A 4-szeres magyar válogatott középpályás még nem tudja, hol folytatja.
Interjút adott az nso.hu-nak Cseri Tamás.
A 36 éves, 4-szeres magyar válogatott játékost a Mezőkövesd kieséséről kérdezték – a középpályás pedig elárulta, egyáltalán nem alakult zökkenőmentesen számára a szezon eleje, amikor még Kuttor Attila irányította a csapatot.
„Ha már visszamentünk az időben: a nyárhoz az is hozzátartozik, hogy a vezetőedző, Kuttor Attila ki akart rúgni a csapatból. Ugyan ezt nem közölte velem szemtől szembe, csak meg kell nézni, mennyi lehetőséget kaptam tőle az első kilenc mérkőzésen. (…) Talán van, aki emlékszik, az előző idény hajrájában a Fehérvár elleni idegenbeli találkozón olyan rúgást kaptam, hogy három bokaszalagom teljesen, kettő pedig részlegesen elszakadt, ha csak azt veszem, hogy sérülés után tértem vissza, aligha ezt érdemeltem. Látszott, mennyire számol velem és még másokkal is, az elnök úr, Tállai András azonban kiállt mellettem, és azt mondta, aki annyit tett a klubért, mint én, az nem ilyen elbánást érdemel – utólag is köszönöm a korrektségét. Ment a bajnokság, az eredmények elmaradtak, és jött a pálfordulás.
Kisvárdán már újra kezdtem – Molnár Gábor, mondjuk, még akkor sem… –, és bár akkor még kikaptunk, a folytatásban már több szerepet kaptam, kaptunk, és az utolsó hét fordulóban szereztünk is tizenegy pontot az addigi négy mellé, ami már vállalható. Nem játszottam a sértődöttet, lenyeltem a békát, tettem a dolgomat. Aztán a téli felkészülésünk siralmasra sikerült, és ez meglátszott a tavaszi eredményeinken. Az összes ellenfél jobb volt nálunk, csak ezt senki sem akarta észrevenni, a kommunikáció újra olyan volt, mint az első kilenc bajnokin. Kuttor Attilával sok mindent megéltem, hiszen az első érájában sem indult jól a kapcsolatunk, aztán jóra fordult, majd megint rosszul alakult. Amikor meghívtak a válogatottba, mindenki gratulált a klubnál, kivéve őt, és bár megértem, ha nem egy harmincöt éves labdarúgó köré akarja építeni a csapatot, az emberi oldalt már nagyon nem.”
Cseri egyelőre még nem tudja, hol folytatja a karrierjét.
„Van, aki azt mondja, úgysem kellenék harminchat évesen senkinek, de el kell őket szomorítanom, több helyről is érdeklődtek már. Minden Tállai Andráson múlik – úgy érzem, szeretné a közös folytatást. Így vagyok ezzel én is, hiszen nemcsak az első osztályban, a sikerek idején kell büszkén viselni a mezt, hanem akkor is, amikor nehezebb a helyzet.”
Kipróbálnád a sportfogadást? A legjobb helyen jársz! (x)
