Szoboszlai Dominiknek különleges feltételt kellett teljesítenie, hogy magára tetoválhassa a Gerrard-idézetet, de a hajszőkítés már közös buli volt. Interjú.
Az egykori tatabányai labdarúgó, Szoboszlai Zsolt apaként és edzőként is végigkísérte gyermeke futballkarrierjét, Szoboszlai Dominik pedig a fehérvári Főnix Gold FC utánpótlásműhelyétől – salzburgi és lipcsei átszállással – eljutott a világ egyik legjobb csapatához, a Liverpoolhoz. Az eufória a 70 millió eurós szerződés aláírása óta alábbhagyott, a lényeg azonban csak most következik. De miért reagálnak erre az óriási sikerre is sok esetben negatív megjegyzésekkel a magyar emberek?
Apaként milyen átélni, hogy elkezdtetek valamit Dominikkel, aki most, 22 évesen a világ egyik legjobb csapatának a mezét viselheti?
Először is, nagyon büszke vagyok a gyerkőcre. Ez egy épített dolog volt, nem egy légből kapott sztori, hogy úristen, vigyük oda, legyen egy játékos, adjunk neki mezt, és akkor játszik, ha játszik. A mai világban, ha 70 millió eurót kiadnak egy játékosért, az nemcsak egy magyar futballista esetén megsüvegelendő.
Most világsztárok közé került. Hogy látod, onnan is kiemelkedhet?
Ha egy év múlva visszatérünk rá, akkor megmondom. Nem tudni előre, nagyon sok mindentől függ, az ő teljesítményétől, a csapat teljesítményétől egyaránt. Azt gondolom, ha a csapat jól teljesít, akkor nagy valószínűséggel magával fogja húzni Dominikot.
Vagy éppen az is megeshet, hogy Dominik fog egy olyan lendületet adni a csapatnak úgy, hogy a legjobb formáját hozza, felnő a feladathoz, és tényleg egy meghatározó és ikonikus tagja lesz ennek a nagy múltú klubnak.
Tudjuk, hogy példamutató apaként és edzőként nagyon odafigyelsz Dominik karrierére. Az elmúlt pár hétben milyen feladatod volt?
Örülni a dolognak, ami történik velünk. Mert nem nagyon történik magyar játékossal vagy akár velem sem ilyen nagyszerű dolog, hogy egy játékos eligazol a Liverpoolba. Amikor Salzburgba szerződött, az is egy szenzációs hely volt a számunkra, egy magyar játékos számára. Ausztriában megtapasztaltuk a foci alapjait, és azt is, hogyan kell kinézni, hogyan kell működni. Utána egy újabb szenzációs helyre, Lipcsébe igazoltunk. Kijelenthetem, az egész Red Bull-család egy fantasztikus hely. Dominikot nagyon jól felkészítette mind a Salzburg a Lipcsére, mind a Lipcse a Liverpoolra.
Arról kell-e vele beszélni, hogy valószínűleg most ő lett több százezer magyar gyerek példaképe, és nagyon sokan olyanok szeretnének lenni, mint ő?
Nem, hiszen ő teljes mértékben felmérte, hogy hová került és mit csinált. Dominik az egész folyamatnak a részese volt felépítettségben, hogy hova, mikor és miért megyünk. De azt is sok helyen elmondtuk, hogyan beszéljük meg a dolgokat, például azt, hogy kivel ülünk le tárgyalni. Mi mindig tényeket akartunk, hogy mi a következő lehetőség a továbblépésre, mi az, amit meg tudunk ugrani, vagy nem tudunk megugrani, mi az, amit be tudunk vállalni, vagy mi az, amit nem. Most azt gondoltuk, eljött az idő, hogy a Liverpool magával rántsa Dominikot.
Tizenöt évesen kért tőled engedélyt, hogy a Gerrard-idézetet magára tetoválhassa?
A tetoválások nem engedélyhez, hanem teljesítményhez voltak kötve. Sportolóként a gyerekek is már azon gondolkoznak, hogy milyen tetkót varrassanak magukra, de nálunk ez nem így működött.
A salzburgi akadémián rendszeresen fizikai teszteken vesznek részt a labdarúgók, én pedig mondtam Dominiknak: „Semmi baj, ha az akadémia legjobbja leszel, és az ottani rekordokat megdöntögeted, akkor mehet a tetoválás!” És ez így történt. Azt viszont már ő választotta ki, hogy mit szeretne magára tetováltatni.
Akkor egy Gerrard-idézetet („A tehetség isteni áldás, de akarat és alázat nélkül mit sem ér”), mert ő az abban leírtakban hisz.
Ez még tart most is, hogy Dominik már 22 éves?
Abszolút, mindig ki van tűzve a cél, hogy milyen irányba kell haladni. Vannak fogadásaink is, például, hogy ha a Német Kupát megnyerjük, akkor kiszőkíttetjük a hajunkat. Ez megtörtént, hál’ istennek már visszanőtt azóta.
Szerinted Dominik átigazolása mennyiben a magyar futball sikere?
Ez azért a magyar futball sikere is. Tegyük a szívünkre a kezünket, és nézzük meg az infrastrukturális körülményeket egy-egy klubnál vagy akadémiánál. Ha ez nem történt volna meg, akkor is megvan Dominik, de azért erre rohadt nagy szüksége volt a magyar focinak, és mindenkinek. Tudom, van más is, amire el lehet költeni a pénzt, ezt mondják is az emberek, de így most szívesen megyünk a stadionokba, már akik mennek. Mert nagyon sokan még mindig nem járnak, attól függetlenül, hogy eddig az volt a probléma, hogy a rossz stadionokban rosszak a körülmények, és azért nem megyünk. Korábban egy Ferencváros-mérkőzésen, a wc-ben egymás lábát pisilték le a szurkolók. Egy Nagyerdei Stadionban, Debrecenben például én furcsállom, hogy csak ennyien járnak ki egy mérkőzésre.
Június utolsó napján te is ugyanúgy izgultál, mint egész Magyarország?
Azt nem lehet elmondani, hogy mennyire izgultam. Én a másik oldalon voltam, láttam, tudtam dolgokat, és felkészültünk ezekre. Arra is, hogy igen, arra is, hogy nem.
Benne volt a pakliban, hogy nem?
Ilyenkor minden benne van, ahogy mondani szoktam, 50 százalék az esély mindkét lehetőségre, vagy igen, vagy nem.
Izgalmas most a várakozás, hogy mikor lesz az első edzőmeccs, az első bajnoki?
Az eufória most kezd egy kicsit lankadni a mi körünkben, mert felfogtuk, feldolgoztuk a történteket. De igen, a következő lépcsőfok az edzőmérkőzések lesznek, illetve a bemutatkozás a csapattársak, a szurkolók előtt.
Picit sem sajnáltátok a Lipcsét? Ott maradt a két válogatott csapattárs, Gulácsi Péter és Orbán Willi, de még a kiharcolt BL-indulás is.
Mindent sajnáltunk, anno a Salzburgot is. De eljön az ember életében az idő, amikor lépni kell. Azt gondolom, a Liverpool egy olyan klub, amelytől ha ajánlat érkezik, akkor nem gondolkodni, hanem dönteni kell.
Magyarországra ingyen szállítják a Szoboszlai-mezeket, szerinted leadtak pár rendelést a drukkerek?
Nem tudom, kértük az angolokat, hogy szóljanak majd vissza, volt-e egyáltalán magyarországi rendelés. Kíváncsian várjuk.
Lehet, hogy nem sokat, hiszen sok forintot kérnek egy fontért.
Nem a font miatt.
Mi mindig nagyon sok negatív kommentet kapunk, pedig most aztán tényleg mindenkinek legalább egy hónapra el kellene felejtenie a negatív dolgokat. Most lehetne örülni annak, hogy van egy magyar játékos, aki a Premier League egyik topcsapatában kapott szerepet.
Nagyon sok a pozitív komment is, azokat is látod?
Igen, de nem szabad, hogy ennyi negatív legyen, mert így nem fogunk tudni előrelépni országos szinten sem, ha mi, magyar emberek állandóan negatívak vagyunk. Ki kell menni, és meg kell tapasztalni azt, ami Angliában minket is körbevett. Nem fogjátok elhinni, ott mi történik. Nincs így legyalulva, nincsen sárba tiporva sem a szakma, sem a játékosok.
- Írásba adom: nem fog a pénz megváltoztatni! – találkozás Szoboszlai Dominikkel
- „A Liverpool évek óta figyelte Szoboszlait”
Kipróbálnád a sportfogadást? A legjobb helyen jársz! (x)
