Így élte át a honfitársunk a katalánok megsemmisülését.
Az idén 20 éves nb1.hu fennállása során mindig is rengeteg segítséget kapott a szurkolói szubkultúra tagjaitól. Hihetetlenül sokszor segítették honlapunkat az ultrák utazásokban (gyakorlatilag egyszer sem fogadva el, hogy mondjuk a benyába beszálljunk), de rengeteg információt, képet és videót is kaptunk már, a hibáinkra való felhívásokról nem is beszélve.
Most konkrét beszámolót kaptunk a tegnapi, Liverpool-Barcelona (4-0, továbbjutottak az angolok 4-3-as összesítéssel) mérkőzésről, méghozzá Makádi Pétertől, aki Liverpoolban él. A beszámolóját változtatás nélkül tesszük közzé.
Bárki, aki itthon vagy a világban meccsen jár és van kedve beszámolót készíteni és elküldi nekünk, azt örömmel vesszük és közzétesszük továbbra is, mint már annyiszor. Ha van kedvetek, akkor írjatok az info@nb1.hu címre, vagy Facebook-oldalunkon küldjetek üzenetet, és mi továbbra is örökké hálásak leszünk nektek.
Íme, Péter élménybeszámolója:
Nem tudom, milyen messziről kezdjem, gyerekkoromban már kint voltak a liverpooli szurkolói dalok a falamon nyomtatva, 2001 es 2005 után azt hittem, hogy ilyet már nem lehet átélni.
2016-ban a Dortmund ellen volt egy nagy fordítás, de ez mindennél nagyobb volt. 24 órával a visszavágó előtt a TV előtt ültem teljesen összezuhanva miután Kompany belotte azt az irgalmatlan nagy bombat. Egyből utána elmentem aludni.
Úgy lett jegyem, hogy 3 helyi srácnak segítettem szerezni (alap áron) úgy, hogy frissítgettem az oldalt egész nap, három napig. Én a saját kártyámra nem vehettem mert sok kritérium volt a jegyvásárláshoz. Aztán meccsnap előtt egyszer csak hívott valaki: Hallotta, hogy önzetlenül segítettem, eladna egy jegyet ha szeretném.
Meccsnapon reggel szaladtam az irodába a vasútállomásról a boldogságtól. Bajnokok Ligája elődöntőre megyek este!
Jöttek a keserű kék kollégák: "Minek mész, semmi tétje".
Munka után egyből hazamentem, felvettem a 2005-ös, idegenbeli Luis Garcia mezt, amiben kettőt vágott a Leverkusennek, mert hát Garcia mégis csak otthagyta a Barcát a Liverpool kedvéért.
Úton a stadionba par borzasztó arrogáns, beképzelt es lekezelő vendégszurkoló bosszantott, de volt ez már rosszabb is. Beérek a Park Pubba, ott mar mindenki szokás szerint énekel, gyors sörök aztán irány az Anfield Road End, a lelátó alatt meg dobok két fontot a Liverpool továbbjutására 12/1 szorzóért. Bent a szokásos YNWA, óriási a hangulat, ahogy az európai estéken lenni szokott. Gyakorlatilag mindenki megállás nélkül énekelt. Gyorsan jött a gól amiről álmodtam, hangerő feljebb, félidő, 1-0, a Barcelona levegőt nem kap, két métert nem bírnak mozdulni.
Jött a második gól, mar a pálya másik végében lévő kapuba, az emberek körülöttem megállnak egy pillanatra, senki nem érti mi van, talán a játékosok testbeszéde azt sugallta, hogy megállt a játék. Aztán leesik, és elszabadul a pokol. Pont abban a percben jött a gól, mikor Isztambulban. Két percre rá még egy, pont, mint Isztambulban. Mar nagyjából száz stadionban jártam, ebből jó pár hírhedt a remek szurkolóikról, de olyan hangorkánt, mint ami a harmadik es negyedik gólnál volt, meg nem éltem át.
A szöglet után megint nem értettem, hogy mi volt, mázli, hogy Ter Stegen sem. 4-0. A szurkolók bent ünnepelnek, énekelnek meg vagy fél órát. Trent, a helyi srác fut körbe-körbe a stadionban. Én észreveszem, hogy teljesen lemerült a telefonom, egy helyi srác felajánlja hogy lefotóz es elküldi Facebookon.
Ki a stadionból, gyorsan be akartam szerezni minden szuvenírt erről a meccsről, amiről a legendákat írjak majd. Mire kiértem minden elfogyott. Mindent eladtak.
Hazafele nekem 45 perc a stadiontól gyalog. Emberek az ablakban lógva lobogtatják a zászlokat, gyerekek szaladnak fel és alá, autók lassítanak es a szurkolók kihajolva éneklik a Luis Garcia dalt mikor meglátják a mezt, illetve a vadonatúj dalt is:
2005 után nem gondoltam, hogy átélhetek még egy ilyet. Itt egy generáció, a velem egyidősek akik gyakorlatilag csak a szenvedést kapták 15 éves koruk óta. Most három héttel a döntő előtt 1.40 az odds a Liverpool BL-győzelmére, ilyen még nem volt. A járatok már este a meccs után tele voltak, en is csak úgy tudtam foglalni, hogy Budapestre repülök, onnan vonattal Pozsonyba es onnan tovább Madridba. Mar csak 6-800 font környékén lehet repülőt találni. Az emberek most 150 fős repülőgépeket bérelnek, hogy úgy menjenek el a döntőre, mások 28 órás buszutat választják. A Liverpool csak 16600 jegyet kapott a 67000-es stadionba, de ennek a többszöröse utazik Madridba. Szerencsere én mar júliusban foglaltam szállást, mert már elképesztően felment az ára."