Újra volt értelme Újpest-meccset nézni

Természetesen teljesen új felállásban kezdtünk, hat magyarral a kezdőnkben. Tamásnak és Tajtinak eddig csak percecskék jutottak, így a Krznar-korszak után ez az összeállítás maga a felüdülés.

Túl az akaraton

Nem emlékszem, hogy Bodor, az új megbízott edzőnk mikor mondta ki, de a mérkőzés felvezetőjében elhangzott, hogy azokat a játékosokat válogatta ki, akik a leginkább akarták a sikert. Nos, az akarat az erősen érezhető volt az első perctől kezdve. Óriási elánnal és fegyelmezettséggel kezdtük a meccset. Nagyjából öt percenként állapítottam meg, hogy még mindig bírjuk, még mindig jól megyünk. De talán volt még itt más is, főleg taktikailag. Nem nagy dolgok, csak apróságok, de mint tudjuk, az ördög a részletekben rejlik. Egyrészt, Bese belső védelembe állításával egy erős, jól fejelő játékos került középre, aki megfelelő érettséggel takarított. A földön csak két párharcot vívott és nyert meg, de a levegőben ez az arány 8/7 volt. Ez pedig egy nagyon hatékony fegyver a beadásokból élő Paks ellen. Nunes sem maradt el tőle sokkal: földön 3/2, míg a levegőben 5/3. Who the fuck is Duarte? Az is érezhető volt, hogy Bodor feljebb tolta a védekezésünket, de ezt azért tudtuk megtenni, mert a csapatból MINDENKI kivette a részét a védekezésből. Nagyon fontos volt, hogy a két szélén Matko és Horváth is jöttek vissza az emberükkel, míg középen a két hatos Rasak és Lacoux is nagyot dolgozott.

Saját fegyverével a Paks ellen

A Paks egyik erőssége, hogy a széleken létszámfölényt csinál, így mindig van, aki szabadon adhat be. Hát, 60-70 percig tökéletesen levédekeztük ezeket a szituációkat. Sőt! Nem csak hogy levédekeztük, hanem labdákat szereztünk, és azokól baromi gyorsan mentünk át támadásba. Nem volt az elmúlt évek tili-tolija, hanem direktben támadtuk a kapujukat. Azzal, hogy mindhárom csatárunk gyors is volt, és egyszerre volt két olyan középpályásunk Tajti és Lacoux, akik képesek voltak kulcspasszokkal tömni őket, számos kontrát vittünk végig, és alakítottunk ki gólhelyzeteket. Sőt, idevehetjük Horváth Krisztofert is, aki szintén kiváló passzokkal szolgálta a társakat. Szóval, nagyon ült a taktikánk. A középpályán egy-egy labdaszerzés után a labdabiztos középpályásaink gyorsan tisztára játszották magukat a visszatámadó, ám kicsit lassú Paksiakkal szemben, és máris indulhattak Beridzéék előre. Szemre is szép focit játszottunk.

Egységben az erő

Amikor pedig valami hiba csúszott a gépezetünkbe, akkor egymást segítették ki a CSAPAT tagjai. Jó volt látni, ahogy Fiola odaért és belevetődött egy lövésbe. Majd a társ, nem csak hogy együtt ünnepelt vele, de már rántotta is talpra. Nagyon kellett ez az összetartás és mentális erő. Az egésznek egyébként leghátul Banai volt az alapja, aki ezúttal is extázisban védett, és hajtotta a többieket.

A támadók hatékonysága

Muszáj megemlíteni a támadószekciót is, akik elképesztő lendülettel támadták a kaput, és kialakítottak 7 nagy helyzetet. Matko, Tajti és Horváth osztályzatai mind 8 felettiek a Sofascore-nál,  míg az ellenfélnél a kapus Kovácsik kapta a legjobb érdemjegyet. Az eredmenyek.com szerint 4 feletti az xg mutatónk, ami egy nagyon magas szám.

Minden rendben?

Ha azt hinnénk a fentieket tekintve, hogy minden problémánk megoldódott, hát,sajnos tévednénk. A Paks a legtöbb mutatóban fölénk kerekedett, és ez még szembetűnőbb lenne, ha csak az utolsó 20+5 percet néznénk, amikor is mindkét csapat cserélt. Nagyon beszorultunk az utolsó időszakban, és nem tudtuk megtartani a labdákat. Szintén probléma lehet, hogy a hetvenedik percre többen jól láthatóan el is fáradtak. Ebben a tekintetben még nem sikerült a stábnak felzárkóztatnia a társaságot. A cseréink pedig nem tudták azt a minőséget hozni, mint a kezdő tagjai. Ha csak az egyéni számokat néznénk, több volt az átlagos, mint az átlag feletti. Tehát, nem arról van szó, hogy egy hét alatt megtáltosodtunk volna. Sokkal inkább annak tudom be a jó játékot és a győzelmet, hogy akik vasárnap pályára léptek, nagyon akarták a sikert. Hajlandóak voltak tenni is érte. A szakmai stábnak pedig sikerült egy nyerő taktikát kidolgoznia a csapat képességeire szabva.

Hogyan tovább?

Hogy milyen lesz a folytatás? Én mérsékelten bizakodó vagyok. Láttuk már az idényben jól játszani a csapatot, aztán a következő meccsen jött a beégés. Ennek a győzelemnek az adhat igazi értéket, ha Kisvárdán is meg tudjuk ismételni ezt a lelkes, helyenként csodás focit. Jó lenne, ha javulna az erőnlétünk, és nem csak 70 percig bírnánk, ha javulna a helyzetkihasználásunk, ha ugyanilyen akarattal szállnánk bele a meccsbe. És ha azok, akik a padról szállnak be, ők is fel tudnák venni a kezdőcsapat ritmusát.

Hajrá, Lilák!

A meccs beszámolója itt olvasható, Bodor Boldizsár helyzetéről pedig itt írtunk. Újpesten sportigazgatót is keresnek, erről ezen a linken találhatók információk.

Borítókép forrása: Újpest FC