Szemtől szemben: Paksi FC-ZTE FC.
Ritkán jár együtt a „küzdős” és a „látványos” jelző egy labdarúgó-mérkőzés megítélésében, a Paks és a Zete viszont könnyedén ellenpéldát szolgáltathat a hétvégén.
Ellentétes hétközi élményekkel érkezik meg egymás elleni bajnokijára a Paks és a ZTE csapata. A MOL Magyar Kupában a tolnaiak hazai pályán kaptak ki 3-2-re a Vasastól, míg a vendégek magabiztos, 4-1-es sikert arattak Mezőkövesden. A bajnoki tabellán a 22. forduló előtt két helyezés és egyetlen pont választja el a csapatot.
Ami viszont az NB I-es formát illeti, egyik gárda sem lehet elégedett, elmúlt öt találkozóján a Paks 4, míg a Zalaegerszeg 5 pontot szerzett. Az egymással karöltve gyengélkedő Honvéd és Vasas társaságában persze még ezzel a mérleggel is nehéz veszélybe kerülni, de alighanem mindkét együttes jobb szereplésben bízott a téli szünetben.
A két csapatnak nem csak a tabellán elfoglalt pozíciója, de a játékstílusa is igen hasonló, az NB I talán két legdirektebb futballt játszó együtteséről beszélünk. Ennek persze az árnyoldala is megvan, az OTP Bank Liga két legtöbb labdavesztését produkáló társulata csap össze. Ezen ráadásul az sem változtat, hogy a tolnaiaknál ez a magas számot nagyrészt a 19 fordulón át irányító edző, Waltner Róbert hozta össze, mert a két Bognár Györggyel megvívott bajnokiján a Paks csak felfelé húzta ezt az átlagát.
Ez már önmagában ad egy olyan „randomfaktort” a mérkőzésnek, hogy a rutinosabb sportfogadók aligha merik rátolni a házat a mérkőzés bármely kimenetelére. Az izgalmas, szórakoztató játékban viszont van ok bízni: a két (vagy inkább egy?) stílus, azaz Bognár György és Ricardo Moniz találkozása igazi adok-kapokot ígér.
A két játékrendszer egyébként két igencsak hasonló centerre épül: Pakson Varga Barnabás, míg Zalaegerszegen Eduvie Ikoba húzza és húzta a szekeret. Utóbbinál a múlt idő per pillanat azért indokolt, mert míg Varga tavasszal ott folytatta, ahol ősszel abbahagyta, addig a nigériai-amerikai légiós jóval elmarad korábbi teljesítményétől, formahanyatlása miatt ki is került a kezdőcsapatból.
Hogy áldozzunk egy kicsit az unalmas bölcseletek oltárán is, arra is jó esély van, hogy a mérkőzés küzdő jellege domborodik majd ki. Nem csak labdavesztésekben, de a megvívott párharcokban is élen jár ugyanis a két együttes, ez a két tényező pedig együttesen jókora birkózást tesz majd lehetővé a középpályán.
Egy ilyen rohanós, pofozkodós meccsen döntő lehet, hogy melyik csapat tudja majd hatékonyabban uralni a középpályát, már amikor a hosszú, direkt labdákkal épp nem ívelik át felette a labdát a felek. Várhatóan sok lecsorgó, szabad labda lesz majd a két térfél közepén, így kulcsfontosságú lehet, hogy a két tréner hány olyan játékost mer – és tud – a kezdőcsapatba állítani, akik képesek aktívan és veszélyesen fellépni a középpályáról a támadóharmadba.
A hazaiaknál így akár olyan játékosok is nyerőemberek lehetnek, mint a megállás nélkül robotoló Windecker József és Papp Kristóf, a zalaiaknál pedig talán a szokottnál is nagyobb szerepe lehet az irányító középpályás Tajti Mátyásnak, nem is beszélve a két csapat szélsőiről.
Bár szaladtunk már falnak hasonló beharangozóval, vártunk már gólfesztivált egy később 1-0-val végződő meccs kapcsán is, ugyanakkor most újra megpróbáljuk. Szombaton a Paks és a ZTE, a hétfői Gegenpressing című podcastünkben pedig mi magunk hirdetünk majd ítéletet a jóslataink felett.
Kipróbálnád a sportfogadást? A legjobb helyen jársz! (x)
