A rutinos labdarúgó elmondta, mekkora tettnek tartja az FTC elleni döntetlent.
A válogatott szünet után a hétvégén folytatódik a küzdelem az NB I-ben. A tizedik forduló egyik legérdekesebb mérkőzésének a DVSC-Fehérvár FC rangadó ígérkezik. A csapatok ellentétes formában várhatják a vasárnap 15.30-kor induló meccset, ugyanis a Loki a legutóbbi négy fellépésén mindössze egy ponttal gazdagodott, míg a Vidi az előző három összecsapásán nem kapott ki, a begyűjthető kilenc egységből hetet megszerzett. A hajdúsági együttes egyik legrutinosabb tagja, Varga József abban bízik, hogy a Fejér vármegyeiek ellen kimásznak a gödörből. A magyar válogatottban harmincnégy összecsapáson szereplő középpályás az NB1.hu-nak felelevenítette a székesfehérvári emlékeit, emellett az apaszerep is szóba jött.
– Az előző játéknapon a Ferencváros otthonában 2-2-es döntetlent játszottatok. Mekkora tettnek tartod a pontszerzést?
– Annak fényében, hogy az ezt megelőző három találkozón vereséget szenvedtünk, elégedettek lehetünk. Két elkerülhető gólt kaptunk, de szerencsére sikerült eltüntetnünk a hátrányunkat. Azt gondolom, kis szerencsével akár a fordítás is összejöhetett volna, ám arra építhetünk, hogy így visszajöttünk a meccsbe. Az önbizalmunknak mindenképpen jót tett ez az eredmény.
– Legutóbb szeptember elején nyertetek a bajnokságban. Mi lehet az oka a megtorpanásnak?
– Sok sérülés nehezítette az életünket, gyakorlatilag egyszer sem tudtunk egymást következő két mérkőzésen ugyanazzal a kezdővel felállni, de erre nem szeretnék semmit sem fogni. Sajnos mindegyik összecsapáson adtunk egy félidőnyi előnyt az ellenfelünknek. Az Újpest ellen azt éreztem, hogy tíz emberrel is reális esélyünk volt a győzelemre, mégsem éltünk a sansszal. Nem titok, a rosszabb sorozat kicsit megfogta a csapatot. A mostani stábbal korábban még zsinórban kétszer sem kaptunk ki, így most ez egy új szituáció. Szeretnénk visszatérni arra az útra, amelyen az előző szezonban vagy a mostani idény elején jártunk. Ehhez a védelmünket kell stabilizálni, ugyanis elöl megvan az a minőség, amelynek köszönhetően kialakítjuk a helyzeteket, és ezekből pedig jönnek a gólok.
– A pauza során hogy alakult a programotok?
– A Fradi otthonában megvívott bajnoki után kaptunk két szabadnapot, aztán kemény edzések vártak ránk, mivel szerettük volna megőrizni a fizikális állapotunkat. Ezen a héten pedig már a Vidi elleni összecsapásra összpontosítunk. Szerintem megfelelően használtuk fel ezt az időszakot. Külön öröm, hogy páran visszatértek a sérülésükből.
– Milyen mérkőzésre számítasz vasárnap?
– Minden vetélytársunkat, így természetesen a Vidit is tiszteljük, ennek ellenére nyerni szeretnénk. Sok múlik azon, hogy megyünk majd bele a találkozóba. Amennyiben hátul stabilak maradunk, jó esélyünk lehet a három pont begyűjtésére. A fehérváriaknak az előző idény és a mostani szezon eleje sem úgy sikerült, ahogy remélték, de úgy fest, hogy kiegyenesedtek. Azt nem nekem kell meghatároznom, hogy melyik lehet az igazi arcuk, de játékban és tudatosságban egyértelműen a bajnokság élmezőnyébe tartoznak.
– Speciális meccs előtt állsz, mivel 2016 és 2018 között a székesfehérvári együttest erősítetted.
– Nem volt ez egy nagyon hosszú időszak, ennek ellenére szép emlékekkel gazdagodtam. Az első szezonban a bajnoki döntőnek beillő meccset elveszítettük a Honvéd ellen, így akkor lecsúsztunk az aranyéremről, de egy év múlva az első helyen végeztünk, emellett az Európa-ligában bejutottunk a csoportkörbe. Sok idő telt el a távozásom óta, így nem dolgoznak bennem extra érzések.
– Az előző idényben bronzérmet szereztetek az NB I-ben. Idén mi a célotok?
– A harmadik hellyel magasra tettük a lécet. Visszagondolva arra, hogy indult a szezon, óriási eredményt értünk el, a sok munka kifizetődött. Konkrét helyezésről nem szeretnék beszélni, de azt elmondhatom, hogy újra az élmezőnyben akarunk zárni. Jelenleg a Ferencváros áll a legmagasabb szinten, mi azért dolgozunk, hogy minél jobban megközelítsük a Fradit. Tudatosan építkezünk, ami bizakodásra ad okot. A gyengébb sorozatunk miatt nem kell a kardunkba dőlni, nagyon kiegyenlített a mezőny, egy jó szériával sokat lehet előrelépni.
– A bajnokság mostani kiírásában eddig csupán három meccsen jutottál szóhoz.
– Helyén kezelem a dolgot, nem duzzogok emiatt. 35 éves vagyok, vagyis nem számítok már fiatalnak, el kell fogadni, hogy az ifjú játékosok egyre több szerephez jutnak. Ha tíz percet kapok, akkor ennyi idő alatt bizonyítok. Továbbá az öltözőben próbálok segíteni a csapatnak. A nyáron egyébként a vezetőség meghosszabbította a szerződésemet, aminek nagyon örültem.
– Májusban édesapa lettél. Belián érkezése mennyire változtatta meg az életeteket?
– Abból a szempontból teljesen, hogy immáron ő a legfontosabb nekünk. Nem panaszkodhatunk, szerencsére nyugodt gyerek, csak ritkán sír, emiatt kellő időt fordíthatunk a pihenésre. Ha egyszer úgy döntene, hogy ő is futballista akar lenni, mindenben támogatnám, ám ez még természetesen a jövő zenéje.
Próbáld ki nálunk a sportfogadást! (x)
