Interjú Rudi Pozeg Vancassal.
Ukrajnai időszakának Odessza bombázása, míg a kazahsztáninak gyermeke születése vetett véget, Miskolcon viszont szeret élni. A tizenkét csapatos lebonyolítású NB I-et játékos szemmel jónak tartja, a Paks és a Kecskemét magyaros filozófiáját elismeri. Az Újpest és a Fradi ellen 6 pont megszerzésére készülő Rudi Pozeg Vancassal beszélgettünk.
Hazádban, Szlovéniában nevelkedtél, majd másfél évet Ukrajnában és Kazahsztánban töltöttél. Hogy jött akkor a váltás?
Jó ajánlatot kaptam az Odesszától, úgyhogy aláírtam két évre. Három hete voltam Ukrajnában, amikor Törökországba mentünk, hogy felkészüljünk az új szezonra. Mire visszatértünk, kitört a háború. Életem legnehezebb időszaka volt: távol voltam a családomtól, a várost bombázták, néhány bomba a hotelünktől 5 percnyi távolságra csapódott be a tengerbe. Először éltem át hasonlót, közben egyedül edzettem. Ekkor jött a Tobol ajánlata, ahová egy éves kölcsönszerződéssel igazoltam.
Ennek viszont két hónap után vége szakadt. Miért?
Kiderült, hogy a feleségem várandós. Kazahsztán nagyon messze van, én viszont szerettem volna mellette lenni ebben az időszakban. Jeleztem ezt a klub felé, akikkel sikerült is megállapodnom a kölcsön felbontásáról, így hazaigazolhattam Szlovéniába, a Koperhez.
Bő egy évvel ezután viszont már Miskolcon vagy.
Egy barátom felhívott a nyáron, hogy tudna nekem egy olyan csapatot, ahol szerinte nagyon jó edző dolgozik, akinek illenék az elképzeléseibe. Felvettük a kapcsolatot, és mivel nekem is tetszett a vízió, amit felvázoltak, gyorsan megegyeztem a DVTK-val.
Korábbi állomáshelyeidhez viszonyítva milyennek látod Magyarországot és az NB I-et?
Magyarország szimpatikus hely, és Miskolcot is szeretem. Az emberek kedvesek, a város pedig nem túlságosan nagy, nincs túl sok nyüzsgés, ami nekem komfortos. Ami a bajnokságot illeti, sok erős csapata van a magyaroknak. Csak a Ferencváros emelkedik ki, akik szinte mindig ott vannak egy nemzetközi kupa főtábláján. A többi csapat viszont nagyjából azonos szinten van, így sok szoros meccset játszanak, ami jót tesz a bajnokságnak.
A tizenkét csapatos NB I éppen ennek kapcsán kapja a legtöbb kritikát, miszerint a sok háromesélyes meccs miatt hétről hétre kell készülni, és nehezebb hosszú távú koncepciót építeni. Neked ezek szerint tetszik ez a rendszer?
Csak játékosszemszögből tudom megítélni, de én szeretem. Szerintem motiváló, ha minden héten olyan ellenféllel mérkőzöl, aki hasonló kaliberű, és ha nem hozod a kellő teljesítményt, akkor kikapsz tőle. Futballistaként ez fenntartja benned a tüzet, ösztönöz arra, hogy folyamatosan, hétről hétre fejlődj. Szlovéniában úgy nézett ki a bajnokság, hogy volt négy erős csapat, a többinek pedig szinte esélye sem volt ellenük. Így egy játékosnak nehezebb folyamatosan a maximumon pörögnie. Magyarországon ez a szakadék nincs meg, és szerintem jó hatással van a liga csapataira.
A Diósgyőr a fél csapatát lecserélte a nyáron, ami gyakori jelenség Magyarországon, az viszont, hogy ezt egy ilyen sikeres szereplés kövesse, már kevésbé. Mint az egyik új érkező, szerinted mitől ilyen jó a játékoskiválasztás a DVTK-nál?
Szerintem attól, hogy az edző nagyon alaposan feltérképezi, hogy a kiszemelt játékosok beleillenek-e abba a játékrendszerbe, amit játszatni szeretne. Szempont, hogy ha külföldi játékost igazolnak, akkor az jobb legyen a magyaroknál. Ez egy fontos kritérium, mert a magyar játékosok is jók, ezt láthatjuk a Paks vagy a Kecskemét példáján. Kemény munka van mögöttünk, mert sok játékost kellett beilleszteni a csapat rendszerébe, de szerencsére jól sikerült.
8 meccsen 2 gólt és 4 gólpasszt jegyzel. Az eddigi legeredményesebb szezonod a 2018/19-es volt: Celjében 14 góllal és 5 assziszttal zártál. Megközelíthetőnek érzed azt a teljesítményt?
Igen, de elsősorban a csapat győzelme számít. Ha gólt lövök, vagy gólpasszt adok, örülök, de az elsődleges, hogy a csapat nyerni tudjon. Mindig azt teszem, amivel az adott pillanatban a legtöbbet tudom hozzáadni a Diósgyőr győzelmi esélyeihez, ha védekezésről van szó, akkor védekezem. Persze a góljaim és gólpasszaim által is jól jár a csapat, úgyhogy szeretném még ezeket a mutatóimat is növelni.
Szerinted mitől érzed ennyire otthon magad a DVTK játékrendszerében?
Bár a bal szélen is bevethető vagyok, mindig is a csatár mögött szerettem játszani, ez a természetes pozícióm. Több korábbi csapatomban is balszélsőként játszattak, ott sem ment rosszul, de nem ott vagyok a legjobb. Mikor megérkeztem, Kuznyecov Szergej az első edzésen elmondta nekem, hogy tudja, hogy mindkét pozícióban tudok játszani, de ő a csatár mögött látja a helyemet. Elmagyarázta, hogyan képzeli el és videóztunk is. Egyelőre jól működik, úgyhogy azt hiszem, legközelebb is megfogadom a tanácsait.
„Rudi egy zseniális futballista, állandóan veszélyt jelent az ellenfél számára, így jó mögötte játszani” – mondta rólad néhány hete készült interjúnkban csapattársad, Bitok Stephen. Számodra kik a kedvenc játszótársak?
Mindenki. Rengeteg jó képességű játékosunk van, a padon is csupa olyan ember ül, akit bármikor be lehet vetni, mert tudják mi a feladatuk a játékrendszerünkben. Mindenkinek megvan a maga extrája. Bárdos Bence például nagyon jól ugrik és fejel, minden szögletnél veszélyes, Holdampf Gergő maga az erő, vezér a pályán és az öltözőben is, Lukács Dániel pedig az egyik leggyorsabb játékos, akit láttam. Nagyon jók a légiósaink is, Pernambuco vérbeli brazil, amit azt hiszem, nem kell ecsetelnem, Vallejo pedig a nyugodt srác a csapatban, aki tartja a labdát és irányít. Emellett nagyon jó játékosaink vannak a szélsőhátvéd pozíciókban és az összes többi poszton is.
Egymás után játszotok a két legnagyobb hagyományokkal és népszerűséggel bíró magyar csapat, az Újpest és a Ferencváros ellen. Mit mond neked ennek a két klubnak a neve?
Az Újpestről tudom, hogy egy nagy történelemmel bíró klub, amelynek sok szurkolója van és idén is erős a csapatuk. A Ferencvárost jobban ismerem. A Mariborral egyszer kis híján őket kaptuk valamelyik nemzetközi kupa selejtezőjében, aztán egy későbbi csapatomnak, a Tobolnak már tényleg ki is húzták őket. A párharcot viszont már azután rendezték meg, hogy nekem el kellett jönnöm Kazahsztánból.
Szerinted hány pontot tudtok ezen a két meccsen szerezni?
Remélem, hogy mind a hatot, mert képesek vagyunk rá. Tudom, hogy mindkét meccsen nagyon nehéz dolgunk lesz, de jó formában vagyunk, úgyhogy ha a tudásunknak megfelelően játszunk, meglesznek az esélyeink a győzelemre.
Kipróbálnád a sportfogadást? A legjobb helyen jársz! (x)
