A magyar válogatott szakmai stábjában is dolgozott már.
A Vasas és a Békéscsaba edzőmérkőzését egy különleges vendég is figyelemmel kísérte. Varga Sándor menedzser tette tiszteletét a találkozón, aki olyan legendás játékosokat és edzőket képviselt, mint Oleg Blohin, Andrij Sevcsenko, Sztanyiszlav Csercseszov vagy az FTC fennállásának egyik legjobb trénere, Szerhij Rebrov. Varga büszkén mondhatja barátjának az Arsenal legendás menedzserét, Arsène Wengert is.
A menedzser a Vasas hivatalos oldalának adott interjút, amelyből a legérdekesebb részeket emeltük ki.
Miért a Vasashoz?
„Mondhatom, hogy egy negyvenéves barátság, hiszen ennyi ideje ismerem Pintér Attilát. Amikor 1984-ben Moszkvában ifjúsági Eb-t nyertek a válogatottal, ott ültem a szovjet kispadon, és közben titokban szurkoltam a magyaroknak. Azóta is szoros a viszonyunk, ahogy Nagy Miklóssal is, akivel még akkor beszélgettem először, mikor átvette a Vasas Kubala Akadémiát. Londonban élek a családommal, de most, hogy Budapestre jöttem, jelentkeztem náluk, és voltak olyan kedvesek, hogy meghívtak erre az edzőmeccsre.
Külön tetszett, hogy ennyi fiatalt láttam Vasas-mezben futballozni. Üde színfolt, ha valahol kitartanak amellett, hogy az akadémiáról próbálják eljuttatni a saját nevelésű fiatalokat az első csapatig. Pedig a világ nem erre tart… Jó barátságot ápolok Arsène Wengerrel, még játékosügynökként kerültem vele kapcsolatba az Arsenalnál.
Ő szokta mondani, hogy vásárolni mindenki tud, akinek van pénze, az viszont nagyon ritkán szempont a vezetőknél, hogy a pillanatnyi sikerhajhászás mellett figyelmet fordítsanak a saját fiatalok kinevelésére is. Becsülöm, hogy a Vasasnál ezt a hosszú és rögös utat járják, ez lenne a lényeg, ettől lesz jobb a labdarúgás.”
Kapcsolat a Vasassal
„Én már Mészölyön, Farkason, Benén, Alberten nőttem fel az 1966-os vébé alatt Kárpátalján. Akkor álmodni se mertem volna róla persze, hogy Kálmán egyszer a jóbarátom lesz. Akkor kezdődött ez a közös történet, amikor 1984-ben Magyarországra költöztünk a családommal, és az MLSZ-nél nagy szeretettel fogadtak munkatársként.
Mészöly Kálmán segítője lettem a felnőtt válogatottnál, majd 1991-ben, a Szovjetunió megszűnésekor együtt kaptunk visszautasíthatatlan ajánlatot Szaúd-Arábiából, az Al-Ittihadtól. Olyan feltételeket kínáltak, hogy nem mondhattunk nemet.
Nem egészen, és hát ez is a Vasashoz kötődik, hiszen amikor Kálmánnal kicsit félve tanakodtunk, hogy mi vár ránk Szaúd-Arábiában, éppen egy Kubala Lászlóval való beszélgetés döntötte el a Fáy utcában, hogy belevágunk. Kubala ugyanis korábban négy évet volt edző az országban, az Al-Hilal csapatánál, és minden kétségünket eloszlatta. Azt mondta, jó a foci, kedvesek az emberek, nincs mitől félni. Egyébként akkoriban olyan edzőlegendák is dolgoztak az ottani bajnokságban, mint Dettmar Cramer, a Bayern legendás trénere.”
Oleg Sirinbekov
„Valóban, szép vasasos emlék ez is! Hány meccsen láttam a Fáy utcában a szurkolók „Oleg, a király!” feliratú drapériáját. Anno Gellei Imre keresett meg, hogy bajban vannak, kell erősítés, és bár a tejhatalmú Lobanovszkij is vitte volna a Dinamo Kijevbe Sirinbekovot, valahogy sikerült meggyőznöm, hogy Magyarország felé vegye az irányt. Ez nem üzleti, hanem sokkal inkább érzelmi kérdés volt nekem, örülök, hogy beváltotta a várakozásokat, és segítette a Vasast. Oleggel is egyébként a mai napig kapcsolatban vagyok.”
Jövőbeli kívánságok
„Ez a csapat már az NB I-ben, a méltó helyén fog szerepelni. Akárhányszor beszélek Nagy Miklóssal, bátorítom, hogy ne térjen le az elkezdett útról és tartson ki az akadémista fiatalok kinevelésével kapcsolatos filozófia kapcsán. Rám számíthatnak, a Vasast mindig szívesen segítem bármilyen formában, ha tehetem. Hálás vagyok, hogy a mai napig nyitottsággal fogadnak.”
