Tizenkét csapat lett, maradhat? 

Az ideivel együtt már a nyolcadik szezon fut az NB I-ben tizenkét résztvevővel.

Örök vitatéma a magyar futballszurkolók között, hogy hány csapat alkossa az NB I mezőnyét. Vannak, akik emelnének a létszámon és vannak, akik szerint a tizenkettő csapat is sok. Összeszedtük pró és kontra a tényeket, érveket a kérdéssel kapcsolatban. 

A 2014/15-ös szezon fontos fordulópont volt az NB I-ben. Na nem azért, mert a Fehérvár az MTK-t és a Fradit megelőzve húzta be a bajnoki címet, hanem azért, mert ez volt ez idáig az utolsó idény, ahol a mostaninál több klub versenyzett az élvonalban. Hat csapat, a Győr, a Kecskemét, a Pécs, a Nyíregyháza, a Dunaújváros és a Pápa licenckérelmét nem fogadta el akkor a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ), így ezek a csapatok búcsúzni kényszerültek a szezon végén. Igaz, a Dunaújváros és a Pápa a tabellán elfoglalt helyezése miatt is kiesett volna, a két csapat sorsa a pályán dőlt el.
 
A 2015/16-os idényben már csak 12 csapatos volt a mezőny, nem mindenki megelégedésére. Természetesen a kizárt csapatokhoz kötődők emeltek főként hangot, de azóta is több kritika is illette az MLSZ létszámcsökkentését. A nyolcadik szezon fut 12 csapattal, így mérleget lehet vonni, hogy a döntés hatására fejlődött, vagy sem az OTP Bank Liga színvonala. 
 

Nézzük részletesen, ki nyerhetett és ki veszíthetett a létszámcsökkentéssel.
 
Klubok:

A magyar futballklubok pénzügyi szempontból jobban járnak a kisebb létszámmal, hiszen a támogatás összege (közvetítési jog, fiatalszabály, egyéb bevételi díjak) is kisebb arányban oszlik el, márpedig a bevétel szempontjából nagyon nem mindegy, hogyan tudnak kalkulálni az egyesületek. 

“A létszámcsökkentésnek éppen az volt az egyik jelentősége, hogy a meglévő korlátozott forrásokat minél kevesebb irányba aprózza szét a magyar futball. Fontos leszögezni, hogy ezek a bevételek központi forrásból érkeznek. Minél több csapat van, annál több felé kell osztani. Amikor eldőlt, hogy a licenc hiánya miatt több klub kizárására kényszerül az MLSZ, akkor úgymond bevezette magát a rendszer. Azokban az időkben még jóval kisebb volt ez a bevételi rendszer és a csapatok lehetőségei. Ma már ez jóval nagyobb, szóval ezt már több klub között is szét lehetne osztani, de ez a szövetség döntése. Ennek ellenére én továbbra is a tizenkét csapatos lebonyolítás mellett vagyok. Egyrészt biztosított a stabilabb gazdasági háttér, másrészt a marketingszempont sem mindegy, ugyanis jóval kiélezettebb, izgalmasabb a bajnokság, ami az érdeklődést növeli, de legalábbis szinten tartja” – mondta az NB1.hu-nak Szabados Gábor sportközgazdász. 

Játékosok:

Az biztos, hogy a 12 csapatos bajnokság sokkal izgalmasabb végjátékot tartogathat, hiszen nagyobb az esély a nemzetközi kupahelyek elérésére és a kiesésre is. Két-három zsinórban elveszített bajnoki, és a kupaálmokat hirtelen a kiesés réme válthatja fel, de persze ez fordítva is így van. Az is egy elmélet, hogy a játékosok “tutira” játszanak, vagyis nem mernek kockázatot vállalni, a fejlődésük, de a kitörési lehetőség szempontjából mégis elmondható, hogy kedvez az alacsonyabb létszám a labdarúgóknak. Igaz, a kevesebb klub kevesebb kvótát is biztosít a focistáknak.

“Nem jó. Magyarországnak a földrajzi adottságai miatt 16 élvonalbeli csapatra lenne szüksége, nem beszélve arról, hogy a 12 csapat a pályaválasztások miatt igazságtalan módon háromszor játszik egymással, így az Újpest például kétszer megy a Fradihoz, míg a Fradi csak egyszer az Újpesthez – vagy adott esetben fordítva. Ha valaki kétszer kikap, rögtön kiesésre áll – így nem lehet szakmázni. Az eredményesség sok esetben mázli kérdése, kapkodás van, rengeteg az edzőváltás. Ráadásul a 12 csapatos bajnokság – amely a nézettségre is negatív hatással van – egyszer már megbukott. De hál'istennek az MLSZ ezen kívül a legjobb döntéseket hozza, a stabilitás a jellemző” – nyilatkozta Csank János az NB1.HU-nak. 
 
Edzők: 

Hazánkban amúgy is trend volt a gyakori edzőváltás, mivel egyszerűbb egy személyt elküldeni, mint mondjuk tizenötöt, de érezhetően jobban ingott a kispad a trénerek alatt az elmúlt nyolc évben, mint az előtt. Csak az idei szezon már hat edzőcserét hozott. Az eredménykényszer, a kiesés elkerülése és a sűrű mezőny nem a csapatépítést és az arra szánt időt szolgálja. 

“A szakmaiság, a tervszerű tudatosság nagyon sok csapatnál nem lehet meg. Ha a kiesés fenyegeti az együtteseket, sok esetben ad hoc jelleggel, pánikszerűen változtatnak a játékoskereten, vagy távolítják el az edzőt. De az, hogy 12 azonos erősségű csapatnál még fiatalítani és magyarosítani is kell – ami egyébként sehol a világon nem jellemző -, még nagyobb nyomást helyez a vezetőkre és az edzőkre, és valóban, így tudatos építkezésről, fejlesztésről egyáltalán nem beszélhetünk" – jelentette ki az NB1.hu-nak Révész Attila, a Kisvárda sportigazgatója.
 
Szurkolók:

Ez a felsorolás sarkalatos pontja, hiszen szurkolók nélkül nincs labdarúgás. Itt gyorsan szögezzük is le, hogy klubhovatartozástól függetlenül nagyon hiányoznak a vidéki nagy múltú csapatok az élvonalból. A szurkolók szempontjából biztosan jót tenne az emelés, ami növelhetné a nézőszámokat is. Szegeden, Győrben, Szombathelyen és Diósgyőrben is élnek-halnak a labdarúgásért, egy-egy rangadón pedig nem lenne elképzelhetetlen a telt ház sem. Nem mindegy ugyanis, hogy a Fradi vagy az Újpest látogat Miskolcra, vagy egy kisebb lélekszámú község délceg labdarúgói.

Bajnokság színvonala:

Ez egy nehezen mérhető aspektus annak ellenére, hogy a Fradi nemzetközi sikerei pozitív képet festenek. Érezhető a szétszakadás a mezőnyben. Van az FTC, és van a többi csapat, ami hosszú távon nem kedvez a versenysorozatnak, de valószínűleg ezt egy esetleges létszámemelés sem orvosolná. A klubok stabil anyagi helyzetben vannak, ami a magas fizetéseknek és az infrastrukturális háttérnek köszönhetően csábító lehet az OTP Bank Liga egy, a miénknél magasabban jegyzett bajnokságból érkezőnek is, amivel erősödhet a bajnokság. A kluboknak pénzügyileg és szakmailag is erősödniük kell még a változáshoz, ami magával hozhatja majd a minőségbeli javulást is. 

Erről beszélt az MLSZ első embere is.

“A nemzetközi összehasonlítások egyértelműen bizonyítják, hogy nem a tizenkét csapatos lebonyolítási forma az oka annak, hogy kevés a magyar fiatal a csapatokban, hiszen a tíz-tizenkét együttessel futó bajnokságok között számos példa van arra, hogy lényegesen magasabb a fiatal játékosok játékperceinek száma. Amint azt látjuk, hogy elindultak pozitív folyamatok és több magyar, illetve fiatal labdarúgó kap szerepet, szót ejthetünk a bajnokság létszámának emeléséről is. Ettől még egyelőre messze vagyunk: még nincs tizenhat csapatnyi nemzetközileg is versenyképes első osztályú magyar labdarúgónk, edzőnk, vezetőnk, sőt talán tulajdonosunk sem. Az elnökség a következő két évben nem tervez változást az OTP Bank Liga létszámában” – nyilatkozta nyáron Csányi Sándor, az MLSZ elnöke. 

Mindenkinek jó válasz tehát nincs, de a Csányi Sándor által korábban elmondottakat alapul véve úgy tűnik, hogy legkorábban a 2024/25-ös szezontól változhat a létszám az NB I-ben.