Rossi elárulta, miről beszélt öt órát az aranylabdás focistával

A szövetségi kapitány egy példával szemléltette, miért tartja hozzáértőnek és intelligensnek a magyar drukkereket.

Marco Rossi a futballgenerációk aranykoráról szóló keddi beszélgetésen, a Groupama Arénában azt mondta: reméli, Magyarország is visszatérhet még a csúcsra, de az addig tartó sok-sok lépést már biztosan nem vele fogja megtenni a válogatott. Addig is jó tanácsként az üzeni a fiataloknak, hogy ne a pénz, hanem a sport legyen a központban akkor, amikor a futballjövőjüket tervezgetik.

A Football Forum Hungary 2023 konferencián arról kérdezték Marco Rossit, lehet-e egyszer újabb aranykora a most már közel tíz éve fejlődést mutató magyar válogatottnak.

„Ha kikapsz, idióta edző vagy az olaszok szerint”

Rossi úgy gondolja, a fiatalokkal egy bizonyos szempontból könnyebb egy klubedzőnek dolgoznia, hiszen minden nap találkozhat a játékossal, megismertetheti vele a futballról alkotott gondolkodását, és figyelni tudja, hogy jó irányba tart-e.

„Egy nagycsapatban vagy a válogatottban a nyomás kifejezetten magas, és ha túl korán kerül kezdőbe a fiatal futballista, akkor könnyen kiéghet. Persze, az edzőnek bátornak kell lennie, miközben a ’10 millió szövetségi kapitánytól’ hallja, hogy mit is kellene tennie. 2022-ben, Németország ellen én bátran bevetettem Kerkez Milost, és mint kiderült, jól tettem.”

A kapitány nagyon sok figyelemre méltó fiatal labdarúgót lát Magyarországon, és reméli, sokuk képes lesz hasonló útra lépni, mint például Lisztes Krisztián.

Jó lenne, ha a jövőben majd minél több ilyen fiatalt tudnánk behívni a nemzeti csapatba. Azt nem tudom biztosan, lesz-e valaha még olyan aranykora a magyar futballnak, mint korábban. De hogy lehessen, ahhoz a fiataloknak a szükséges apró lépéseket meg kell tenniük, miközben meg kell tartani a lelkesedést a futball iránt.

Rossi lelkesedése mindig is óriási volt, és ezt az eleinte kritikus magyar szurkolók is észrevették. „Magyarországon ma már támogatni tudják az emberek, ha látják a megfelelő erőfeszítést. Olaszországban ez kevésbé jellemző. Játszhatsz fantasztikusan, de ha kikapsz, idióta edző vagy.”

A legjobb példa a fiatalok számára Rossi szerint Szoboszlai Dominik. „Látszik rajta, hogy egyre magasabb szintre szeretne odakerülni. Egyre erősebb lett fizikailag, és egyre nagyobb hatással van a csapatra. És ez a megfelelő mentalitás.”

Jenei Imre nem véletlenül nyert BEK-et

Marco Rossi mellett az egykori 74-szeres román válogatott Ioan Lupescut is kérdezték a fiatalokról, aki a saját példáját elevenítette fel. „Az 1990-es olaszországi világbajnokságon történt. Tagja lettem a keretnek, majd az első mérkőzésen azon vettem észre magam, hogy ott vagyok a kezdőcsapatban, és a meccset 2-0-ra megnyerjük Szovjetunió ellen.  A kapitányunk, Jenei Imre egy nagyon nyugodt ember volt, amiből a játékosai önbizalmat tudtak meríteni. Ha hibáztál, odament hozzád, és azt mondta, nem tehetsz róla, ez az ő hibája. Nagyon kellemes ember volt, és nem véletlen, hogy 1986-ban BEK-et tudott nyerni vele a Steaua.”

Lupescu visszaemlékezett a román futball aranykorára, amely klubszinten a 80-as 90-es években volt. „Ekkor volt olyan időszak, amikor minden második évben legalább elődöntőt játszott valamelyik román csapat – Craiova, Dinamo, Steaua – az európai kupákban. Úgy, hogy csak román játékosai és román edzői voltak ezeknek a kluboknak (Jenei Imre és Bölöni László román nemzetiségű magyarként volt edző, illetve játékos – a szerk.).

A mai tudományos dolgok hiányoztak a labdarúgásból, nem volt internet, mégis, egy nagyszerű időszak volt. Mégis jobbak voltunk, mint most. Mi lehet az oka? A probléma az edzőképzésben keresendő, főleg az utánpótlásedzők minősége hagy kívánni valót maga után. Az 1989-es forradalom, majd az 1990-es vb után sok játékos külföldre tudott igazolni, így az 1994-es vb-n már a topligákban megszerzett tapasztalatokkal felvértezett játékosok szerepeltek a válogatottban.

Rájöttünk, a játékosok, akikre felnéztünk korábban, nem jobbak, mint mi. Ez sok önbizalmat adott, mindemellett a tapasztalt és a fiatal játékosok elegyéből egy remek válogatott állt össze. Persze, szerencsére is szükségünk volt, de az mindenkinek jól jön. Így pedig egy remek tornán tudtunk szerepelni 1994-ben.”

Lupescu szerint van benne igazság, hogy az 1994-es román-argentin (3-2) meccs minden idők egyik legjobb vb-találkozója volt. „Nem volt könnyű dolgunk, Los Angelesben 85 ezren az argentinoknak, 5 ezren nekünk szurkoltak. Mégis sikerült nyernünk egy egészen fantasztikus mérkőzésen. Maradona nem játszott eltiltás miatt, de mi korábban már találkoztunk vele, méghozzá az 1990-es vb-n. Azt a mérkőzést Nápolyban rendezték, ami hazai pálya volt neki, a vége pedig 1-1 lett.”

A 90-es években nemcsak egy Messi és egy Ronaldo volt

Az 1994-es tornán megannyi felejthetetlen játékost láthattunk: Romário, Sztoicskov, Roberto Baggio, Valderrama. Tényleg ennyire kiemelkedő időszak volt, vagy csak most tűnik szépnek ez a vb ennyi év távlatából? – kérdezték Marco Rossit.

„Nagyon sok ember nosztalgiával tekint vissza a múltra, és arra gondolunk, szebb volt a múlt, mint a jelen.

Sztoicskovval 4-5 órát beszélgettünk, és az is szóba került, hogy az 1990-es években elképesztően sok tehetséges futballista volt, ráadásul minden európai országban. Az Aranylabda évről évre máshoz került, mert nagyon sok játékos tudásszintje magas volt. Miközben az elmúlt 10-20 évben rendre Messi és Ronaldo osztozott az év legjobb játékosa díján. Több topjátékos volt az 1990-es években, mint most.

Az Aranycsapat idejében Magyarországot topszinten lévő edző, tudás és játékosok jellemezték. A történelemben a legjobbak időszaka időről időre cserélődik. Hogy a magyarok újra visszatérhessenek a legjobbak közé, ahhoz idő és nagyon kemény munka kell, illetve az is nagyon fontos, hogy napról napra bővítsd a tudásodat. Az élet minden területére igaz, hogy a fejlődéshez minden nap tanulni kell valamit. Ha nem törekedsz a fejlődésre, akkor nem tudod elérni a céljaidat. A jövő pedig természetesen a fiataloké, ezért rájuk kell fókuszálni.”

Marco Rossi arról is beszélt, hogy igencsak nehéz a topligából behívnia a válogatottba a játékosokat, mert a klubok azt éreztetik vele, hogy az ő mérkőzéseik fontosabbak a nemzeti csapat találkozóinál. „De ez egyáltalán nem igaz, ráadásul egyetlen alkalommal sem érzékeltem, hogy egy-egy adott labdarúgó ne a legnagyobb büszkeséggel jött volna haza a telki edzőtáborba a válogatott meccsek előtt.”

Ettől függetlenül a kapitány jól megválogatja, kiknek címez meghívót. „A 2019-es, Wales elleni meccs óta csak azokat hívom be, akikről tudom, hogy képesek harcolni nemzetközi szinten, és fizikálisan is készek a bevetésre.”

„A szurkolóink hozzáértők és intelligensek”

Lupescu jól látja, hogy Magyarország nagyon sokat fejlődött az elmúlt 10 évben. „Talán a legtöbbet Európa középső és keleti részében, ha az infrastruktúrát, a stadionok minőségét, a válogatott erősségét nézzük. Romániában a sport nem fontos a kormányzat számára, és ezt nagyon sajnálom, mert egyébként nagyon sok tehetséges sportolónk van. Ott van például David Popovici, az új Phelps, aki felnőtt világrekordokat döntöget úszásban. Támogatni kellene a sportokat, de nemcsak a futballt; a teniszt, a kézilabdát szintén. Magyarországon ez történik.”

Marco Rossi nagyon örül annak, hogy a szurkolók ma már értékelni tudják a munkáját akkor is, ha esetleg nem győz a csapat. „Nem nyerhetsz mindig, akkor sem, ha a tiéd a világ legjobb csapata. De ami nagyon fontos, hogy mindent meg kell tenni a győzelemért. A szurkolóink elég hozzáértők és intelligensek ahhoz, hogy megértsék, mi mindent igyekszünk megtenni, amit csak tudunk. A drukkereink jelen pillanatban elismerik, hogy ha felmegyünk a gyepre, akkor nem félünk az ellenféltől, akkor sem, ha komoly játékerőt képvisel. Mindent megteszünk azért, hogy megnyerjünk minden párharcot, és hogy miénk legyen a három pont. A győzelem persze sok mindenen múlik, a körülményeken, a szerencsén is.

Jól emlékszem, miután az Európa-bajnokság hazai meccsén 3-0-ra kikaptunk a portugáloktól, a szurkolók még két órával a meccs után is ünnepeltek minket a stadionon kívül. Kikaptunk, mégsem bántottak minket, mert látták, odatettük magunkat a 90 perc során. A legfontosabb dolog, hogy ez így is maradjon.

Mint ahogy az Eb-részvétel is folytatódhat, zsinórban harmadszor. „Az a célunk, hogy pótselejtező nélkül kijussunk az Eb-re, de valójában csak meccsről meccsre gondolkodom. Így nem is lehet más a célunk most, mint legyőzni Montenegrót.”