Elmondta, hány évig futballozhat még.
Remili Mohamed május 31-én a 39. születésnapját fogja ünnepelni, ennek ellenére nem gondolkodik a visszavonuláson. A rutinos futballista nyáron igazolt az NB III Északnyugati csoportjában érdekelt Kelenhez. A hetedik helyen telelő csapatban vezérszerepet tölt be a pályán és azon kívül is. Remili az NB1.hu-nak adott interjúban őszintén beszélt a csornai incidensről, emellett elárulta, hol érezte magát a legjobban a pályafutása során.
– Mélységeket és magasságokat is megjártatok az ősszel, hiszen a kilencedik fordulóban csak két pont volt a hátrányotok az éllovassal szemben, aztán a téli szünetig már csak egyszer nyertetek.
– Amikor felkeresett Simon Ákos vezetőedző, elmondta, hogy egy teljesen új csapatot építene, a keret zömét pedig 20 év körüli játékosok alkotnák. Miután meghallottam a tervet, bevallom, elgondolkodtam azon, hogy ebből mi sülhet majd ki. Nyilván jó lett volna, ha a kezdeti lendület az esztendő végéig kitart, de a megtorpanás bizonyos szinten borítékolható volt figyelembe véve azt, hogy mennyire fiatal együttesünk van. Abból kiindulva, hogy honnan indultunk, a mostani hetedik pozíció miatt nem kell szégyenkeznünk.
– Hatszor voltál eddig eredményes a szezonban, és érdekesség, hogy mindegyik találatod győztes meccsen született.
– Nem lehetek teljesen elégedett, mivel három-négy góllal többet is szerezhettem volna. Maradt még bennem, de ez a csapattársaimra is igaz. Meggyőződésem, hogy sosem lehet elkényelmesedni, mindig bizonyítani kell. A Kelenben elvárják tőlem, hogy vezér legyek, és ezt a szerepet igyekszem betölteni. Az öltözőben próbálok mentorként is viselkedni, ha erre szükség van.
– A fiatalok mennyire fogékonyak a meglátásaidra?
– Lehetnének nyitottabbak, de az már örömteli, ha öt játékosból egy megfogadja a tanácsomat. Érződik, hogy teljesen más generációhoz tartoznak, mint én. Hozzám még másképp szóltak, mint hozzájuk. Olykor nem könnyű velük, ám próbálok megbirkózni a feladattal, ennek érdekében még néha magammal is kompromisszumokat kell kötnöm.
– A tavasszal mire lehettek képesek?
– A bajnokság előtt a biztos bennmaradást tűztük ki. Jó lenne, ha ezt a célt minél hamarabb teljesítenénk. Nem örülnék, ha még májusban kérdéses lenne a sorsunk, mivel nem tudhatjuk, hogy a rutintalanabb játékosok mennyire bírnák el a nyomást. Ha sikerül meghosszabbítani az NB III-as tagságunkat, merhetünk nagyobbat álmodni. Amikor pár pont választott el minket az első helytől, akkor azt hittem, hogy akár a dobogó környékén is telelhetünk, de sajnos nem így történt. A Magyar Kupában azzal, hogy eljutottunk a negyedik körig, klubtörténelmi tettet hajtottunk végre. Sajnos a Szentlőrinc megállított minket, de ezt a menetelést már nem veheti el tőlünk senki.
– Kertai Dániel Érden folytatja a pályafutását. Megérezhetitek a hiányát?
– Azért nálunk nem Messi vagy Cristiano Ronaldo kaliberű labdarúgók szerepelnek, így nincsenek pótolhatatlan emberek. Dani fontos szerepet töltött be a csapatban, stabilan futballozott, emellett a védelemben a fiatalokat terelgette. Vannak jelöltek, akik átvehetik majd a helyét. Akadnak próbajátékosok, de nem hiszem, hogy sok új futballistával folytatnánk a bajnokságot. Szerencsére a klubnál jó munka zajlik az utánpótlásban, emiatt bátran nyúlhatunk a fiatal tehetségekhez.
– Ősszel botrányos jelenetek zajlottak a Csorna-Kelen mérkőzésen, hiszen a hazai szurkolók rasszista jelzőkkel illettek. Hogy élted meg ezt?
– Pályafutásom során több bántó dolgot vágtak a fejemhez, de van egy határ, amit ha átlépnek, azt már nem tűrhetem el. Ha már hamászos robbantónak neveznek, az már nekem is sok, pedig nem vagyok egy mimózalelkű személy. Abba nem is gondolnak bele ezek az emberek, hogy ilyen bekiabálásoktól egy érzékenyebb játékosnak egy életre elmehet a kedve a futballtól. Nem azért nyilatkoztam a meccs után, hogy a Csorna pénzbüntetést és zárt kapus meccset kapjon. Úgy gondolom, hogy ez a téma a társadalom fekete lyuka. Kicsit azt érzem, hogy sajnos ez egy soha véget nem érő folyamat, bár ne legyen igazam. Beszélni kell róla, és ha már egy-két ember elgondolkodik a dolgokon, már megérte. Bőven kaptam pozitív üzeneteket az esetet követően, amelyek természetesen jól estek.
– Korábban is előfordultak veled ilyen sajnálatos események?
– Amikor az NB I-ben futballoztam, akkor nem hallottam ehhez hasonlókat, bár ez lehet azért volt, mert sokkal több néző foglalt helyet a stadionokban. Egyébként azt tapasztalom, hogy amikor a világban történik egy terrortámadás, akkor erősödnek fel ezek a hangok. Nagyjából négy-öt kirívó esetre emlékszem, de még ez is jóval több annál, amennyinek lennie kellene.
– Májusban leszel 39 éves, így adódik a kérdés, hogy meddig láthatunk még a futballpályákon?
– Az biztos, hogy a Kelenből már nem szeretnék távozni. Jól érzem magam, tetszik az a családias hangulat, ami jellemzi a klubot. Ameddig fizikálisan és mentálisan tökéletes állapotban leszek, addig szeretném folytatni. Jelenleg azt érzem, hogy akár még négy év is bennem lehet, de lehet, ha két hónap múlva beszélgetnénk, akkor másképp látnám. Tetszik az a projekt, ami elindult itt, és van még bennem erő és motiváció ahhoz, hogy segítsek a csapatnak. Ha jól számolom, a negyvenedik felkészülésemet kezdtem el. Már jobban ismerem a testem, például decemberben is végig dolgoztam egyedül, mivel tudtam, ha csak a lábamat lógatnám, „nehezen melegedne fel a motor”. Nagy hangsúlyt fektetek arra, hogy a sérülés esélyét minimalizáljam.
– A visszavonulásod után mit tervezel?
– Nehezen hagynám el a futball közegét, de megélhetési edző nem szeretnék lenni. Tíz évvel ezelőtt még nem vonzott ez a pálya, ám azóta másképp gondolkodom. Sok tréninget nézek mostanság a helyszínen, szokták is nekem mondani, hogy ez már jelzésértékű. Továbbá a civil életben szintén szeretném kipróbálni magam, így elképzelhető, hogy a feleségemmel indítunk majd egy közös vállalkozást. Fontos, hogy az ember manapság több lábon álljon.
– Több csapatnál megfordultál az előző években. Hol érezted magad a legjobban?
– A legszebb sikereket a Vasasnál értem el, és itt fontos szerepet töltöttem be. Az újpesti időszakom szintén meghatározó volt, mivel olyan játékosok vettek körbe az öltözőben, akikre felnézhettem, elég csak Kabát Péterre, Tisza Tiborra vagy Rajczi Péterre gondolni. Az Újpest tagjaként második lettem az NB I-ben, bár ezt annyira nem érzem a magaménak, hiszen keveset játszottam.
– Akadt olyan ajánlat, amit ma már nem fogadnád el?
– 2022-ben a jászberényi vezetők komoly terveket vázoltak fel, így akkor azt hittem, hogy hiba lenne, ha nem igazolnék oda. Aztán sajnos az elmondottakból semmi sem valósult meg, így fél év után távoztam. Örülök, hogy nem 28 évesen történt ez velem, bár be kell vallanom, hogy akkor komolyan elgondolkodtam a visszavonuláson. Majd néhány nap múlva megkeresett Szűcs Lajos, hogy segítsek a Vecsésnek a feljutásban. Hasznos volt az a kitérő, mivel megtapasztaltam, hogy a megye I ritmusa még kicsit „nyugdíjas” nekem. Éreztem, hogy attól még magasabb szinten is tudok jó teljesítményt nyújtani.
– Összességében elégedett vagy a karriereddel?
– Többet is elérhettem volna ilyen tehetséggel, de olykor nem megfelelő döntéseket hoztam, ám ezekért vállalom a felelősséget. Ezért az életstílusért eleinte nem kaptam pofont, hiszen volt rá példa, hogy pénteken buliztam, aztán másnap pedig a Szolnok játékosaként két gólt szereztem a Vác ellen. Talán ha akkoriban lett volna egy olyan társ mellettem, mint most a feleségem, akkor másképp viselkedem, ám nem bántam meg semmit. Az NB I-ben végeztem a második és a harmadik helyen, egyedül a bajnoki cím hiányzik a gyűjteményemből, ami nyilván a legfontosabb. Még mindig fájó emlék a 2017-es kupadöntő, amelyet a Vasassal tizenegyesek után buktunk el a Ferencváros ellen. Szó volt arról, hogy bekerülhetek a válogatott bő keretébe, de amikor erre lehetőségem nyílt, akkor elszakadt a keresztszalagom. Biztos, hogy ennek is megvan az oka, hogy miért ekkor jött a sérülés. Szerencsére az életemben hamarosan az utolsó mozaikdarabka is a helyére kerül, hiszen pár hét múlva beköltözhetünk az új otthonunkba. Büszke vagyok arra, hogy két csodaszép gyermekem és egy megértő feleségem van.
Duplázott 2015-ben
Remili Mohamed 2005 nyarán mutatkozott be az NB I-ben egy Tatabánya-Pápa mérkőzésén. A rutinos futballista az élvonalban 218 meccsen játszott, a fellépéseit 36 góllal zárta. Remili a pápai időszaka után szerepelt a Szolnokban, az Újpestben, a Vasasban, a Paksban, a Siófokban, a III. Kerületben, a Jászberényben és a Vecsésben, míg nyártól a Kelent erősíti. A legeredményesebb szezonja a 2014/15-ös volt, ekkor tizenkilencszer köszönt be a másodosztályban, ezzel megszerezte a gólkirályi címet. Duplán örülhetett 2015-ben Remili, mivel a Vasas bajnokként jutott vissza az élvonalba. Ahogy az interjúban elmondta, a legmagasabb osztályból ezüst- és bronzérme is van, 2017-ben pedig egy hajszál választotta el a kupagyőzelemtől, ám az FTC játékosai pontosabban lőtték a tizenegyeseket, míg a Vasasban Risztevszki hibázott, így a zöld-fehérek ünnepelhettek.
Kipróbálnád a sportfogadást? A legjobb helyen jársz! (x)
