Budapest – A következő szezonban a Bournemouth és a Blackpool lesz a két angol csapatom.
Inkább rögtön az elején bevallom, mintsem eljátsszam (értsd: adatokat keresek róluk az interneten és megírom), hogy mekkora Leicester-szakértő vagyok, mert csak a következők vannak meg egyből és séróból az új angol bajnokcsapatról. Olyan edzőjük van, akit már mindenki leírt a korábbi sikerei ellenére is (mert már voltak bukásai), meg az is megvan, hogy a legjobb játékosuk egy olyan csatár, aki pár évvel ezelőtt még kábé a 876. osztályban játszott (vagy ült néha a padon), most meg ő Anglia legnagyobb istene.
És ez nekem most mindennél jobban bejön!
Pontosan azért, mert a Leicester bebizonyította, hogy nem minden esetben csak a pénz számít!
Engem nem vonz annyira, mint az ő sikerük, hogy egymás után az 500. bajnoki címét nyeri meg az egyik kiemelt bajnokság totálisan kiemelkedő csapata. Hogy ugyanaz a két óriás szokott egymással harcolni a másik kiemelkedő ligában. Azért sem lelkesedem annyira, hogy kábé mindig ugyanaz a 8 csapat jut be a BL-ben a legjobb 8 közé. Félreértés ne essék: remek csapatok, nagyszerű szurkolótáborok, ápolni és megbecsülni való múlt, fontos társadalmi küldetés is bíztató jövőkép jellemzi ezeket a gárdákat a remek, szórakoztató labdarúgásuk mellett. Csak a csapból is ők folynak…
Emiatt is örülök annyira a Leicester elsőségének.
Azért, mert a diadaluk szembemegy a trendekkel. A megszokott sémákkal, és azzal is, hogy csak a pénz rangsorol a labdarúgásban is.
A Leicestert az alázat, az összefogás, az egymás segítése, a klub és a szurkolók iránt érzett szeretet és tisztelet, a becsvágy, a szerénység és egyéb olyan jellemvonások segítették a győzelemre, amelyek már nem feltétlenül jellemzői a mai felgyorsult, elanyagiasodott és elgépiesedett világunknak.
Örülnék neki, ha jövőre mondjuk a Bournemouth nyerné az angol bajnokságot, a Blackpool meg a kupát. Vagy fordítva!
Azért mert nagyon kicsik az óriásokhoz képest, és azért is, mert szükség van arra, hogy ne lehessen már minden meccsről előre megmondani, hogy mi lesz a végeredménye, mert megszűnt létezni a papírforma felborulása.
A sport és a labdarúgás ugyanis a kiszámíthatatlansága miatt a legszebb a szurkolóknak. Amikor lehet azért drukkolni, hogy még akkor is van remény, amikor már senki szerint nincsen.
És ami a legjobb: végre egy meglepetés, amiről még nem állította senki, hogy bunda volt.
Pedig manapság már minden ilyen jellegű eredményt annak gondolnak a drukkerek, ezért is ünneplem a Leicester sikerét.
Úgyhogy a következő idényben a Bournemouth lesz a csapatom a bajnokságban, a kupában meg a Blackpool.
Aztán ha elvéreznek, csak azért sem fogok egyetlen gigásznak sem drukkolni, hanem azzal nyugtatom majd magam, hogy a Leicester az előző kiírásban bebizonyította: a csodákhoz nem mindig kellenek a milliárdok!
És a megegyezések sem!
Kipróbálnád a sportfogadást? A legjobb helyen jársz! (x)
