szebb napokat is látott spanyol gárda egyre inkább csúszik le, ami nem egyedi eset sajnos, hiszen gondoljunk csak a Steaua Bukarestre, amely 1989-ben BEK döntőt játszott, vagy az Aston Villára, amely 1982-ben szintén ott volt, vagy Spanyolországon belül a Deportivo de La Corunára. Sajnos ezek a csapatok már mind anyagi gondokkal küzdenek, vagy a másodosztályban szenvednek, ami könnyen előfordulhat a Denevérekkel is.
Jelenleg hatalmas gondban van a Valencia, amely az utóbbi években rendre ott volt a Bajnokok Ligájában és a La Ligában is meghatározó szereplő volt, ám mára eljutottunk oda, hogy egy középcsapatról beszéljünk a Valencia kapcsán.
Az egész 2014 májusában fordult rosszra, amikor egy szingapúri üzletember, név szerint Peter Lim vette át az irányítást, aki azt ígérete visszajuttatja a Denevéreket az elitbe, a Barcelona, a Real Madrid és az Atlético Madrid mellé.
A 93. percben hozta össze a világ legnagyobb potyáját – NB1.hu
A korai igazolások még egészen biztatóak voltak, hiszen Lim Jorge Mendeshez, jó barátjához fordult, aki korunk legsikeresebb és legrafináltabb játékosügynöke. Így érkezhetett a csapathoz a portugál André Gomes, vagy éppen az edző, Nuno Espírito Santo, aki Mendes első ügyfele volt, sőt a korábbi kapus még mindig a Gestifute ügyfele, olyan játékosok mellett, mint Cristiano Ronaldo, Fábio Coentrão, Ángel Di María, João Moutinho vagy éppen Diego Costa.
Úgy tűnt, hogy minden rendben van, a Valencia visszatérhet Európa elitjébe, ám mindez illúzió volt, hiszen Nunót a második szezonjában menesztették, majd Gary Neville követte őt, a korábbi Manchester United védő, aki Lim üzlettársa, ám ő sem fejezte be a szezont. Őt Paco Ayestarán váltotta, aki korábban az angol segítője volt, ám négy vereséggel nyitott, úgyhogy ő is repült, helyét pedig a korábbi olasz szövetségi kapitány Cesare Prandelli vette át, ám ő még az Újévet sem élte meg. Kész kabaré volt, ami ekkortájt műveltek a Valenciával. Edzőt nem tudtak találni, hiszen egy ilyen kaotikus helyzetű klubhoz nem tolonganak a szakvezetők, így Voro Gonzalez vette át a csapat irányítását, aki már régóta szolgálja szeretett klubját, ám mindig csak tűzoltóként számítanak rá.
Az igazolások megvoltak, sőt, úgy tűnt pénzből se lesz hiány, hiszen 135 millió eurót költöttek az átigazolási piacon olyan játékosokra, mint Alvaro Negredo, Rodrigo, Andre Gomes és Joao Cancelo, akiket kölcsön után vettek meg. Mendes által még jöttek jól csengő nevek, mint például Zakaria Bakkali, Aymen Abdennour, Santi Mina, Mathew Ryan, Aderlan Santos és Danilo. Azonban majdnem mindannyian csalódást keltettek, ráadásul Mendes nem csak hozott, hanem el is vitt játékosokat, a legfájóbb pedig Nicolas Otamendi elvesztése volt.
Olvasóink segítségével adtuk át Nagy Ádámnak a Magyar Aranylabdát – NB1.hu
Nem csak az a gond, hogy Lim csupán üzleti célokra használja ezt a nagy múltú csapatot, hanem a legendáit küldi el a különböző posztokról, helyükre pedig a strómanjait állítja. 2015 nyarán Amadeo Salvo elnök mellett a sportigazgató Francisco Rufete és a játékosmegfigyelő, Fabian Ayala is távozott, ami még fájóbb annak tudatában, hogy mindannyian ex-Valencia játékosok voltak. Salvot Lim tanácsadója, Lay Hoon Chan váltotta, ami azt jelentette, hogy minden poszton a tulajdonos emberei álltak.
Szomorú ezt látni, hiszen a Valencia nagyon sikeres volt korábban. Ám sikerek előtt hasonló mélyponton volt a csapat a ’80-as években. 1982-ben Miljan Miljanovic lett a gárda edzője, ám ez nem volt egy jó húzás, hiszen csupán a 17. helyen végeztek, ám megmenekültek, nem úgy, mint az 1985/86-os szezonban, amikor az utolsó helyen zártak, a játékosok pedig nem kaptak fizetést, és a morál is nagyon rossz volt. 55 év után ekkor estek ki először az élvonalból, ami hatalmas megrázkódtatás volt a szurkolóknak.
A megmentő Arturo Tuzón volt, aki visszavezette az élvonalba a Denevéreket. Alfredo Di Stéfano lett az edző, míg a csapat visszajutott az élvonalba. Di Stéfano az 1987/88-es szezonig maradt, amikor a 14.-ek lettek a La Ligában. Ahhoz, hogy megszilárdítsák a helyüket az élvonalban szükség volt a bolgár csatárra, Luboslav Penevre, aki 1989-ben érkezett. Guus Hiddink érkezett 1991/92-ben, vele pedig egészen a negyedik helyig eljutottak, míg a Copa del Reyben a negyeddöntőig meneteltek.
1994-ben Carlos Alberto Parreira lett az új menedzser, aki abban az évben világbajnokságot nyert a brazil válogatottal. Parreria azonnal leigazolta Andoni Zubizarretát, az orosz csatárt, Oleg Salenkót és Predrag Mijatovicot is, ám az eredmények nem jöttek, így a brazilt José Manuel Rielo érkezett. Utána pedig jött (nem közvetlenül) egy bizonyos Rafa Benítez, aki feljuttatta a Tenerifét a La Ligába a Segunda Divisiónból.
A sikerkorszak az ő nevéhez köthető, hiszen 2001-től 2004-ig két La Liga elsőség, egy UEFA Kupa, egy Copa del Rey és egy UEFA Szuperkupa győzelem köthető a Valencia nevéhez.
Visszatérve a jelenhez, fentebb olvashattuk, hogy a sikerkorszak előtt is volt egy nagyobb hullámvölgy, csakúgy, mint most, aminek nyilván előbb-utóbbi vége lesz. Mindenesetre az biztató, hogy már felbukkan egy-két tehetséges, spanyol fiatal a kezdőbe, gondoljunk csak a 19 éves balhátvédre, Antonio Latorrére, a 23 éves Álvaro Medránra, vagy a legnagyobb ígéretre, a 20 éves Carlos Solerre, aki a La Ligában idén 16 meccsen már játszott is. Velük sokkal fényesebbnek tűnik a jövő, reméljük így is lesz ez.
Nagy László
Kipróbálnád a sportfogadást? A legjobb helyen jársz! (x)
