Rosszul lett-e Chuck Norris a cumisüvegtől?
Pénzügyőr-Kerület, 53. perc
Biztonsági őr: „Ha újságíró vagy, akkor minek vettél jegyet? Elárulnád?”
nb1.hu: „Hogy támogassam a csapatodat!”
Pénzügyőr-Kerület 1-2, beszámoló
Óbudai vagyok, a Kerület-pálya mellett nőttem fel, most is ott lakom nagyjából mellette. Soha, sehol, semmilyen körülmények között nem vagyok hajlandó megtagadni vagy letagadni, hogy akárkivel játszik a Kerület, mindig neki szurkolok.
Számomra két meccs van, amelyik mindent visz. Az Óbudai Rangadó (Kerület-Gázművek) és a Budai Rangadó (Kerület-Pénzügyőr), utóbbira került ma sor Pasaréten.
null
null
Úgy indultam el a meccsre, hogy tudtam, minden szinten jobbak leszünk. Egyrészt Buzsáky Ákos az edzőnk, aki tizenvalahány évvel ezelőtt fél pillanat elintézte, hogy ott lehessek a Real Madrid edzőtáborában, amikor a Plymouth játékosaként a királyiak ellen játszott, másrészt azért, mert mi, óbudaiak vagyunk a legjobb harcosok és szurkolók a világon.
Aki valaha is kicsit odafigyelt történelem órán, az pontosan ismeri az alábbi tényeket
Mi, óbudaiak állítottuk meg a barbár rómaiakat – Aquincum történelme!
Mi, óbudaiak állítottuk meg a tatárokat – a hivatalos verzió szerint Ögödej kán 1241 decemberében meghalt, de ennek híre több hónapos késéssel jutott el Magyarországra. Ekkor a Batu kán vezette fősereg Buda és Pest térségéből délnek fordult. Budát és Pestet ugye később Óbudához csatolták, így lett Budapest, ami a tatárok esetében annyit tesz, hogy Óbuda déli határainál tovább nem jutottak, azaz nemcsak visszavertük, hanem hazájukig kergettük őket, csak lemondtunk az így megszállt területeinkről, mert óbudaiak és nem mongolok vagyunk.
Mi, óbudaiak állítottuk meg a törököket – A Budai Várat csellel megszerezték, ellenünk viszont semmilyen praktikát és erőt nem mertek bevetni.
Minket, óbudaiakat soha nem győztek le ruszkik sem, mert a mi, 56-os szabadságharcunk még most is tart.
Ezek után Pasarét visszafoglalása gyerekjátéknak tűnt és az is lett.
null
null
A Szentlélek tértől (nem véletlen az elnevezés), ami az Árpád híd óbudai hídfőjénél van (a BKV-járműveken mindig rosszul mondjuk, hogy budai hídfő) déltől indultak a mentesítő járatok, a mérkőzésen három táborral vettünk részt. Volt egy csoport, akik az utcáról tartották a frontot, volt egy masszív brigád az egyik kapu mögött, de a főlelátón is többen voltunk, mint a pasarétiek.
A Pénzügyőr-pálya egyébként legendás és csodálatos sporttelep, az Óbudáról induló és amúgy ott is végződő Budai-hegység völgyeiben terül el. Amikor a Ferencváros a BL-ben szerepelt, nem egyszer edzettek itt a zöld-fehérek, de az biztos, hogy még Telki előtt a válogatottnak rengeteg tréningje volt itt, akárcsak a Manchester United elleni hazai, BL-selejtező meccsre készülő ZTE-nek, hiszen a gárda akkori vezetőedzője, Bozsik Péter a pasarétieknél kezdte a pályafutását.
null
null
A Pénzügyőrnek legendás étterme és büféje is van, forró teája, kávéja és a zsíros deszkája még mindig olyan finom, hogy biztos vagyok benne, hogy Óbudáról rendelik meg, méghozzá a Kerület-büféjéből. A tökéletes ízvilágra (a feketét leszámítva) már akkor felfigyeltem, amikor 15 éves koromban az a megtiszteltetés ért, hogy én tudósíthattam a Pénzügyőr hazai meccseit a Nemzeti Sportnak. Szóval, ha nem a Kerület vagy a Gázművek, akkor a Pénzügyőr az a csapat, amelyiket imádom!
null
null
De ma a Kerület tette tiszteletét a Pasaréten!
Gyepes Gabi fejesével hamar megszereztük a vezetést, olyat stukkolt a szöglet után a zsugába, hogy azt még Willi Orbán is megirigyelné. Hamar bevágtuk a másodikat is, de többet nem rúgtunk, mert mégsem akartuk még nagyobb bajba sodorni a „szomszédainkat”, mert tényleg tiszta szívből kívánjuk nekik, hogy maradjanak bent az NB III-ban, ezért a végén engedtünk egy gólt nekik, hogy legyen önbizalmuk a bajnokság hátralévő részére.
A futballünnepbe azonban sajnos szomorú, elítélendő esemény is szorult, egyetlen egy ember miatt, aki azért, mert kapott egy kis hatalmat, egyből Batu kánnak képzelte magát – amúgy óriáshabra.
Hangsúlyosan szeretném leszögezni: az NB I-es és a válogatott meccseken közreműködő biztonsági őröknek csak köszönhetek, mindig, mindannyian barátilag és szerintem tiszta szívből segítik a munkámat, az összes vezetőnek tudom a számát, mint ahogy azt is, hogy bármikor segítenének. Mai „hősömet” még soha nem láttam közöttük, pedig 19 éven át heti 4-5 meccsen megfordultam és nem vagyok egy elveszett hülyegyerek, aki könnyen felejt.
Szóval felérkeztem a főtribünre, és egyből jelezték a kapu mögötti társaim átkiabálva, hogy az egyik őr nem engedte, hogy az 1 éves kisdrazsé cumisüvegét bevigyék, majd egy 80 éves szurkolótársunkat is megrángatta.
Ez azért is lepett meg, mert a Pénzügyőr-pálya maga a nyugalom, a sportbarátság, egymás segítésének és elismerésének a szigete. Amikor a főbejáratnál bementem a meccsre és felmutattam az újságíró-igazolványomat, hogy pár pillanattal később szóban is jelezzem, miért járkálok majd egyfolytában ide meg oda, az ott dolgozó szakemberek nem akarták engedni, hogy megvegyem a jegyem a mérkőzésre. A zsuga 600 forint volt. Életemben másodszor vettem meccsre jegyet, mert így vagy úgy, de reklámozom a mi kis focinkat (az első jegyvásárlásról beágyazva a cikk legalul), papír ötszázassal és fém kétszázassal fizettem és nem kértem vissza, hogy ezzel segítsem (számomra nagyon fontos volt) az egyik legfontosabb riválisunkat, akik nélkül mi, óbudaiak, nem lennénk azok, akik vagyunk, mert a riválisaink minősége is emel minket mindenki fölé.
Szóval a második félidő elején úgy döntöttem, hogy átmegyek a kapu mögötti srácokhoz, a bejárathoz érkezve elővettem a jegyem és az igazolványom, mert szerettem volna ezzel a gesztussal és szóban is jelezni, hogy nem azért érkeztem csak most ide, mert mondjuk sakál részegre ittam magam és balhézni akarok, hanem azért, mert dolgozom.
A motozás közben tehát szóban jeleztem, hogy tudósítok, mire a riport elején jelzett párbeszéd zajlott le közöttünk.
Ezek után még azt is megkérdeztem, hogy a főlelátón miért lehet dobozos sört és üveges pálinkát inni (ezekkel semmi bajom nincsen, felőlem minden meccsen lehetne), de a kérdésemre nem kaptam választ, mert ez is túl bonyolult lehetett, mint a cikk bevezetőjében megírt kérdésre adott válaszom.
A kapu mögött lévő szurkolók – óbudai fradisták, szerelmes párok, anyukák, apukák, nagyszülők és gyerekek viszont nem voltak boldogok, pedig kettővel mentünk az év meccsén idegenben. Őket felháborította, hogy szombaton 13 órára elmennek Tél Tábornok első támadásának a napján egy rangadóra, kifizetik a belépőt, pedig akár az utcáról is nézhették volna a meccset (ráadásul ingyen!) cserébe viszont, így bánnak velük.
A meccs utolsó részét az utcai fronton néztem meg, és ameddig ott voltam két rendőrautó is megjelent, ám a benne ülő kékek viselkedése jelezte, hogy a felháborodott szurkolóknak igazuk van. A szervek emberei ugyanis kimosolyogtak a verdáikból, pedig ment az utcán ívás, utcán kiabálás, utcán könnyítés és az utcán füstölés.
Ameddig ott voltam (pár perccel a vége előtt el kellett jönnöm) nem avatkoztak közbe, mert tudták, hogy nem kell.
Miért is kellett volna, amikor a legveszélyesebb óbudai fegyvert, egy cumisüveget, már helyettük elkobzott egy önjelölt Chuck Norris?!
Remélem, a benne lévő gyerek tápanyag nem viselte meg túlságosan a kis szervezetét!
Hajrá, Kerület! Első a becsület!
Kerület-Puskás Akadémia: Hypós Feri, a lilák, a Kenő és a verekedések – NB1.hu
Riport a Kerület-Puskás meccsről
Kipróbálnád a sportfogadást? A legjobb helyen jársz! (x)
