Interjú Horváth Dáviddal.
Menet közben vette át Bognár György MTK-ját Horváth Dávid, aki a tavalyi, kieséssel végződő szezon utolsó négy mérkőzésén már irányította a klub felnőtt csapatát. A tréner szerint az eredményes „tesztidőszak” annak köszönhető, hogy klubja jól építette őt fel, a korábban általa edzett ifi csapat történelmi sikerét pedig búcsúzóul az ellenfél feltérképezésével segítette. Horváth Dáviddal beszélgettünk.
A nyári igazolások és az első bajnoki mérkőzések után nagyon úgy tűnt, hogy simán lelépheti az NB II-t az MTK. Szerinted mi tört el ezután a csapatnál?
Erre mindenki kereste a megoldást, az okokat. A csapat belekerült egy negatív spirálba, amiből valamiért nem tudott kijönni. Két-három meccses hullámvölgyek minden csapatot elérnek, ez viszont hat találkozót ölelt fel, a csapat pedig valamiért egyszerűen nem találta meg a kiutat.
Miben volt a legszükségesebb a változtatás, mikor átvetted a csapatot Bognár Györgytől?
Megkönnyítette a helyzetemet, hogy megvolt a megfelelő kémia a stáb és a játékosok között, ez nagyon jó alap volt. El tudtunk kezdeni a munkát a saját felfogásunkban. Persze nem rontottunk ajtóstul a házba, apróbb módosításokról volt szó, de fontos volt, hogy a játékosok érezzék, más eszközökhöz kell nyúlnunk, hogy kirángassuk magunkat a gödörből.
Mik voltak ezek?
Kevesebb kockázatot vállaltunk labda nélkül, ami hozzájárult ahhoz, hogy kicsit biztonságosabban tudjunk futballozni. Mondom ezt úgy, hogy a kapott gólok száma egyébként nem változott a kinevezésem óta, viszont a jellegük igen. Tizenkét kapott gól sok hét meccsen, ezek fele viszont pontrúgásokból érkezett, ebben persze javulni kell, ugyanakkor ez azt is bizonyítja, hogy a labda elleni játékunk fejlődött. Rúgott gólok terén viszont még előre is léptünk egy picit, aminek nagyon örülök.
A tavalyi szezon utolsó négy meccsén átmenetileg te irányítottad a felnőtt csapatot, a bentmaradás nem jött össze, a jó szereplés viszont igen, így meg lett a hiteled és a respekted a csapat szemében. Te hogy érezted?
Az egy nagyon jó tesztidőszak volt számomra, ahol élesben ismerhetett meg engem az MTK közössége, a szurkolók is akkor ismerték meg igazán a nevemet. Ez persze nem a semmiből jött, három évvel ezelőtt Selei András klubigazgató és Polyák Balázs klubmenedzser úgy hozott engem ide az MTK-hoz, hogy ismerkedjek meg az itteni közeggel, és kapjak olyan projekteket, ahol megmutathatom, hogy alkalmas vagyok az első csapat irányítására. Örülök, hogy ez jól sikerült, és azon a négy találkozón tudtam bizonyítani, hogy megérettem a feladatra.
AZ U19-es csapat, amelyet Balogh Béla tőled vett át, ősszel történelmet írt az ifjúsági BL-ben. Téged mennyire leptek meg?
Itt nem edzők csapatairól beszélünk, közös szakmai munka zajlik. Az ifi BL-ben szereplő keret például három csapatból: az NB II-es, az NB III-as és az U19-es együttesből tevődik össze. Az Ashdod történelmi legyőzésében egyébként még benne volt az én kezem is, még ha csak a lelátóról néztem is. Pár nappal a kinevezésem után az NB II-es stábunkkal térképeztük fel az ellenfelet, a videóelemzőnkkel ott voltunk Banja Lukában, az Ashdod mérkőzésén. Nagyon örültem a fiatalok sikerének, a lett bajnok legyőzése még papírforma volt, az viszont, hogy az izraeli bajnok ellen jutottak be a tavaszi körbe, már komoly fegyvertény.
Az MTK élen jár a fiatal játékosok nevelésében, beépítésében, ez viszont az élvonalban nem mindig elég, néhány évente kiesés a vége. A klub szervezeti és gazdasági működése szempontjából fenntartható ez, vagy lehet számítani a szemléletváltásra?
Az én véleményem az, hogy ki kell tartani e mellett az elv mellett, akkor is, ha éppen nem jönnek az eredmények. Van egy lefektetett alap, tartani kell magunkat a tervhez, még ha olykor kellenek is kisebb módosítások. Semmi nem írhatja felül azt, hogy az MTK az első osztályban szerepeljen, de ugyanolyan fontos az, hogy fiatal játékosokat neveljünk ki, és megadjuk nekik a lehetőséget.
Több NB II-es, klub köztük az MTK is képviselteti magát a korosztályos válogatottakban. Szerinted az NB II mennyire készíti fel őket a nemzetközi U-mérkőzésekre?
Részben. Vannak olyan játékosok, akiknek megfelelő táptalaj, hogy az NB II-be játszanak, de szerintem egy U21-es válogatott nagy részének az NB I-ben kell játszania. Mi is mindent megteszünk, hogy jövőre az élvonalban szerepelhessünk, hogy a mi korosztályos válogatottjaink is az NB I-ben edződjenek. Fontos, hogy azok, akiket tehetségeknek hívunk, az első osztályban játsszanak, és ne a másodvonalban.
Ha a tavaszi szezon három, számotokra legfontosabb meccsét kéne megjelölnöd, akkor melyeket mondanád?
Az első két tavaszi fordulót mindenképpen, hiszen fontos lesz a jó kezdés. Harmadiknak pedig az egész áprilisi hónapot mondanám, akkor hét bajnokink lesz. Szerintem akkor fog eldőlni a feljutás kérdése, aki abból a menetelésből jól jön ki, az fog feljutni.
Másodszor vagy vezetőedző az MTK-nál, most nem csak beugróként. A te sorsodat mennyiben befolyásolja az, hogy sikerül-e a feljutás?
A vezetők nekem egyértelműen azt mondták, a minimális célkitűzés a feljutás. Nagyon remélem, hogy ez sikerülni fog, és hozzá tudok ehhez tenni a munkámmal. Arról egyelőre nem beszéltünk, hogy mi lesz, ha ez nem jön össze.
