Így küzd a gazdasági kihívásokkal a Paks, a Diósgyőr és a Fehérvár.
Húsz év alatt nagyot változott a magyar futball: a csődeljárások és anyagi bedőlések korából mára a hazai labdarúgásban már inkább anyagi jólétről beszélhetünk. Gaál Tamás, az NB1.hu szerkesztője elsőként erről kérdezte három népszerű magyar élvonalbeli klub sportvezetőjét a Football Forum Hungary 2024 elnevezésű keddi konferencián a Groupama Arénában.
Csődeljárás helyett anyagi jólét
„Én csak 2013 óta dolgozom a futballban, így én már az ún. gazdasági jóllétben kezdtem. Amióta a Fehérvár FC-nél dolgozom, kerültek elő csontvázak a szekrényből.
De a Magyar Labdarúgó Szövetség célja egyértelműen az, hogy kifehérítse a közeget.
Pénzügyi monitoring rendszert működtet, negyedéves riportolási kötelezettsége van a csapatoknak, és ez lehetetlenné teszi, hogy csődközeli helyzetben kerüljön egy-egy klub úgy, mint korábban” – fogalmazott Balogh Attila, a Fehérvár FC ügyvezetője, aki szerint a vizsgált időszakban komoly előrelépés történt a magyar futballban. „Ma sincs kolbászból a kerítés, de átláthatóbb a helyzet” – mondta, hozzátéve, hogy tavaly nyár óta inkább arról tud beszámolni, milyen az, ha kevesebb pénz áll rendelkezésre.
Miután tavaly épphogy megmenekült a kiesés elől a Fehérvár, a MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt., a stadion korábbi névadója és a csapat főszponzora távozott a klubtól, és a jövőben az Újpest FC-t támogatja. A helyzet faramuci, hiszen a csapat a szponzor távozása után, az idei gyengébb szezonkezdet után magára talált, jelenleg második helyen áll a bajnokságban. Ezek szerint jóval alacsonyabb büdzséből gazdálkodva.
Haraszti Zsolt, a Paksi FC ügyvezetője 18 éve dolgozik a csak magyar játékost alkalmazó klubnál. „A mi helyzetünk más volt (mint a jobb anyagi helyzetben lévő csapatoké), mert rendre az utolsó kettőben voltunk gazdasági szempontból, kétszer voltunk talán a középmezőnyben. Nagyot lépett előre az NB I, egyértelműen stabilabb lett.”
Dr. Bajúsz Endrének még aktív játékoskorából vannak emlékei arról, milyen volt a magyar futball korábban.
Átéltem, amikor tízcentis fű várt ránk, és nem volt meleg víz az öltözőben. A társasági adó (tao) révén rengeteget fejlődött az infrastruktúra, és Diósgyőrben 2010 óta stabil anyagi háttere van a klubnak
– fogalmazott a DVTK sportigazgatója.
Gazdasági gyarapodás
Hogy mi kell a gazdasági gyarapodáshoz, illetve lehetséges-e a „nullszaldós ellébecolás”, arról először Balogh Attila beszélt. „Mi 70-90-110 százalékban játékosbérre költjük a költségvetésünket.
Ma egy NB I-es klub büdzséjének az előteremtése piaci alapon, szponzorok nélkül nem lehetséges, 1,5-2 milliárd forint kell ahhoz, hogy egy csapat ‘ellébecoljon’. Az MLSZ-től jó szereplés esetén egymilliárd forint beszedhető, a többit máshonnan kell biztosítani” – mondta a fehérvári sportvezető.
Haraszti Zsolt elárulta, hogy 2021 óta a Paksnak csakis a játékoseladásokból vannak komolyabb külső bevételei. „Önfenntartóak vagyunk. Minimum egymillió eurót bele kell tenni évente a büdzsébe, de ennek a kiegyenlítése érdekében a minőségi játékosok egy részét mindenképpen el kell adni.” A paksi ügyvezető szerint hasonló gazdálkodást követ néhány klub, például a Kecskemét, és több NB II-es csapat is.
Tavaly, az utolsó fordulóban már nem játszott a Paksban Varga Barnabás, az okok között pedig igenis ott van, hogy nem szerették volna, ha az utolsó pillanatban kútba esik a szerződése a Ferencvárossal. „Barna azért nem játszott, mert sérült volt, és nem akartunk kockáztatni, hiszen nekünk nagyon kellett az a bevétel. Barna azóta a Fradi meghatározó játékosa, számunkra pedig nagy segítség volt az érte kapott pénz” – mondta Haraszti Zsolt.
Fiatalszabály
A fiatalszabálynak, pontosabban fogalmazva a fiatalajánlásnak anyagi és szakmai vonzatai, illetve kockázatai is vannak. Teher vagy segítség? Fakultatív bevétel vagy létfontosságú pénzösszeg? Megoszlanak róla a vélemények.
„Pró és kontra sorolhatjuk az érveket” – reagált Balogh Attila, aki szerint az MLSZ nem mindig tudja, mit akar priorizálni. „Sokszor azt érzékeljük, a szabályváltoztatás nem mindig egy irányba mutat.”
A fiatalszabályt illetően, én nem vagyok híve a kvótarendszernek, nem hiszem, hogy azért, mert valaki x éves, játszania kell. Ez nem megy a minőség irányába.
„Ha valaki csak az életkora miatt kerül be, attól nem lesz jobb játékos” – szögezte le a fehérvári vezető.
Bajúsz Endre szerint ha a Diósgyőr megcélozná az 1-3. hely valamelyikét, akkor elengedé a fiatalszabályt. „De ha nem, akkor nem is három-négy, hanem négy-öt fiatalt is be kell vetni, hogy sérülés esetén is meglegyenek a fiatalpercek” – mondta Bajúsz, aki egy visszatérő kérdésre is megadta a konkrét választ. „A 3-4-szeresét hozza, hogy ha elengedjük a fiatalszabályt, de nem esünk ki.”
Haraszti Zsolt amondó, hogy egy klub a fiatalok beépítésével a saját jövőképét is építi, viszont a 12 csapatos bajnokságban ez nem könnyű. „Akik a fiatalok beépítése mellett döntenek, számukra a 16 csapatos NB I sokkal nagyobb segítség lenne. Akadnak nézetkülönbségek a csapatok között ebben a kérdésben.”
Magyar focista, mint pénztermelő eszköz
Visszatérő panasz a hazai klubok részéről, hogy a magyar játékos megszerzése és a fizetési igénye is magasabb, mint a külföldieké. A sportvezetők ezt megerősítették.
“Amikor megkerestem a magyar csapatokat, a magyar játékos kivásárlási ára és bérigénye is magasabb volt” – árulta el Bajúsz Endre.
Könnyebb volt szabadon igazolható játékost külföldről megszerezni, akinek alacsonyabb a bérigénye is. Feljutáskor jobb, ha olcsóbb külföldiekkel kezdjük az idényt, mert nem tudjuk kivásárolni a magyar labdarúgót
– vázolta a helyzetet a diósgyőri sportigazgató.
A vidis Balogh Attila azt tapasztalja, hogy magyar csapattól szinte lehetetlen magyar játékost igazolni – tisztelet a kivételnek. (Emlékezetes, az Újpesttől idény közben tudta a Fehérvár tavaly leigazolni Csongvai Áront és Katona Mátyást – a szerk.).
„Az átigazolási nehézségeknek a fiatalszabály is az oka. Ha valaki fiatalokkal 325 milliót kaphat, úgy tekint rájuk, mint pénztermelő eszközökre. Ha pénzt lehet velük keresni, akkor az áruk fel fog menni. Sok klubnál az a mentalitás, hogy nem segítek a másiknak azzal, hogy átengedek egy játékost, még kölcsönben sem.”
Haraszti Zsolt, a csak magyarokat alkalmazó Paks vezetője árnyaltabban fogalmazott. „Kész magyar játékosokat nagyon sokba kerül vásárolni, de ha tudatosan építkezik egy klub, mint a Paks, akkor könnyebb a magyar játékoshoz hozzányúlni. Nekünk jelenleg 38 játékosunk van, ebből 27-28 van az NB I-es keretnél, a többiek kölcsönben szerepelnek NB II-ben. Ha ők jól teljesítenek, jönnek vissza az NB I-be. Meg kell fizetniük a játékos árát, ha tőlünk szeretne igazolni valaki, de mi a piacon jól működünk a magyarok megszerzésében.”
De mi lesz, ha kiesünk?
A paksi mintát a fehérvári ügyvezető is méltatta. „Ma minden klub elsődleges célja a bennmaradás. Ha kiesik a csapatod, akkor az ötödére esik a központi bevétel. A problémát fokozza, hogy akkor ott marad a csapatnál sok játékos élő szerződéssel. Jobban néz ki, ha egy klub ki tudja termelni a magyar játékost. A Paks az iskolapéldája ennek. A fiatal magyaroknak van esélyük bekerülni a kezdőbe, ezért nem akarnak elmenni. A játékosképzés költsége nem olyan magas, mint a transzferdíjaké. Ez is arra ösztönöz, hogy saját játékost neveljenek ki a klubok” – mondta Balogh Attila.
Haraszti Zsolt szerint sok idő, amíg megtörténik a saját utánpótlás kiépítése, de megéri a befektetett munka.”
Óriási élmény volt számomra, hogy a paksi szurkolók eleinte a vendégcsapat játékosainak a kezét akarták megfogni, de most már sokkal nagyobb sláger lett Böde kezét megfogni.
„Nyáron akár tíz saját nevelésű játékos is lehet a keretben. Mi is mindig attól tartunk, hogy mi történne, ha kiesne a Paks, de hosszú távon megvannak a terveink.”
Kipróbálnád a sportfogadást? A legjobb helyen jársz! (x)
