Interjú Quentin Maceirasszal.
Svájc hasonló Eb-lázban ég, mint Magyarország. A Puskás Akadémia svájci légiósa szerint a szövetségi kapitány, Murat Yakin számára sorsdöntő lehet a torna, az MLS-ből érkező Xherdan Shaqiri még mindig topjátékos, a Leverkusennel bombaszezont futó Granit Xhakával viszont már kritikusabb. Quentin Maceirasszal a svájci keret sérüljeiről, a csapat erősségeiről és lehetséges gyenge pontjairól beszélgettünk.
Már Svájcban?
Igen, néhány órája érkeztem meg, teljesen még kicsomagolni sem volt időm. Most pár hétig minden időt a családommal töltök, igyekszem kipihenni a szezont.
Motoszkálnak már a fejedben az európai kupaselejtezőkkel kapcsolatos gondolatok vagy most még hallani sem akarsz a munkáról?
Nagyon motiváló, hogy bejutottunk a Konferencialigába, egy labdarúgó életében mindig különleges kihívás az európai porondon szerepelni. Bízom abban, hogy sikeresen tudunk majd teljesíteni, hiszen jó csapatunk van, ehhez viszont fontos a megfelelő regeneráció. Most én is mindent a kikapcsolódásnak és a pihenésnek szentelek, hogy az új szezonra való felkészülést tökéletes állapotban tudjam megkezdeni.
Magyarországon a kijutás óta nemigen került le a napirendről az Európa-bajnokság. Svájcban mikor szoktak elkezdeni rápörögni a szurkolók a nyári nagy tornákra?
Svájcban is hasonló a helyzet, a médiában minden nap esik szó az Európa-bajnokságról. A szurkolók mindig száz fokon égnek, ha a válogatott nagy tornán szerepel. Alig várják, hogy elinduljon az Eb, az egész ország teljes mellszélességgel a csapat mögött van. Az éttermek és a kávézók már most reklámozzák a kiülős meccsnézési lehetőségeket. Ahogy látom, körülbelül olyan a készülődés, mint Magyarországon.
A svájci keretnek nincs nagy hiányzója, a húzónevek közül még a jelenleg sérültek is ott vannak, mint például Breel Embolo (Monaco), Fabian Schär (Newcastle) vagy Ruben Vargas (Augsburg). Van velük kapcsolatban friss hír?
Embolo kapcsán a legfrissebb fejlemény, amit olvastam, hogy még gyógyul a sérüléséből. Azonban úgy számolnak, hogy a tornán biztosan bevethető lesz, hasonlóan monacói csapattársához, Denis Zakariához. A többiekről nincs biztos információm, ugyanakkor nem félek attól, hogy az esetleges hiányzókat ne tudná pótolni a kapitány. Mély a keret, ha a belső védők közül például Schär hiányozna, akkor is ott van a Manchester City alapembere, Manuel Akanji vagy Nico Elvedi, aki a Mönchengladbachban szintén magas szinten futballozik. A cserepadon is szinte csak topligás futballisták ülnek, így inkább az a nehéz döntés, hogy kit hagyjon ki a kapitány.
Ha kitágítjuk a képet, mennyire bő a merítési lehetőség? Te mint egy magyar élcsapat alapembere mennyire érzed távolinak a kerettagságot?
Őszintén szólva e téren nagyon nehéz a helyzetem, főként azért amit az előbb említettem. Az én posztomon, jobbhátvédben is csupa topligás játékos van a keretben, legtöbbjük a német vagy a francia bajnokságban játszik. Az életben viszont nem tilos nagy célokat kitűzni, ha egyszer magamra húzhatnám a svájci válogatott mezét, az elképesztő boldogsággal töltene el, az egyik legnagyobb álmom válna valóra. Tudom, hogy ettől most messze vagyok, de bízom benne, hogy egyszer összejön, addig is szurkolok a csapatnak minden mérkőzésén.
A korábbi kulcsemberek közül van, akinek ez lehet az utolsó nagy tornája. Mire számítsunk például az immár az MLS-ben légióskodó Shaqiritől?
Shaqiri mindig fontos tagja volt a válogatottnak. Annak ellenére, hogy sokszor negatívan beszélnek róla és több komoly kritikát kapott korábban, amióta válogatott, azóta kulcsszereplő, aki a nagy meccseken is sokszor lépett elő jó teljesítménnyel. Amióta az MLS-ből hívják be, ez azóta sem változott. Úgy érzem, az emberek néha kicsit lenézik ezt a bajnokságot, mondván nem egy Bundesliga vagy Ligue 1. Ez igaz, ugyanakkor évről évre fejlődő ligáról van szó. Shaqiri is egy jó példa arra, hogy nem csak levezetni mennek oda a nagy nevek. Azt nem tudom, hogy ezen a tornán a pályán mennyiben számítanak rá alapemberként, az viszont biztos, hogy a jelenléte nagyon kell majd az öltözőnek.
Granit Xhaka szintén hosszú ideje meghatározó játékosa Svájcnak, a Leverkusennel elképesztő szezont fut. Élete formájában van vagy Xabi Alonso rendszere áll neki ennyire jól?
Szerintem karrierje egyik legjobb szezonját futja. Nem csak tagja, de fontos alappillére is a Leverkusennek. Ami a válogatottat illeti, ő bizonyos szempontból Shaqiri ellentéte. Klubviszonylatban hosszú ideje a legmagasabb szinten játszik, de a válogatottban nem mindig tudja ugyanezt hozni. Itt viszont meg kell említeni, hogy ő egy kevésbé látványos poszton szerepel, és rengeteg olyan munkát végez el, amivel hasznára van a csapatnak, ugyanakkor ez nem olyan sziporkázó, mint Shaqiri technikás megoldásai.
A kapusok közül Yann Sommer (Internazionale) a legnagyobb név, Gregor Kobel viszont BL-döntőre készülhet a Borussia Dortmund színeiben. Ki lesz az első számú hálóőr?
Sommer legendának számít Svájcban, a szurkolók imádják. Bár már nem fiatal, még mindig ott van a világelitben az Inter kapujában. Azt gondolom, ez az Eb még Sommeré lesz, a jövő viszont Kobelé. Korábban is kipróbálták már őt a válogatottban, amire rá is szolgált. Idén is sok jó teljesítmény fűződik a nevéhez, a BL-döntő sem jött volna össze nélküle a Dortmundnak. Úgy érzem, már most is sokat letett az asztalra, hosszútávon pedig a világ legjobb kapusai között látom őt. Az legyen a legnagyobb gond, hogy két ilyen kapus közül kell választani.
A szövetségi kapitány, Murat Yakin valódi legenda Svájc futballjában, a selejtezők során viszont volt hullámvölgye a csapatnak, amely Izrael, Koszovó és Fehéroroszország ellen is hullajtott pontokat. Inogott ekkortájt a kispad Yakin alatt, vagy töretlen volt a bizalom iránta?
Hogy a válogatott háza táján mi az álláspont vele kapcsolatban, azt nem tudom. Sokat cikkeztek róla és a sorsáról, pláne az említett döntetlenek idején. Ha a nagy képet nézzük, én úgy gondolom, jó munkát végez, eddig teljesítette az elvárásokat. Ez az Eb viszont sorsdöntő lehet a számára, ha a legnagyobb kritikusainak is bizonyítani akar, akkor komoly eredményt kell felmutatnia.
A 2018-as vb selejtezőjében a magyar válogatott oda-vissza vereséget szenvedett Svájc ellen. A mieink azóta egyértelműen erősödtek. Hogy látod a svájci válogatottat?
Ha nem is ilyen látványosan, de a svájci válogatott is előrelépett azóta. Ezt a legjobban talán az mutatja, hogy az egyébként színvonalas honi bajnokságból egyre nehezebb meghívót kapni a nemzeti csapatba. Hiába futballozik ott is sok minőségi játékos, a keret nagy részét feltöltik a top 5 ligából érkező játékosok.
Mit tartasz Svájc legnagyobb erősségének?
Sok minőségi, technikás játékosunk van, ami az összjátékban és az egyéni megmozdulásokban is meglátszik. Nemcsak a támadók bánnak jól a labdával, a védelemben is játékintelligens, labdabiztos játékosok vannak, például a Guardiola keze alatt játszó Akanji személyében. A csapat legnagyobb fegyvere a fantáziadús, lendületes támadójáték lehet, ennek ellenére egyik ellenféllel szemben sem lesz könnyű mindezt kamatoztatni.
És hol lehet sebezhető a csapat?
Mint mondtam, a csapat jó erőkből áll és egy jó edző irányítja. Szakmailag nem is tudok kimondott hiányosságot említeni. Ha valami hátrány lehet, az a kulturális sokszínűség. A svájciak egy részének a francia, egy másiknak az olasz, megint másoknak pedig a német az anyanyelve, ami néha megnehezíti a gördülékeny kommunikációt.
Ez a jelenség viszont régóta a kulturális „alapfelállás” része a svájci nép esetében, nem?
Igen, néha érződik is egy kis rivalizálás a más anyanyelvet beszélők között. Semmi komolyra nem kell gondolni, Svájc minden téren egy harmonikus és békés ország, ugyanakkor azt veszem észre, hogy az „egy csoportba tartozók” érhető módon jobban összezárnak, és közben össze-össszemérik magukat a másik csoportokkal, nem mindig teljes az egység. Nem gondolom, hogy ez komoly kockázatot jelentene a válogatott esetében, de ha már a kritikus pontokról beszéltünk, ez az egyetlen, amit el tudok képzelni.
Svájc és Magyarország mellett Németország és Skócia teszi teljessé az A-csoportot. Sejtem a választ, de kiket vársz a továbbjutó helyekre?
Jól sejted (– nevet). Svájciként természetesen a hazámat mondom elsőként, és mint ottani légiós, a másik továbbjutó helyen Magyarországnak örülnék a legjobban. Azt gondolom, ez egyáltalán nem is lehetetlen forgatókönyv. Svájc esetében bízom abban a minőségben, amiről korábban beszéltem. A magyarokat pedig szintén erős csapatnak tartom. Úgy látom – bár nekik is vannak jó egyéniségeik – a ti csapatotok ereje abban az egységességben rejlik, amit már évek óta mutatnak a különböző sorozatokban.
A két csapat közül melyik juthat messzebb a tornán?
Nehéz megmondani, az első meccs, amit egymással vív a két csapat, meghatározó lesz e téren. Nem őrültség azt mondani, hogy akár Svájc, akár Magyarország képes lehet arra, hogy a negyeddöntőbe jusson. Mint tudjuk, a futballban bármi megtörténhet, úgyhogy azt tippelem, hogy az egymás elleni meccs győztese bejut a legjobb nyolc közé.
Kipróbálnád a sportfogadást? A legjobb helyen jársz! (x)
