"Sokkal jobb lenne úgy lesérülni, hogy az ember hülye" - nyilatkozta az NB1.hu-nak Schäfer András. Elmondta, mit szólna egy Union Berlin-Fradi BL-meccshez.
Schäfer András rendkívül büszke arra, hogy eljutott a Bundesligába, kész arra, hogy az Union Berlinnel helytálljanak a Bajnokok Ligájában, és tudja, mit kell tennie ahhoz, hogy ismét magyar Aranylabda-győztes legyen. A szezonban háromszor is ugyanott sérült meg a lába, most egy hosszabb pihenőt tart, hogy 10-15 évig ne legyenek egészségügyi gondjai.
A legfontosabbal kezdem. Hogy vagy?
Köszönöm szépen, a körülményekhez képest jól érzem magam, próbálok pozitív maradni, aztán szépen lassan haladok előre a lábammal kapcsolatosan. Ugyanaz a csontom tört el, mint amely korábban kétszer, így ez már a harmadik alkalom volt durván egy fél éven belül. Ezért most elővigyázatosabbak leszünk az orvosokkal és az edzésekkel.
Lehetett-e volna bármit másképp tenni, vagy bármit máshogy kell-e tenned a jövőben azért, hogy ne történjen többé hasonló?
Én azt az információt kaptam, hogy ez sajnos nem rajtam múlt. Talán az első sérülés után még mondhattam volna, hogy én még nem játszom.
De ha a klub azt szeretné, és az edző berakna, akkor én panaszmentesen soha nem fogom azt mondani, hogy nem játszom. Ebből a szempontból teljesen tiszta a lelkiismeretem.
Sokkal jobb lenne úgy lesérülni, hogy az ember hülye, és elront valamit, de sajnos most nem ez történt. Ezt még nehezebb elfogadni, de most már elfogadtam, és csak előre tekintek.
Biztatnak az orvosok, hogy azért ezentúl nem lesz szezononként újra három ilyen sérülésed?
Ez a kérdés is felmerült már, pontosan ezért is hagyok ki most több időt, mint az elmúlt két alkalommal. Ezúttal sokkal jobban odafigyelünk, ha kell, akkor ráhagyunk még egy hónapot, hogy biztosan összeforrjon és meggyógyuljon a csont. Nem az lesz, hogy egy időpontot kijelölünk, hogy melyik meccsen tudnék a legkorábban játszani. Sokkal inkább az a terv, hogy lehetőleg egy huzamban tudjak a következő 10-15 évben focizni. De nagyon remélem, hogy a visszatérés bőven 2023-ban lesz még, és nem húzódik el.
A Bundesligát, az Európa Ligát és a Német Kupát is beleszámítva 1199 percet játszottál idén. Hogy érezted magad a pályán?
Amennyi időt rendelkezésre álltam, ahhoz képest szép ez a szám, és nem azért vagyok ideges, hogy csak ennyit játszottam. A gólokkal, a gólpasszokal adós maradtam, de úgy gondolom, jól ment a játék. A csapatnál elégedettek voltak velem, én pedig a csapat teljesítményével voltam elégedett. Öröm volt egy ilyen klubban játszani, remélem, jövőre is hozzá tudok tenni minél több játékperccet az Union sikereihez.
Látod-e a helyedet a csapatban, hogy hová tudsz visszatérni, hol tudsz a legtöbbet segíteni a csapaton?
Szerintem ez nem kérdés, hiszen amikor három hónapig távol voltam, egy-két edzés után kétszer is berakott az edző a kezdőbe. Úgyhogy a bizalmat maximálisan érzem, tudom, mi a szerepem a csapatban. Kevés játékos mondhatja el, hogy ilyen sérülések után, ilyen kevés edzéssel egyből visszateszi a csapatba az edző. Szerintem ez óriási dolog.
A szurkolók is megmutatták, mit jelentesz számukra, amikor a Leverkusen ellen csereként visszatértél a csapatba. Ez mit jelentett a számodra?
Ez egy olyan pillanat volt, amiért megéri futballozni, amiért megéri a sok kellemetlen rehabilitációt végigcsinálni.
A stadionban éltettek a szurkolók, és nemcsak azért, mert így illik. Tényleg láttam rajtuk, hogy nagyon szeretnek, és nagyon várták ezt a pillanatot. Ez egy nagyon szép emlék marad számomra, soha nem felejtem el. Azért remélem, hogy egyre kevesebb ilyen visszatérés utáni ovációt kapok, inkább a gólok és a győzelmek után éltessenek!
Milyen most – az ismert film címével élve – Berlin felett az ég azok után, hogy a kék Hertha kiesett, a piros Union pedig BL-indulásra készül?
Pont most bemutattak a Berlini Filmfesztiválon egy magyar filmet, a Műanyag égboltot, amelynek piros a plakátja – ez jól passzol erre a kérdésre. Olyan hatalmas rivalizálásról nincsen szó, mi még csak négy éve vagyunk a Bundesligában, zöldfülűek vagyunk az első osztályban. De mivel egyre sikeresebbek vagyunk évről évre, azért van rivalizálás, de én személy szerint sajnálom, hogy kiesett a Hertha, mert szerettem volna még legalább két derbit játszani jövőre. De hátha a kupában összefutunk. Úgy veszem észre, hogy a Hertha-szurkolók is elfogadták a jelenlegi helyzetet, és ha nem is örülnek neki, tudják, hogy az Union szereplése egy új kezdet lehet. Az Unionnál sokan sajnálják a Hertha kiesését, mert a két csapat derbije a legjobb meccsek között van az évben.
Érezhető-e belülről, és minek köszönhető, hogy az Union szezonjai egyre jobbak? Hiszen az utóbbi négy év helyezései (11., 7., 5., 4.) folyamatosan javultak.
Érezhető a javulás, és azt is érzem, hogy folyamatosan, minden évben próbálunk magunkon fejleszteni. Persze, nem olyan büdzséből gazdálkodunk, mint a Bayern München, a Dortmund vagy a Lipcse, de azért minden évben próbálunk egy-egy kis előrelépést mutatni. És ha az eredményeket figyeljük, ez látszik is, de szerintem nem csak erről van szó. Nagyon jó, céltudatos kis klub ez, szeretek itt játszani.
Az Union a Bundesliga Kecskemétje?
Inkább legyen a Kecskemét az NB I Unionja (nevet). De tényleg látok én is párhuzamot, a Kecskemét most nagyon bekezdett ezzel a második hellyel, de neki talán még nehezebb lesz felülmúlni ezt. Külön öröm, hogy az egyik legjobb barátom, Szuhodovszki Soma is ott játszik. Nagyon szurkoltam nekik, hiszen egy nagyon szimpatikus csapatról van szó. Tele magyar fiatalokkal, az NB I üde színfoltja volt idén a Kecskemét.
Szeretnéd, hogy a Bajnokok Ligájában összekerüljetek a Ferencvárossal?
Jó lenne, de a csoportkörben szerintem nem tudunk, mert a Fradi is a negyedik kalapból indul hozzánk hasonlóan. De az Európa Ligában összefuthatunk, vagy akár a BL egyenes kieséses szakaszában is, de ennyire még nem mennék előre. Nagyon új dolog lesz számunkra a Bajnokok Ligája, még az sem dőlt el, hol játszhatjuk, remélem, a saját stadionunkban. És nekünk még mindig a bennmaradás az elsődleges cél a szezonban, a mostani jó helyezésünk ellenére is.
A BL-re mennyire van kész a csapat?
Nehéz megmondani. De lesz még egy jó felkészülésünk, és látható, rendre sikerül összerakni az Unionnál egy olyan csapatot, amely ellen nehéz játszani. Ha otthon fogunk futballozni a BL-ben, akkor elég sok rivális dolgát meg tudjuk majd nehezíteni, és ha az elmúlt szezonokat nézzük, a jó csapatok ellen rendre jól végeztünk.
Nem mondom, hogy meg fogjuk nyerni a BL-t, de ha ott leszünk, akkor mindenki az élete meccsét fogja játszani a hat csoportmérkőzésen.
Csapattársad a volt ferencvárosi Aissa Laidouni. Milyen játékosnak tartod? Beszéltetek Magyarországról?
Beszélgettünk, és amikor odakerült, próbáltam neki segíteni. Nagyon jó srácról van szó, nagyon szerény, és nagyon jó játékosnak tartom. Még vannak nehézségei, mert itt teljesen más a liga, a nyelv, a város, de szépen lassan bele fog nőni a Bundesligába.
Hogy állsz most a pókerrel? Készülsz-e versenyre, és milyen űrt sikerül vele betölteni?
Egy nagyon jó kis figyelemelterelő hobbivá vált. Egy-egy nyaralás során úgy szervezem, hogy egy-egy komolyabb versenyen is tudjak játszani. De nem kell arra gondolni, hogy el fogok menni pókerjátékosnak, és tudom, hogy nem én vagyok a legjobb, ezért csak egy bizonyos összeget szánok rá, nem az egész keresetemet. De egy ilyen időszakban, mint a mostani, sokat tud segíteni, hogy valami másra tudok készülni, ugyanúgy, mintha egy meccs lenne. Ezért örülök annak, hogy most is megtalálom a módját, hogy boldog tudjak maradni.
2021-ben megnyerted az NB1.hu aranylabdáját. Látod-e magad előtt, hogy újra elnyerd majd a címet? Milyen egyéni és csapateredmények szükségeltetnek hozzá?
Előtte nem gondoltam volna arra, hogy meg fogom nyerni. Egyébként egy jó szezonom lehetett volna a mostani, de miért ne nyerhetném meg a következőben, ha nagyon jól tudok játszani? Dominikot majd beelőzöm, ha nem veszi fel a góllövőcipőjét, ebben az esetben lenne esélyem (nevet).
De a játékstílusom nem a legfeltűnőbb, nem én vagyok az, aki a legtöbb gólt szerzi, inkább a kulimunkát végzem. Ebből a szempontból nehezebb, de miért ne, hiszen van még előttem, remélem, 10-15 év. Mondjunk tizenötöt, azzal már kiegyeznék, ha 39 éves koromig futballoznék.
Remélem, egyszer lesz még egy olyan jó szezonom, hogy újra el tudjam nyerni ezt a díjat.
Kinek gratuláltál elsőként az MTK-ból volt klubod feljutása után?
Polyák Balázsnak, mert meghívott az új akadémia megnyitójára, de a műtétem éppen arra a napra esett, ezért nem tudtam sajnos elmenni. Illetve nem is, második körben neki gratuláltam, az elsőben Bognár István volt játékostársamnak.
Egy másik exklubod, a szlovákiai magyar DAC idén közel volt az első helyhez, végül ezüstérmes lett. Szerinted mikor lesz szlovák bajnok?
Sokat erről nem mondanék, mert szerintem le sem írnátok, ha őszintén elmondanám a véleményemet. Sajnos, láttam a Slovan elleni meccset, és így azért elég nehéz bajnoknak lenni, ami történt… Azért kellett volna több meccset hoznia a DAC-nak, hogy ne azon múljon az arany, hogy a Slovant legyőzi-e, hiszen tudjuk, milyen körülmények szoktak lenni a rangadókon. Látszott idén, hogy a bajnoki cím reális cél, szóval nem azt mondom, hogy soha nem lesz bajnok a DAC, és nem azt, hogy 15 év múlva lesz az. De ha bajnok lesz a Dunaszerdahely, akkor sokkal jobbnak kell lennie a Slovan Bratislavánál vagy akár a Spartak Trnavánál, mert csak úgy lehet első, ha ezeknél a csapatoknál 10 ponttal jobb lesz abban az évben.
2021-ben készült egy festmény rólad és Marco Rossiról, amikor a kapitány német-magyar (2-2) után vigasztal téged az Eb-kiesés miatt. A múlt, a jelen vagy a jövő jut eszedbe arról a pillanatról?
A jelen és a jövő, hiszen az az Eb hozzájárult ahhoz, hogy most egy Bundesliga-csapatban játszhatok, és továbbra is a magyar válogatottban futballozom, amikor egészséges vagyok. Ez az érzelmes pillanat mindennek az alapja volt, egy jól elkapott kép, miután majdnem továbbjutottunk a csoportból. Egy jó alap volt a jövőre és a jelenre is nézve. Előttem van ez a kép, amely talán az év fotója is lett, a múltkor beszéltünk is róla a szövetségi kapitánnyal.
Milyen a kapcsolatod Rossival?
Nagyon sokat köszönhetek neki, nála lettem válogatott játékos, talán ő keresett a legtöbbször a sérüléseim kapcsán, és ez mindent elmond a kapcsolatunkról. Nagyon jó embernek és nagyon jó edzőnek tartom Marco Rossit.
Ha egyszer Rossi – reméljük, jó sokára – Serie A-edző lenne, visszatérnél miatta Olaszországba?
Nagyon nehéz kérdés, amúgy is lenne kedvem egyszer visszatérni Olaszországba, viszont ez nem aktuális most, hiszen
jobb helyet el sem tudok képzelni magamnak, mint az Union Berlin, nagyon hálás vagyok, hogy ilyen csapatban játszhatok. Mielőtt kiigazoltam, nem is gondoltam volna az álmaimban sem, hogy ez lehetséges.
Szerinted hány pontot szerez, vagy hány pontot kellene szereznie Montenegró és Litvánia ellen a csapatnak?
Szerintem hat pontot szerzünk, de minimum négyet, nem akarok a srácokra nyomást helyezni, mert az nem néz ki jól kívülről. Nagyon örülnék négy-hat pontnak, persze remélem, ez hat lesz, és akkor nagyon jó helyről várhatjuk majd a folytatást.
Tartod valakivel a kapcsolatot, hogy mi történik Telkiben, milyen formában van a csapat?
Persze, beszélek a srácokkal, amikor kártyáznak, mindig mondják, hogy menjek be hozzájuk. Mindig kérdezem, hogy vannak, és nagyon magabiztosak, úgyhogy jó előérzetem van a két meccsel kapcsolatban.
