Hamarosan eldőlhet a sorsa.
Az m4sport.hu-nak adott interjút Bognár István, aki jelenleg a ciprusi Aris Limassolban szerepel kölcsönben. A beszélgetés során számos érdekes dolog szóba került, többek között a futballista jövője, valamint a magyar válogatott is. A legérdekeseb kérdések és vaálszok közül szemezgettünk:
Jelenleg kölcsönben vagy a tavaly feljutott, most pedig bajnoki címért küzdő Limasszolban. Csalódásként élné meg, ha nem hosszabbítaná meg a szerződését a klub?
,,Mivel Cipruson már csak bő egy hónap van hátra a szezonból, aktuális a kérdés. Sok mindent megéltem már, tehát nem dőlnék a kardomba, ha nem maradhatnék, mert akkor visszamennék Paksra. De bevallom, picit csalódott lennék. Ez a klub soha nem volt még itt a bajnoki rájátszásban a legjobb hat között, és a jövőt illetően is komoly terveik vannak: az európai kupa a cél. Ehhez most elég közel állunk, mert az első négyben kell lenni hozzá. Az orosz tulajdonosnak köszönhetően a gazdasági háttér is adott, sokat költenek a csapatra, az elmúlt egy évben körülbelül húsz játékost vettek vagy kölcsönöztek. Ha kijutunk az európai porondra, a nyáron megint óriási változások várhatóak. Meglátjuk, számítanak-e rám. Az én célom az, hogy a következő idényben is szerepeljek a klub terveiben. Ha így lesz, arra is felkészültem, hogy annyira nem fogom élvezni a futballt, mint Pakson."
Megéri így maradni?
,,Bár tény, nem a hátra beállós és jobbra-balra tolódós védekező futball fekszik nekem a legjobban, nem futok el a kihívás elől. Az Arisnál négy hete volt egy edzőváltás, az új tréner pedig pont a védekezőbb játékot kedveli és követeli meg. Persze ez azért nem újdonság, Magyarországon éppúgy találkoztam ilyennel, mint ahogy a világ minden táján vannak edzők, akik erre a stílusra esküsznek és ezzel hatékonyak. Szóval nincs gondom vele, igyekszem fejlődni és a legjobb tudásom szerint megcsinálni, amit egy ilyen rendszerben kérnek tőlem. Felhúzom a munkásruhát, mert a csapat érdeke a legfontosabb. Emellett pedig egyrészt tetszik a légiós élet, másfelől szeretném meghálálni a Limassol bizalmát, hogy – és erre büszke vagyok – a harmadik ikszen túl, válogatottság nélkül is kellettem nekik. Azért emelem ki a válogatottságot, mert az egy elég mérvadó dolog a külföldre igazolás szempontjából."
Ha már a válogatott: szerencsétlenségére, a nemzeti csapat nem feltétlen engedheti meg magának, hogy támadófutballt játsszon. Itt szerte is foszlanak Bognár István reményei?
,,Soha nem mondd, hogy soha! A szövetségi kapitány tisztában van vele, a magyar válogatott nem fogja ledominálni ellenfeleit, sokszor öngyilkosság is lenne ilyen taktikát alkalmazni. Marco Rossi ebből kifolyólag pontosan tudja, milyen profilú játékosokat keres, és láthatóan én az elmúlt két évben nyújtott teljesítményem ellenére sem tartozom közéjük. Pedig a gólpasszhoz fűződő rekordok nagy részét sikerült megdöntöttem és bár egyértelmű, hogy nem egyedül az én érdemem, de azért sokat tettem én is érte, hogy két ember gólkirály lett előttem: az előző idényben Hahn János, aki éppúgy kapott meghívót, mint Ádám Martin, akinek megelőlegezem a dolgot, hiszen a mostani szezonban szinte biztos, hogy ő zsebeli be a címet."
Fájlalja, hogy mindeddig nem hívták be a válogatottba?
..Tisztában vagyok vele, az együttes alap játékstílusa nem feltétlen nekem kedvez, és azt sem mondom, hogy Anglia ellen felküldtem volna magam a Wembleyben, mikor tizenegyen védekezünk, de azt gondolom, az olyan meccseken, mint az albánok vagy az Andorra elleni, mikor nagyon kellene a gól, kaphatnék tizenöt-húsz percet, mert nagyon szeretnék, és úgy hiszem, tudnék is segíteni. Egy-két játékos kevésbé jó teljesítményért is sok válogatott meghívót kapott már. Szerintem nyújtottam annyit, hogy legalább egyszer megnézzenek. De félreértés ne essék, nincs bennem rossz érzés, csak jól esne egy lehetőség."
