Mint jeleztük: " Azok után, hogy a SZEOL csapata nem indul az NB III-ban, így a magyar futball első három osztályában egyedüliként a Szeged-Csanád Grosics Akadémia képviseli NB II-esként Csongrád megyét, alapjaiban változáson megy keresztül a labdarúgás – Szegeden is. Az új szegedi stadion átadásáig, szeptemberig a Grosics saját akadémiáján, Gyulán játszik, míg a legendás, Etelka sori futballkomplexum elbontása hamarosan megtörténik, helyén uszoda épül.
A Délmagyar beszámolója szerint a SZEOL-pálya négy csapatos búcsútornáján nem az eredmény volt a lényeg, hanem a tiszteletadás sok-sok komoly esemény otthonának, amelyet Felsővárosi pálya néven már a harmincas évek óta meg lehetett találni a szegedi pályák között, de 1928-ban térképen is szerepelt. 1942-ben leventepálya volt, majd 1951-ben a városi tanács a felsővárosi sporttelepet a Szegedi Honvéd Sport Egyesületnek adta át. A hivatalos nézőcsúcsot még 1960. május 29-én regisztrálták, amikor a Ferencváros 1-0-s sikerénél 30 ezren állták, ülték körbe a pályát.
Ahogy arról a Délmagyar írt, az FK 1899 Szeged, Lángi Alajos és Havas Péter szervezésében négy csapat részvételével méltó módon, futballal búcsúztak el a létesítménytől. Az FK jelenlegi és öregfiúkcsapata, a SZEOL öregfiúk, valamint a Szurkolók együttese ezúttal nem az eredmény miatt játszott, így nem is hirdettek győztest. Inkább a sportbarátságról, az emlékekről szólt az esemény, amelyen megemlékeztek azokról, akik már nem lehettek köztünk, így például Szalai Istvánról, vagy a közelmúltban elhunyt Kun Lajosról. Előkerültek a mécsesek, amelyeket meggyújtva Szeged feliratot formáztak, és egy vázában feketére lefújt virágokat helyeztek el. A torna végén pedig összeállt a nagyjából 200 fős csoport, és a vízitelep felőli kanyarban perceken keresztül ultrarigmusokat énekelt.
