Találkozás a magyar játékvezetők főnökével
Még az NB I új idényének rajtja előtt találkozott a sajtó munkatársaival Hanacsek Attila. A Magyar Labdarúgó Szövetség Játékvezetői Bizottságának első embere az NB1.hu-t is meghívta a háttérbeszélgetésre, amelynek fő célja az új idény átbeszélése volt játékvezetői szempontból. Meglepő módon nem a VAR volt a középpontban, de a mögöttünk hagyott szezonra visszatekintve azért a videóbíró is szóba került. Ezáltal Hanacsek Attila feltárta, mi vezetett addig a döntésig, ami jelentősen befolyásolta a kieső Honvéd (és ezáltal a bennmaradó Fehérvár) sorsát.
Az előző szezon néhány érdekes adata
A játékvezetők ténykedését tízes skálán osztályozzák az ellenőrök. Ezen értékelések alapján 91,2 százalékban „eredményesen” vezették a meccseket a hét országos bajnokság 2089 meccsén, az „eredménytelen” teljesítmények pedig 4,3 százalékra rúgtak csupán a tavalyi 5 helyett. Az NB I-ben működő játékvezetők 8,5 vagy afeletti ellenőri osztályzatainak száma 94 (kilencvennégy) százalékban nőtt – tizennyolcról harmincötre.
Hanacsek Attila elmondása szerint tizenhét súlyos hiba történt (tíz a VAR miatt), ami az eddigi legkevesebb az NB I történetében. Az utolsó videóbíró nélküli szezonban ez a szám hatvan volt.
Súlyos hibák hat százalékban történtek. Figyelemre méltó, hogy amíg az NB III-ban 26,4 százalékkal nőtt ezek száma, addig az NB II-ben 43 százalékkal csökkent – VAR nélkül.
A VAR-beavatkozások száma harminc százalékkal csökkent a tavalyihoz képest (a Honvéd szurkolói plusz egy darabnak biztos örültek volna), az úgynevezett hosszú ellenőrzések számát pedig majdnem megfelezték: ez a szám negyvenhárom, százalékban mérve.
Hanacsek Attila egyébként nem győzte hangsúlyozni, hogy a játékvezetőknél minden hibának súlyos következményei lehetnek, legyen szó visszasorolásról vagy a profi játékvezetők esetében jelentős összegű pénzbüntetésről.
A beszélgetés során felmerült a kérdés, hogy miért nincs magyar tagja a nemzetközi játékvezetői elitnek. Igaz, egy-két játékvezetőnek erre most van reális esélye, a vezető részben magára vállalta a felelősséget, miszerint erősebb lobbitevékenységre is szükség van. De megjegyezte, hogy nagyjából ötszázan pályáznak harmincegy helyre, sok más ország is hasonló cipőben jár.
A végső kegyelemdöfés a Honvédnak
Arról, hogy miként működik a VAR, többek között ebben a cikkünkben is írtunk. A lényeg: bár mindig a játékvezető dönt, a videóbíró automatikusan ellenőriz minden lehetséges és valós gólt, és ami a Puskás Akadémia-Honvéd bajnoki esetében fontos: ugyanez történik a büntetőszituációknál is. Szolnoki Roland kezezését is vizsgálta a VAR-kocsi stábja, vagyis a videóbíró és asszisztense, valamint az operátor – utóbbi személy a létező legjobb kameraállást próbálja keresni a vizsgálat során. A Puskás-Honvéd meccs esetében Vad II István játékvezető a helyszínen nem látott kezezést, és végül ki sem ment megnézni az esetet, dacára annak, hogy volt perdöntő felvétel; és (minden ilyen eset) sokkal inkább az Iványi Zoltán vezette VAR-kocsiban ülő csapat felelőssége, mint a pályán tizedmásodperc alatt határozó bíróé. Nem mentség, sőt! De a tények kedvéért megjegyezhetjük, hogy a játékvezető a felcsútiak javára sem ítélt meg egy jogos gólt az első félidőben.
A hétvégi bajnoki fordulóban, az Újpest-Fehérvár mérkőzésen szintén a VAR-kocsiban ülők szava lehetett a döntő Csoboth Kevin kiállításánál, mert úgy érezhették, hogy egyértelmű bizonyítékuk van a kiálllítás szükségességére, amit a játékvezető, Karakó Ferenc elfogadott, és felmutatta a piros lapot az Újpest támadójának. Túlzott erőbevetés alkalmazása történhetett az újpesti támadó részéről, ami azt jelenti, hogy a játékos túllépi a szükséges erőbevetést és/vagy veszélyezteti ellenfele biztonságát. A vétkes játékost ilyenkor ki kell állítani.
Tisztelet
Az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) iránymutatást tett közzé azért – a sportág kedvezőbb megítélése mellett -, hogy a labdarúgás résztvevői megadják egymásnak a kölcsönös tiszteletet. A szabályok ugyan nem változtak, de az UEFA felhívta a tagszövetségek, így az MLSZ figyelmét is arra, hogy tiszteletlen, fenyegető, sportszerűtlen viselkedés esetén ne maradjon el a sárga lap kiosztása a vétkesnek, legyen szó akár játékosról vagy adott csapat technikai zónájában helyet foglaló bármelyik személyről. Az éppen Budapesten lejátszott EL-döntőt hozták fel negatív példaként, amikor az AS Roma vezetőedzője, José Mourinho eszközként tekintett a játékvezetők becsmérésére, ami a sportszerűtlenségen túlmutatva akár biztonsági kockázatot is jelenthet az európai szövetség szerint – Budapesten ez is bekövetkezett a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren, ahol szurkolók inzultálták Anthony Taylort, a finálé játékvezetőjét.
Anthony Taylor, the referee of the Europa League final, was attacked by Roma supporters at Budapest airport. 🧐
Shocking. 😠
— Football Tweet ⚽ (@Football__Tweet) June 1, 2023
Kezezés értelmezése
Az egyik legvitatottabb szabály értelmezése – a les mellett – a kezezés megítélése. Az UEFA most ezen a téren is új útmutatást adott a fegyelmezés és a szankció tekintetében egyaránt. Az új szezontól a játékos testéről a nem természetes helyzetben tartott karjára pattanó labdát, vagy a saját csapattársáról a nem természetes helyzetben tartott karra pattanó labdát nem fogják kezezéses szabálytalanságnak minősíteni a bírók. A kapura lövéseknél történő kezezéses szabálytalanságoknál a sárga lapos figyelmeztetések sem lesznek feltétlenül szükségesek.
Az UEFA iránymutatása ezen a linken elolvasható, itt pedig elérhetőek a legmagasabb szabályalkotó testület, az IFAB új szabálymódosításai.
Tedd meg első befizetésed, vedd igénybe a 100%-os bónuszt, és fogadj a kedvenc csapatodra vagy sporteseményeidre! (x)
