Elismerte a Honvéd szíve, hogy szemetet kérdeztünk tőle – interjú

A 2018/19-es szezon eddigi legfontosabb szakmai hete előtt áll a Honvéd. Supka Attila csapata előbb szerdán „hazai pályán” a Soroksár ellen játszik a Magyar Kupa elődöntőjének az odavágóján, majd Újpesten vendégszerepelnek a hétvégén, ezen a meccsen dől el, hogy a kispestiek harcban tudnak-e maradni a bronzéremért a bajnokságban.

 

A Honvéd előtt álló feladatokról a saját nevelésű Nagy Gergővel beszélgettünk, aki a gárda szíve, lelke és tüdeje is egyben.

 

Akár majdnem mindent eldöntőnek is nevezhetjük az előttetek álló napokat.

Teljes mértékben. Meglátjuk, mit tudunk kihozni belőle. Papíron, hangsúlyozom papíron, szerencsésnek mondható a kupasorsolásunk, mert elméletileg a Soroksár a legkönnyebben kiejthető ellenfél. Két meccsen juthatunk be a döntőbe, érvényesítenünk kell a papírformát. A bajnokságból még öt meccs hátravan, de Újpesten nagyon sok minden eldől, jelenleg hat ponttal gyűjtöttek többet nálunk, így harmadikok. Utána játszunk még a Fradival, akik a bajnoki címre hajtanak, majd jönnek a bentmaradásért küzdő csapatok, mint a Felcsút és a DVTK, majd következik az MTK elleni találkozó a legvégén. Mondjuk, a kék-fehérek addigra biztosíthatják a helyüket.

 

Azt tudtad, hogy a Soroksár elleni kupavisszavágóra már elfogytak a jegyek a vendégszektorba?

Tényleg? Most már igen, nagyon örülök neki. Rengeteget számít a szurkolóink biztatása.

 

Még mindig olyan, az átlagosnál is kiemelkedőbb az összhang a csapat és a szurkolótábor között, mint amilyen az elmúlt három évben volt, csúcsán a bajnoki címért folytatott harccal és az aranyérem megünneplésével?

Sajnos a mostani kiírásban néha hullámvölgybe kerültünk, éreztették is drukkereink párszor, hogy elfogyott a türelmük. Viszont, mindig kilábaltunk ezekből. A Vidi elleni vereség alkalmával például tapsot kaptunk a fanatikusainktól, ami nagyon sok erőt adott mindenkinek, és a Debrecen elleni döntetlent követően is megtapsoltak minket. Mi sajnáljuk a legjobban, hogy a bajnokságban most nem tudtuk úgy tartani a lépést a Ferencvárossal és a Vidivel, ahogyan szerettük volna.

 

A tulajdonosváltás mennyire volt vagy van hatással a mindennapjaitokra?

Egy ideje folyamatosan benne volt a levegőben. Akkor viszont nagyobb éle volt a dolognak. Tudtuk valahol, hogy bekövetkezik, de már annyi hír volt ezzel kapcsolatban, hogy egy idő után tompábban foglalkoztunk vele. Most sem kaptuk fel a fejünket, pláne azért, mert a bajnokság hajrájában vagyunk, aztán mégis megtörtént.

 

Mit kértek a csapattól az új főnökök?

A legfontosabbat: hogy a szívünket és a lelkünket tegyük ki a pályára a meccseken. Régóta figyeltek minket kiemelten, észrevették a mentalitásunkat, nagyon szeretnék, ha ez továbbra is jellemző lenne ránk.

 

A végére egy nagyon szemét kérdést tartogattam. Mit kerülnél el a leginkább – sorrendet is kérnék: kiestek a kupaelődöntőben, a következő fordulóban ellenetek lesz bajnok a Fradi, vagy azt, hogy nem lesztek dobogósok?

Tényleg szemét kérdés… A legfájdalmasabb talán az lenne, ha kiesnénk a kupából, utána szorosan következik, ha a Fradi ellenünk lenne bajnok. Szeretném egyúttal hangsúlyozni, hogy természetesen nem adtuk fel a bronzéremért folytatott harcot a bajnokságban sem, remélem, nem érti félre senki sem a szavaim a sorrend kapcsán. Könnyeb lett volna lehet, ha ezt a kérdést egy hét múlva teszed fel, de ha mélyebben belegondolok, akkor nem biztos, mert ha nyerünk Újpesten, akkor még nehezebben válaszolnék, hiszen akkor nagy lépést tennénk a harmadik hely felé. De azt, hogy a Fradi ne ellenünk legyen bajnok, akkor is tartanám. És persze jussunk be a kupadöntőbe!