NB I 2024/25 – félévi teljesítményáttekintő I/III.
2024 a végéhez, a folyó magyar bajnoki labdarúgóidény pedig a feléhez ért, így hát érdemes tartani egy mezőnyszintű áttekintést az őszi teljesítményekről.
Mindezt egy háromrészes karácsonyi cikksorozatban tesszük meg, hátulról előre haladva. Kezdésként jöjjön tehát a kieső zóna, vagyis az őszi 9-12. helyekre befutó Kecskemét, Debrecen, Zalaegerszeg, Győr kvartett.
12. Kecskeméti TE (2-5-10, gólkülönbség: 12-19, 11 pont)
Legutóbbi feljutása óta bőven a leggyötrelmesebb élvonalbeli szezonját tapossa a Kecskeméti TE, ami már a megingathatatlannak hitt sikeredző, Szabó István állásába is belekerült. A tréner a Hungária körútival bezárólag kilenc bajnokin irányíthatta idén a nyáron ismét kulcsembereket veszítő Kecskemétet, amelyeken valóban gyenge, 1-2-6-os mérleget produkált.
A Szabót váltó Gera Zoltán öt vereséggel kezdett, majd a szünetig négyes veretlenségi sorozatot hozott össze. Igaz, győzni csak Győrben tudtak a lilák.
A teljes félszezont nézve viszont nem véletlenül sereghajtó a KTE. 29 kapott gólja még hagyján, ennél a középmezőnyben is akad rosszabb, 12 lőtt találata viszont nagyon kevés. A második legkevesebbet szerző csapat, a ZTE egy meccsel kevesebb alatt jutott el 20-ig.
A liláknak hiába van a hetedik legtöbb passza a tizenhatoson belülre (16,51/90 perc), onnantól megáll a tudomány. A mezőny legszerényebb xG-jét (18,68) termelik, és azt is több mint hattal alulrúgják. 178 lövésük (harmadik legkevesebb) a második leggyengébb átlagminőségű helyzetekből (0,105 xG/lövés) érkezik.
11. Debreceni VSC (3-4-10, gólkülönbség: 25-37, 13 pont)
Szintén edzőt váltott, ráadásul nem is egyszer a másik kiesőjelölt. A Lokinál a korábbi években sikereket hozó Szrdjan Blagojevics kezdett, majd Máté Csaba és Nestor El Maestro következett.
Mivel az elsőnek négy, a másik kettőnek pedig öt-öt bajnoki jutott, és még a beugró Dombi Tibor is irányított másik négyen, így nagy képet egyik edző munkájáról sem kaptunk. Az ugyanakkor látszik, hogy mi az, amiben a Debrecen a félszezon egészében gyengén teljesített.
A Debrecen ugyanis utcahosszal nyeri a kapott gólok rangsorát a maga 37 gombócával. A második Paks is csak 30-at szedett be. Az már csak hab a tortán, hogy ők viszont többet rúgtak ennél, szemben a 25-ig jutó Lokival.
A DVSC védekezése a kecskemétiek támadására rímel. Eleve sok helyzetet engednek az ellenfélnek, xGA-mutatójuk (28,96) a második legmagasabb a sereghajtóé után. Helyzetüket pedig jelentősen rontja, hogy ebből még ennél is jóval több gólt kaptak.
A Loki tehát hiába termeli az NB I ötödik legmagasabb xG-jét (24,33), amit ráadásul szinte pontosan „árában” értékesít is. Hogy ezt hogy teszi szinte semmissé a gyenge védekezése, ahhoz talán nem is kell érzékletesebb adat, mint az, hogy a bajnokságban utoljára október 4-én úszta meg két kapott gól alatt. Egyébként egy vesztes meccsen.
10. Zalaegerszegi TE FC (4-4-8, gólkülönbség: 20-24, 16 pont)
Márton Gáborral nagyszerű tavaszt futott tavaly a ZTE, amely alapján idén a merészebbek akár egy felsőházi teljesítményt is várhattak a csapattól. Akik így tettek, csalódniuk kellett, hiszen a 10. hely sokkal inkább a papírformához (a ZTE kerete a 11. legértékesebb a Transfermarkt szerint az NB I-ben), mint az erőn felülihez közelít.
Az őszi mutatók fényében a Zete mutatta a leginkább reaktív játékot a magyar élvonalban. 41,8%-os labdabirtoklásuk és 15,55-os PPDA-mutatójuk is utolsó a mezőnyben, vagyis keveset van náluk a labda, és olyankor sem forszírozzák túlzottan a megszerzését.
Bár 20,26-os xG-mutatójuk és átlagos lövésminőségük (0,107 xG/lövés) is a harmadik a legalacsonyabb a maga rangsorában, előbbit legalább telibe lövik.
A mérleg másik serpenyőjén pedig a maga módján kamatozik a zárt védekezés. A ZTE ellen csupán a hetedik legnagyobb xG-t (24,93) termelték az ellenfelek, és maradéktalanul még azt sem használták ki. Szemléletes továbbá, hogy a zalaiak kapujára a negyedik legkevesebb (185) lövés zúdult, ám az a legjobb átlagos xG-mutató mellett (0,135 xG/lövés).
9. ETO FC Győr (4-6-7, gólkülönbség: 23-26, 18 pont)
Az újonc ramatyul indította a szezont, ám kitartott Borbély Balázs vezetőedző mellett, aki mindezt kilenc veretlen bajnokival hálálta meg. A csapat helyezése így akkor sem lehet éles kritika tárgya, ha utolsó négy NB I-es meccséből hármat elvesztett.
Feljutókra jellemző módon egyesével sem rest gyűjtögetni a pontokat az ETO. Hat döntetlenjük a legtöbb, holtversenyben az Újpesttel és a Diósgyőrrel. Mit ad isten, két őszi 0-0-ját, épp e két csapat ellen játszotta a Győr. Egy-egy döglesztően unalmas mérkőzés azonban egy újonc számára legalább annyira lehet szakmai részsiker, mint jogos szurkolói elmarasztalás.
Támadójátékuk első blikkre rendben van: 22,25-nyi várható góljukra 23-at szereztek. Van ugyanakkor egy-két éberségre ösztönző adat is ezzel kapcsolatban. Átlagosan a győriek tüzelnek a legkevésbé kedvező helyzetekből (0,103 xG/lövés), ráadásul 10 góljuk is rögzített helyzet után jött. Ez most még dicséret, tavasszal viszont könnyen deficitbe fordulhat, ha az ellenfelek megtalálják az ellenszert.
Ha így lesz, akkor még inkább fontos lesz a nem vészes, de kritizálható számokat hozó védelem ráncba szedése. Az ősz folyamán az ETO ugyanis csak 22,86 várható gólnyi lehetőséget engedett a riválisoknak, ám 26-ot kapott. Nem ok nélkül, az ellenfelek a harmadik legmagasabb átlagminőségű helyzetekből (0,133 xG/lövés) tüzelnek.
Kipróbálnád a sportfogadást? A legjobb helyen jársz! (x)