Eufórikus lépést tettünk az álom beteljesülése felé.
Magyarország: Gulácsi – Lovrencsics G., Baráth, Orbán, Korhut – Pátkai, Nagy Á. – Dzsudzsák (Kleinheisler, 70.), Szoboszlai (Bese, 83.), Holender (Varga R., 59.) – Szalai Á. Szövetségi kapitány: Marco Rossi
Wales: Hennessey – Gunter, A. Williams, J. Lawrence, B. Davies – Allen, Ampadu (Smith, 84.) – T. Lawrence, Brooks, D. James – Bale. Szövetségi kapitány: Ryan Giggs
Gólszerző: Pátkai (80.)
Ami a Groupama Aréna környezetében történt a kezdés előtt, az meccselemzésben is bőven megér „egy kis misét”.
Sokszor, nagyon sokszor állították már be a magyar fociszurkolókat rendbontóknak, bűnözőknek és minden egyéb elítélendő tulajdonságokkal megáldottaknak. A jelszavuk azt mondja, hogy „Nem vagyunk szentek, de bűnözők sem. Egyszerűen szurkolók vagyunk.”
Három kijelentés található a jelmondatban és most is, mint egyébként nagyon sokszor az, utóbbi kettőt bizonyították be (azt is mindig jeleztük, ha az első állításra került sor…). Most viszont ismét csak a szurkolással, a mérkőzésre való hangolódással foglalkoztak, és bizony így Wales hívei is eléggé jól érezhették magukat, mint azt képgalériáink és élő videóbejelentkezéseink is bizonyítják.
Aztán, ami bent történt a stadionban, az rátett még egy lapáttal a parádés élményre. Amikor a csapatok kivonultak a kezdésre, először a vendégek zendítettek rá, de aztán megszólalt a magyar tábor, méghozzá olyannyira, hogy talán az UEFA főhadiszállásán, Nyonban is azon gondolkozhattak, hogy hiába lett a mérkőzésről kitíltva háromezer magyar, a többiek már csak azért is akkora hangulatot varázsolnak, hogy a pályán lévő kedvencek még véletlenül se vegyék észre a távolmaradók hiányát.
És ezt a magyar válogatott, akárcsak Marco Rossi kinevezése óta mindig, szervezett, lelkes és ami a fanatikusoknak a legfontosabb, harcos játékkal hálálta meg. Volt a vendégeknek is lehetőségük a gólszerzésre a félidő derekán, de Lawrance, nagyjából 6 méteres lövését gyors vetődéssel hárította a világ egyik legjobb kapusa, Gulácsi Péter.
A játékrész többi részében jobb és lendületesebb volt a magyar válogatott (már megint a szokásos kis elfogultságunk a világ legfontosabb csapatával szemben, khmmm-khmmm), több lehetőségünk is volt a gólszerzésre, de sajnos egy-két beadás és célzás nem volt a legpontosabb.
Ha pontozni kellett volna az első félidőt, akkor legalább 6-4-re nyertünk, de inkább 6.5-3.5-re.
Szünet után kiegyenlítettebb lett a játék, de csak azok után, hogy Szoboszlai 14 méterről majdnem szétbikázta a bal felső sarkot. Már a levegőben voltunk egymás irányába repülve a mellettünk helyet foglaló csakfoci.hu munkatársaival örömünkben, de sajnos a céltévesztés által kiváltott csalódás/gravitáció mindenkit visszarántott a helyére.
Magyarország-Wales: élő közvetítés és gólok története
Utána egyszer-kétszer lemerevedett mindenki a stadionban, de szerencsére Wales legjobbja is hadilábon álltak a befejezésekkel.
Ami viszont fájó, hogy nekünk sem volt szerencsénk, elég csak Kleinheisler 27 méteres bikájára gondolni, amit Hennessey bravúrral hárított, vagy a hangyányival később bekövetkező drámára, amikor a gólvonalukról vágták ki a zsugát a vendégek.
Aztán a 81. percben még a kezdés előtti pillanatokéhoz képest is nagyobb hangatombomba robbant fel, mert lehet, hogy Szalai elől még mentettek, de érkezett Pátkai, aki megszerezte a vezetést.
Utána még lőhettünk volna legalább 1-2 gólt, majd elképesztő rohamokba kezdett a vendégcsapat az utolsó pillanatokban. De az eredmény már nem változott. Hatalmas lépst tettünk meg az Eb-re való kijutásért. Előnyünk 3 pont a csoportban, igaz, 1 meccsel többet játszottunk, mint a többiek.
MINDÖRÖKKÉ MAGYARORSZÁG!
