NB I – félszezon-értékelő.
A téli szünet után hamarosan újra útjára indul a labda az NBI 2022/2023-as szezonjában, azonban mielőtt kezdetét venné a küzdelem, megvizsgáltuk, mit mutatnak az adatok a bajnokság eddigi szakaszáról. A csapatszintű támadó mutatókban nem meglepő módon a Ferencváros dominál, azonban az egyéni szintű mérőszámok tekintetében már vegyesebb képet kapunk.
Ha adatokról beszélünk, akkor a vizsgálódást érdemes a legegyszerűbb mutatóval kezdeni, a gólokkal.
Szerzett gólok száma az NBI őszi félszezonjában
Az ábrán azt láthatjuk, hogy az ősszel legtöbb ponttal büszkélkedő Ferencváros szerezte a legtöbb gólt eddig a bajnokságban, szám szerint 34-e
t. Ebből a 34 gólból az FTC 25 találatot nyílt játékhelyzet után szerzett, ami a legjobb mutató az élvonalban. Négy gólt lőttek tizenegyesből, aminél többet csak a Kecskemét szerzett a büntető pontról. A Fradihoz hasonlóan négy büntetőt értékesített a Honvéd, de míg a zöld-fehéreknél ez az adat nem annyira aggasztó, addig Kispesten nem sok jóval kecsegtet a jövőt illetően. A Honvéd 11 gólt szerzett nyílt játékhelyzet után, ami a legalacsonyabb mutató a mezőnyben, és ehhez az adathoz az egyik legtöbb büntető után szerzett gól társul. Hosszú távon nem egy fenntartható modell az, hogy háromból egy gólunkat tizenegyes után fogjuk szerezni. Tavasszal meglátjuk, sikerül-e megoldást találni Kispesten a támadójáték javítására. A Fradinál érthető, hogy sok gólt szereznek büntetőből, hiszen sok időt töltenek a támadóharmadában és az ellenfeleik tizenhatosán belül, ahol egy elkésett belépő könnyen büntetőt eredményezhet.
Gólok időbeli megoszlása az NBI őszi félszezonjában
Megjegyzés: az öngólok nem képezték részét a vizsgálatnak
Amennyiben a gólok időbeli megoszlását vizsgáljuk, akkor azt láthatjuk, hogy nagy különbség nem figyelhető meg a 0-15, a 16-30 és 61-75 perces időperiódusok között, viszont meglepően sok gól esik a félidők végén, valamint a második félidő elején.
A legkiegyensúlyozottabb csapat ebben a tekintetben is az FTC, amely csapat minden periódusban szerzett legalább három gólt, de különösen a félidők elején (7 gól az első félidők elején, 6 a másodikban) és a félidők végén (7 gól az első félidők végén, 6 a másodikban) erős.
Gólok időbeli megoszlása csapatonként, részlet, NBI őszi félszezon
Megjegyzés: az öngólok nem képezték részét a vizsgálatnak
A Ferencvároson felül van viszont néhány más érdekes példa. Itt van például a Kisvárda, akik az őszi félszezonban 25 gólt szereztek, ha az öngólokat nem vesszük figyelembe, és ezek közül tízszer a második félidő elején találtak ellenfeleik kapujába. Ez azt jelenti, hogy a Kisvárda góljaik 40 százalékát ebben az időperiódusban szerezte ősszel, vagyis majdnem minden második góljuk közvetlenül a szünet után esett. Hasonló trend figyelhető meg a Paks csapatnál is, hiszen ők a 26 góljukból tízet szereztek közvetlenül a fordulás után (38 százalék).
A Mezőkövesd csapata inkább az első félidőben jeleskedett a gólszerzésben, hiszen 17 góljukból tizenegyet az első félidőben lőttek. Az első félidőn belül különösen a szünet előtti időszakban tudtak helyzeteket kialakítani. Az, hogy inkább az első félidőben volt veszélyesebb a csapat, különösen igaz a Vasasra, akik nem csak hogy a legkevesebb gólt szerezték (13) eddig a bajnokságban, de az esetükben a gólok időbeli megoszlása is igen aggasztó, hiszen mindösszesen két gólt tudtak szerezni a második félidőben.
Szerzett és kapott gólok kapcsolata az NBI őszi félszezonjában
Az ábrán a vízszintes tengelyen a szerzett, a függőlegesen a kapott gólokat jelenítettük meg. A legjobb csapatok a jobb felső sarokban helyezkednek el, hiszen ők sok gólt szereznek és keveset kapnak. Nem meglepő módon itt a Fradit találjuk, aki messze kiemelkedik a mezőnyből. Hozzá legközelebb a Kecskemét, a ZTE és a Puskás található, akik egyébként is üldözik a bajnoki címvédőt a táblázaton. A diagram bal alsó sarkában találjuk azokat a csapatokat, akik kevés gólt szereztek, de ellenük sok gólt lőttek az ellenfeleik. Ebbe a halmazban tartozik a Honvéd, az Újpest és a Mezőkövesd. Némileg meglepő, de itt foglal helyet a Fehérvár csapata is, akik az átlagosnál kevesebb gólt lőttek, de az átlagnál többet kaptak.
Támadáshoz való hozzájárulás mértéke az NBI őszi félszezonjában
(Megjegyzés: a kulcspassz olyan passz, amely után a társ kapura lövéssel próbálkozott)
Ami egyéni szinten a gólokat illeti, az őszi félszezon után a ZTE támadója, Eduvie Ikoba és a Paks csatára, Varga Barnabás közösen vezetik a góllövő listát 10-10 találattal. Közülük csak Ikoba fért fel arra a listára, ahol azt vizsgáltuk, hogy mely játékosok milyen mértékben járulnak hozzá a támadásokhoz. Remekül látszik, hogy Ikoba sok lövéssel operál, de kevés helyzetet készít elő. Ez szintén igaz a Mezőkövesdben játszó Stefan Drazicra is, bár nála több előkészítést figyelhetünk meg Ikobához képest. A listán az Újpesten játszó Nemanja Antonov készíti elő a legtöbb lövőhelyzetet, szám szerint 14-et. Érdekesség vele kapcsolatban, hogy 30 alkalommal is próbálkozott kapura lövéssel, de ezekből csak egyetlen egy gólt szerzett.
Védekező akciók az NBI őszi félszezonjában
Ami a védő játékosok teljesítményét illetik, a legtöbb labdaszerzést a Puskás Akadémia középhátvédje, Batik Bence mutatta be (247), a legtöbb megelőző szerelés a Kecskemét védőjének a nevéhez, Belényesi Csabához köthető (124). A legtöbb szabálytalanságot Bojan Sankovic (39) és Janis Karabeljov (38) követték el.
A szerző Kocsis Bence, az MLSZ adatelemzője.
Tedd meg első befizetésed, és legyen tiéd az akár 20.000 Ft értékű sportfogadási bónusz! (x)
