nb1.hu

„Nagyon mélyről kellett visszajönnünk” – interjú a lilák újra NB I-be vágyó kapusával

17 fordulót követően a Békéscsaba fölényesen vezeti az NB III Dél-Keleti csoportját. A lilák az előző szezon végén kiestek az NB II-ből, ám megnyomták az „újraindítás gombot”, és az egész harmadosztály legjobb mutatójával rendelkeznek. 15 győzelem mellett mindössze egy döntetlent játszottak és egyszer kaptak ki, így 46 pontjuk van, aminek köszönhetően héttel előzik meg a második helyezett ESMTK-t.

A hosszúra nyúló téli felkészülést követően a Pénzügyőr vendégeként folytatják a bajnokságot. A közelmúlt és a hátralévő 13 mérkőzés, valamint a remélt osztályozó és feljutás kapcsán a debreceni nevelésű, később többek között a Vasast, a Budafokot és a DVTK-t is megjárt Póser Dániellel, a csapat kapusával, egyben egyik legrutinosabb tagjával beszélgettünk.

Külső szemmel egyértelműen látszik: ez a Békéscsaba kiemelkedik a bajnokságból, egyben az egész NB III-ból. Egyetértesz ezzel az állítással, vagy azért nem ennyire egyszerű a dolog?

Egyetlen csapatot sem lenézve, de teljes mértékben így gondolom én is. Látszik, hogy más maga a klubfelépítés, az infrastruktúra, érezhető, hogy minél hamarabb vissza akarunk jutni az NB II-be. Elég nagy különbségek vannak most egyes csapatok között, és bár lehet, hogy játékban nem minden egyes pillanatban mutatkozik meg a fölényünk, de valóban erősek vagyunk.

Eljátszhatunk a gondolattal, hogy vajon ez a csapat az NB II-ben jelenleg hol helyezkedne el. Mondjuk a középmezőnyben?

Elég nehéz megmondani, hogy hol helyezkedne el, mert a mostani NB II nem könnyű bajnokság. Amit láttam a felkészülés és az őszi szezon során a csapaton, azok alapján erős középmezőnybe tudnám tenni magunkat a másodosztályban. Jó csapatközösségünk van, nagyon jó a hangulat, és látom azt, hogy tudunk küzdeni egymásért – ez kijött az őszi szezonban is. Most, a felkészülés alatt kicsit jobban összeállt a brigád, több jó dolgot lehet látni a csapaton, mint az őszi szezont követően.

Hogyan alakult a téli felkészülésetek? Sok edzőmeccsen vagytok túl, itthon edzettetek, alapoztatok.  

Hosszú volt, bevallom. Hét hétről beszélünk, ami biztosan több, mint a többi csapatnál, nemcsak a mi csoportunkat, hanem talán az összes NB III-as csoportot illetően is. A szakmai stáb igyekezett mindenre odafigyelni, hogy tényleg minden szempontból fel tudjunk készülni. Mivel célunk az NB II, próbálunk arra is koncentrálni már, hogy ha sikerül a feljutás, akkor már-már tovább is tekintenénk. Persze, nem szaladunk annyira előre, mert ugye van még hátra 13 forduló, ami elég sok, és nem is elvakultan fogunk nekimenni a bajnokságnak. Minden meccsre ugyanúgy készülünk, mint eddig, minden meccset meg szeretnénk nyerni, mint ahogy mindenki más. A dupla edzések, az edzőmeccsek jól sikerültek, sok pozitívumot lehetett kivenni ezekből. Várjuk a rajtot.

Tíz évvel ezelőtt, 2013 és 2015 nyara között volt már egy békéscsabai korszakod, majd megjártad a Vasast, a Budafokot és a Diósgyőrt is. Mennyiben más egy téli felkészülés most, mint a tíz évvel ezelőtti Csabánál, és mennyiben más, mint az említett volt csapataidnál? Nyilván változik a világ, mások a módszerek és érezhetőek különbségek.

Természetesen valóban vannak különbségek, hisz eltelt tíz év, és mindenhol máshogy gondolják, máshogy tervezik a felkészülést, aminek a menetét a szakmai stáb dönti el. Nem lehet hasonlítani a mostanit a tíz évvel ezelőtti Békéscsaba, sem más csapatok felkészülési ritmusához, hiszen mindenki másra koncentrál. Nekünk volt időnk arra, hogy meg tudjunk csinálni mindent. A mi stábunk úgy döntött, a csapat legyen jobban együtt, így nem mentünk el edzőtáborba, mivel mindent meg tudtunk oldani helyben. Könnyebb is volt ezáltal, hiszen nem kellett utaznunk. Nem sok ilyen hosszú felkészülést csináltam korábban, az NB III ugyanis később indul, mint az NB I és az NB II, és a szakmai stáb is azt vette alapul, hogy legyen mindenre idő. Bár megkaptuk a kellő pihenőt, de nem otthon ültünk és punnyadtunk, belecsaptunk a munkába. A téli felkészülésnél nyilván az erőnlétre szoktak rámenni a csapatok, ez a korábbi klubjaimnál is így volt – van, ahol csak az erőnléten, van, ahol a taktikán van a hangsúly, ezt mindig az adott szakmai stáb dönti el.

Mennyire befolyásoló ilyenkor magának a vezetőedzőnek a személye, és milyen a viszonyotok összességében Csató Sándorral?

Közhelyesen hangzik, de nincs két ugyanolyan ember, így minden edzőnek más a személyisége, az elképzelése. A vezetőedző személyisége abszolút hozzájárult ahhoz, ahol jelenleg áll a csapat, hiszen teljesen pozitívan áll hozzánk, mindent meg lehet vele beszélni, szigorú, ugyanakkor engedékeny is, közvetlen, és nagyon fontos a pozitív hozzáállása, hiszen látja a potenciált és bízik bennünk – mi is bízunk benne, ezért működik jól a csapat és az ő munkája. Megfogadjuk azt, amit mond, de miért is ne fogadnánk meg? Ő a vezetőedzőnk, tőle függünk, támaszkodunk rá. A csapat nevében csak pozitívan tudok beszélni róla.

Nyáron vette át a vezetőedzői posztot, ami a kiesés után nem lehetett egyszerű feladat, viszont érződik, hogy az újratöltés sikerült. Hogyan sikerült felráznia a társaságot?

Az volt az első, hogy csapatot csináljon belőlünk és kialakuljon egy olyan közösség, ami előrevisz minket. Nagyon mélyről kellett visszajönnünk, elég nehéz napokon mentünk keresztül sajnos, de jól tudtunk váltani. A keret kialakítása, felépítése nyilván nem ránk, játékosokra vonatkozik, hanem az új stábra és a vezetőségre, de a csapat magja nagyjából megmaradt, és ehhez passzolva társultak a friss szakmai dolgok. Az újonnan érkező játékosok is hamar be tudtak és tudnak illeszkedni, úgyhogy nem látok semmilyen problémát a következő hónapokra.

17 meccsből 15 győzelem ősszel, hosszú veretlenségi szériával, stabil teljesítménnyel. 10-es skálán hányasra értékelnéd az eddigi szerepléseteket?

9,5-esre. Úgy vágtunk neki a szezonnak, hogy mindenképp vissza kell jutnunk. Lehetetlen minden meccset öt-hat góllal megnyerni, egyáltalán lehetetlen minden meccset megnyerni, de a tízmeccses győzelmi sorozatunk jól nézett ki. Azért, mert becsúszott egy vereség vagy egy döntetlen, nem hiszem, hogy hibáztatni kellene a csapatot, hiszen amit elvártak tőlünk, azt eddig teljesítettük, és ezen leszünk a tavaszi szezonban is. Minél hamarabb be szeretnénk biztosítani a bajnoki elsőséget, hogy megfelelően tudjunk nekimenni az osztályozónak.

A rutinosabb játékosoknak milyen a szerepük a csapatban, az öltözőben? Többeteknek van NB I-es vagy NB II-es múltja, amiből át tudtok adni valamit a fiataloknak.

Ez így van, de a fiatalok is tudnak segíteni nekünk. Egy-egy rutinosabb játékos egy csapatnál azért is jó, mert olyan tapasztalatokat tud átadni, amit a másik fél még nem élt át – legyen szó élethelyzetekről, a pályán lévő technikai megoldásokról vagy bármiről.

34 éves vagy, védtél az NB I-ben és az NB II-ben is. Hogyan tervezed a jövődet?  Ha összejön a feljutás, a csapattal tartasz a másodosztályba, vagy egyelőre csak erre a szezonra fókuszálsz, aztán majd elválik nyáron, hogy mi lesz?

Jelenleg csak erre az idényre koncentrálok, de eddig sem volt rám jellemző, hogy fél évre, vagy akár évekre előre tervezzek. Az életet a sors alakítja, nem tudjuk, mit hoz a holnap, úgyhogy kizárólag meccsről meccsre készülök. Nyártól van még szerződésem, nyilván bármi megtörténhet, de jelenleg egyáltalán nem gondolkozom a távozásban.

Az utóbbi három-négy évben végigjártad mindhárom osztályt. Mennyiben másabb egy kapusnak, hogy az NB I és az NB II után az NB III-ban véd, hogyan érzékeled ezt?

Mindenben van különbség. Nehéz volt megélni, hogy az NB I-ből, majd az NB II-ből is kiestem a csapatommal – a két rossz közül talán jobb az NB I-ből kiesni. Másabb, sokkal nehezebb az NB III, viszont nem nehezebb annál, minthogy egyből bajnokságot nyerjen és visszajusson egy adott csapat. Annál nehezebb szerintem nincs. Habár 34 éves vagyok, nem érzem magam ennyinek sem fizikálisan, sem mentálisan. Érzek még magamban rengeteg lehetőséget arra, hogy magasabb osztályban tudjak védeni – az NB I-be vágyom vissza, és célom is, hogy az első osztályban, de minimum az NB II-ben tudjak védeni.

Ha választanod kéne, mivel lennél elégedettebb: minél hamarabb biztosítsátok be azt, hogy meglegyen az első hely a bajnokságban és nyugodtan készüljetek az osztályozóra, vagy inkább maradjatok meccsben a bajnokság végéig, és úgy jöjjön az osztályozó?

Inkább azt, hogy minél hamarabb biztosítsuk be az elsőséget. Az sem a legszerencsésebb, ha nagy előnyt alakít ki egy csapat és hátradől, de úgy gondolom, nagyon jó kezdésre van szükségünk tavasszal. Ha beragadnánk, bekerülnénk egy olyan kis körforgásba, gödörbe, amiből nehéz kijönni. A motiváltságot, lelkesedést a szezon végéig meg kell tartanunk, hogy ne álmosodjunk bele az előnyünkbe, ezáltal folyamatosan frissen tudjunk összpontosítani.

Megosztás:
Kapcsolódó hírek
DVSC
DVTK
ETO FC Győr
Ferencvárosi TC
Kecskeméti TE
Fehérvár FC
MTK Budapest
Nyíregyháza Spartacus FC
Paksi FC
Puskás Akadémia FC
Újpest FC
ZTE FC