nb1.hu

A háború borzalmaitól, a magyarrá váláson át a visszavonulásig – beszélgetés Nikolics Nemanjával

Székesfehérváron, a MOL Aréna Sóstó VIP-termében, a családja, menedzserei, a Vidi sajtóosztályának tagjai, illetve néhány meghívott újságíró társaságában jelentette be vasárnap délelőtt a visszavonulását Nikolics Nemanja. A 43-szoros magyar válogatott támadóval, aki egyébként ötszörös gólkirály és imádott klubjának, a Videotonnak is a legjobb gólvágója, a hivatalos bejelentése után beszélgettünk.

Ez volt az eddigi legnehezebb döntésed?
Igen! Tizennyolc évnyi pályafutásom alatt sok döntést kellett meghoznom, azok sem voltak egyszerűek. Most viszont el kellett engednem egy olyan dolgot, amit nagy alázattal és szeretettel csináltam. Viszont eljött a pillanat, amikor mindennek vége lett, mert át kell adjam a helyemet. Fizikailag még éreznék magamban két évet, de azt nem tudom, hogy hol. Ahhoz, hogy ez a két év megtörténjen, feltehetően ki kellett volna mennem megint külföldre. Mikor visszajöttem az Egyesült Államokból, akkor úgy voltam vele, hogy a Vidiből szeretnék visszavonulni és nem másik magyar csapatban játszani.

Nem lenne korrekt, ha itt maradnék Magyarországon csak azért focizni, hogy focizzak. Próbáltam sokszor átgondolni és átrágni a dolgokat.

Úgy gondolom, hogy a legjobb döntést hoztam meg. Harmincöt éves vagyok, átadom a helyem a fiataloknak, de attól még büszkén ülök itt. Rettentő sok élménnyel lettem gazdagabb, az utazásom során nagyszerű emberekkel ismerkedtem meg. Minden másodpercét élveztem.

Fehérvár FC

Láttad a videókat Zlatan Ibrahimovic búcsújáról?
Igen, nagyon megható pillanatok voltak.

Nem hiányzik, hogy nincsenek itt a Vidi-szurkolók, hogy nem a pályán vagy a kedvenc csapatod mezében a társaiddal, ráadásul megkapod a fanatikusoktól azt az elismerést, amit megérdemelsz?
Az volt a vágyam, hogy a Vidiből vonuljak vissza. Néha viszont a dolgok nem úgy történnek meg, ahogy azt az ember szeretné. Ettől függetlenül most is mellettem volt az a nyolc ember, akik jóban és rosszban is végig kitartottak mellettem. Akkor is mellettem voltak, amikor senki nem bízott bennem. Ebből a szempontból tehát nincsen hiányérzetem, mert mindegyik nap végén ez a legfontosabb. Erre nagyon büszke vagyok. Nem adatik meg mindenkinek a lehetőség arra, hogy az egész stadion őt ünnepelje, amikor visszavonul. Visszavonultatták a mezemet, ami kevés magyar játékosnak adatott meg. Erre is nagyon büszke vagyok, nagyon érzelmes pillanat volt a számomra. Fontos ismét kihangsúlyoznom, hogy nincsen hiányérzetem. Meghoztam a döntésemet, ami a legjobb a számomra és ami ennél is sokkal fontosabb, hogy a családom számára is.

Melyik korábbi csapatodnak a városában élnél a legszívesebben és miért? Azt, hogy Székesfehérvár, nem ér mondanod…
Ha nem Székesfehérvár, akkor Chicago!

Fehérvár FC

Miért?
Mert totál más város, hatalmas lehetőségek vannak ott. Nagyon élveztük ott az életet a pályán kívül is. Sok helyre elutaztunk, nagyon sok látnivaló van. Pörög az élet ezerrel, de negatív volt nagyon, hogy a rokonaink és a barátaink nagyon messze voltak tőlünk. Volt rá lehetőség, hogy ottmaradjunk még két évet és utána térjünk haza Székesfehérvárra, mert mindig is az volt a terv, hogy itt fogunk letelepedni. Éltem Varsóban is, ami az egyik legszebb város Európában. Chicago viszont a világ egyik legszebbje. Volt még lehetőségem Isztambulban is lakni, ami szintén gyönyörű. Amikor a családom kijött hozzám pár napra, ők is nagyon szerették. Lárnaka is álomhely, de mindezektől függetlenül Chicagót választom. Lehet azért is, mert a harmadik gyermekem, Nia ott született és ha ránézek, sokszor jut eszembe Chicago. Varsóban gyönyörű és hatalmas dolgok történtek velem a pályán, de a gyermekem a gyermekem. Tijana és Marko egyébként Fehérváron születtek.

Ki az a volt csapattársaid közül, akivel újra együtt fociznál és ki az, akivel sajnálod, hogy soha nem szerepelhettél egy csapatban?
Huh! Ez egy jó kérdés… Az igazság az, hogy tizennyolc évnyi pályafutás után nehéz egyvalakit megnevezni, akivel már voltam egy csapatban. Az biztos, hogy a Vidiből Nikola Mitrovics és a KisKokó voltak azok, akiket szerettem, ha mögöttem vannak a pályán. Mitroviccsal csukott szemekkel is megértettük egymást. Olyan poszton volt, hogy nagyon sokat függött tőle a játékom, mert onnan jöttek a labdák, de ismétlem, akkor is megértettük egymást, amikor nem is volt közöttünk szemkontaktus. A Chicagóból Nico Gaitán volt a legjobb. Nem sokat játszottunk együtt, de eszméletlen jó játékos, fantasztikus tízes. Elképesztően lát a pályán, minden csatárnak csak kívánni tudom, hogy egy ilyen futballista legyen mögötte. Azok közül, akivel nem játszhattam együtt, David Villa az, akivel nagyon jó lett volna, ha mellettem van. Nagyszerű ütemekben lépett be a területekbe, egy az egyben a kapussal szemben az egyik legjobb volt a világon. Tőle nagyon sokat tanulhattam volna.

Melyik volt az álmaid csapata, amikor Zentán elkezdtél focizni?
A Barcelona! Méghozzá Ronaldo miatt.

Mi az, amit másképpen csinálnál a pályafutásodban, ha megtehetnéd?
Gondolkoztam már ezen, de tényleg nem csinálnék semmit másképpen. Boldog vagyok azért, ami történt velem és arra, ahogyan elértem. Nagyon büszke vagyok arra, ahogyan kezeltem a jó vagy a rossz pillanatokat. De arra is az vagyok, hogy végig kitartottam amellett a kis Niko mellett, aki voltam, amikor elkezdtem focizni. Megtartottam a prioritásokat, hogy gólokkal segítsem a csapataimat, hogy boldog legyek és élvezzem a játékot. Azt gondolom, végig sikerült ezeknek megfelelően teljesítenem. Szerepeltem a BL-ben, az El-ben, a Konferencia-ligában, két Eb-n voltam a magyar válogatottal. A legnagyobb álmom az volt, hogy világbajnokságon is játszom, de ez sajnos nem jött össze. Viszont remélem, a következő vb-n, a helyszínen tudok majd szurkolni a nemzeti csapatunknak, hiszen az Egyesült Államokban is lesznek majd mérkőzések.

Ha szurkolóként segíthetném Magyarországot, az is akkora élmény lenne a számomra, mintha a pályán lennék.

Nagyon szorítok a csapatnak, hogy kijusson a következő világbajnokságra, mert megérdemelné. A történetem így kerek. Gólok, gólkirályi címek, európai kupasorozatok és a két felejthetetlen Európa-bajnokság a magyar válogatott tagjaként. A legbüszkébb arra vagyok, hogy a foci miatt megismertem a feleségemet, aki megajándékozott három csodálatos gyermekkel. Ők a legfontosabbak a világon!

A válogatottban mi volt a legfontosabb a számodra a meccseken és csatárok álmain, a gólokon kívül?
A tisztelet! Attól függetlenül, hogy Szerbiában születtem, messze voltam attól 18 évesen, amikor Magyarországra kerültem, hogy a nemzeti csapat tagja lehessek. Nem is voltam még magyar állampolgár. Évről évre viszont rúgtam a gólokat. Anyukám vajdasági magyar, akárcsak a nagypapám és a nagymamám. Anyukám nagyon büszke volt rám, utána az apukám is az lett, mert ettől az országtól kaptam meg a lehetőséget arra, hogy megmutassam, mire vagyok képes. Példát akartam mutatni, mert megtiszteltek azzal, hogy részese tudok lenni Magyarországnak. Emiatt van az, hogy nagyobbak az elvárásaim a külföldi játékosokkal szemben, mert én is az voltam, amikor idekerültem. Nagyon meg kellett harcolnom a helyemért. Most viszont azt látom, hogy nekik sokkal könnyebb, mert sokkal hamarabb kapják meg a lehetőséget. Az volt a legfontosabb, hogy képviselhettem Magyarországot és így esélyem nyílt arra, hogy megfelelő teljesítménnyel hozzájárulhatok a magyar emberek boldogságához. Ha egy percig vagy a pályán címeres mezben, akkor egy percig vagy, ha húszig, akkor húszig. Mindig ez motivált!

Pincében kellett bujkálnod, amikor a Balkánon kitört a legutóbbi háború. A balkáni futballistákról elterjedt, hogy a hozzáállásukat az edzésekhez és a mérkőzésekhez nagyban befolyásolja, hogy min mentek keresztül.
Majdnem mindenhol vannak és megállják a helyüket. A balkániak mentálisan nagyon erősek. Nem volt egyszerű az élet, nagyon kemény volt a gyerekkor. Nehéz elmondani pár percben, hogy mik történtek és hogyan éltük át. Nagyon kemény pillanatok voltak, sokat erősödtem miattuk. A háború utáni pillanatok sem voltak könnyűek, sokat görcsöltem miattuk. Gondolatok cikáztak a fejemben, sok dolgot nem értettem, hogy miért következett be, mert még gyerek voltak. Viszont minden emlék megmaradt, amiknek köszönhetően olyan lesz a hozzáállásod, hogy bármi is akadályozza az utadat, képes vagy arra, hogy leküzdjed az akadályokat. Amikor tizennyolc évesen Magyarországra kerültem, egyedül voltam, de lépésről lépésre próbáltam megoldani minden helyzetet.

Az a plusz hajtott, ami másokban lehet, hogy itt nem volt meg. Vágytam a lehetőségre, amitől nagyon messze voltam kicsiként. Amikor megkaptam, akkor meg nem akartam hibázni, mert úgy voltam vele, hogy lehet, még egyszer már nem lesz alkalmam élni vele.

Miután bizonyíthattam az NB I-ben, még gyorsabban kellett tanulnom és fejlődnöm, mert nagyon gyorsan kellett megállnom a helyemet. Saját magamat adtam mindig, de nem arra vagyok a legbüszkébb, hogy a legtöbb gólt én szereztem a Vidi-játékosok közül, nem is azért akartam ezt elérni, hogy utána ezzel hencegjek. Az igazság az, hogy a nyolcvanas és a kilencvenes években is voltak itt olyan játékosok, akik jobbak voltak, mint én lettem. Amikor itt futballoztam, voltak olyan csapattársaim, akik jobb minőséget képviseltek nálam a pályán. Ha viszont a mentalitás oldaláról közelítjük meg a dolgokat, akkor kijelenthetem, hogy én hoztam meg a legnagyobb áldozatot, én mentem keresztül a legkeményebb dolgokon és ezek miatt én akartam a legjobban a sikert. Kész voltam bármit megtenni azért, hogy elérjem azt, amit elértem, legfőképpen a Vidinél.

Régóta ismerlek, soha egy pillanatra nem jutott az eszembe, hogy nem futballistának kellett volna lenned. Most sem látom magam előtt, hogy kiszakadj a labdarúgás bűvköréből, hiszen sportigazgató képzésre jelentkeztél. El tudod képzelni, hogy egyszer ne a foci körül teljenek a mindennapjaid?
El tudom. Mégpedig azért, mert soha nem tudod, hogy mit hozhat az élet. Hiába vannak terveid most, nem mindegy, hogy milyen ajánlatokat kapsz, milyen lehetőségeid lehetnek, mi lesz a te feladatod. Ha meghallgattad az ajánlatot, akkor meg kell hoznod egy döntést. Az, hogy sportigazgató szeretnék lenni, az egy terv, egy irány. Mindent elkövetek azért, hogy minél többet megtanuljak a szakmáról és ha megkapom a lehetőséget, akkor sikeres legyek. De ez nem jelenti azt, hogy bárhol elvállalnám. Mert mi van akkor, ha ehhez megint el kellene szakadnom a családomtól? A focit azért hagytam abba, hogy velük legyek. Egy év múlva nem fogom őket újra elhagyni azért, hogy legyen munkám. Összetett a dolog, ezért nem is szeretnék még többet elárulni a jövőmről, mert nem tudhatom biztosan, hogy mit hoz majd. Ha befogadnak a suliba, akkor az a feladatom, hogy a legtöbbet tanuljam meg, álljam meg a helyemet. Ha negatív választ kapok, akkor a családom mellett leszek, de ellátogatott azokhoz a csapatokhoz, melyeknél fociztam, igyekszem minél szélesebb kapcsolatrendszert kiépíteni. Készen kell állnom mindenre, ha megkapom a lehetőséget. Szeretném visszaadni a magyar focinak azt a törődést, amit kaptam tőle, de már nem a pályán, hanem azon kívül. Amikor fociztam, egy rendszer, egy csapat tagja voltam. Ha sportigazgató leszek, akkor nem arra fogok gondolni, hogy majd egyedül megoldok mindent, mert ez hatalmas hiba lenne. Olyan embereket kell majd találnom magam mellé, akik lojálisak, motiváltak, akik éhesek a sikerre, képesek fejleszteni magukat. Egy ember nem elég arra, hogy egy projektet végigvigyen. A pályán sem elég, azon kívül sem. Ebben gondolkozom.

NÉVJEGY
NIKOLICS NEMANJA

Született: 1987. december 31., Zenta

KLUBJAI PROFIKÉNT

Barcsi SC (2006–2007), Kaposvölgye VSC (2007), Kaposvári Rákóczi (2008–2009), Videoton FC (2010–2015), Legia Warszawa (2015–2016), Chicago Fire (2017–2019), Mol Fehérvár (2020–2022), Pendikspor (2022), AEK Larnaka (2023)

KIEMELKEDŐ SIKEREI

2x magyar bajnok (2011, 2015), magyar Szuperkupa-győztes (2011), magyar Ligakupa-győztes (2011), 2x lengyel bajnok (2016, 2017), Lengyel Kupa-győztes (2016), Bajnokok Ligája-csoportkör (2016), Európa-liga-csoportkör (2012), kétszeres Európa-bajnoki részvevő (2016, 2021)

Egyéni díjak

3x magyar gólkirály (2010, 2014, 2015), lengyel gólkirály (2016), amerikai gólkirály (2017), Az év magyar labdarúgója (2017), Magyar Aranylabda (2017), A legtöbb gól tétmérkőzésen a Vidi történetében, A legtöbb NB I-es gól a Vidi történetében, A legtöbb Magyar Kupa-gól a Vidi történetében

VÁLOGATOTTSÁG/GÓL

43/9

Tedd meg első befizetésed, és legyen tiéd az akár 50.000 Ft értékű sportfogadási bónusz! (x)

Megosztás:
Kapcsolódó hírek
DVSC
DVTK
ETO FC Győr
Ferencvárosi TC
Kecskeméti TE
Fehérvár FC
MTK Budapest
Nyíregyháza Spartacus FC
Paksi FC
Puskás Akadémia FC
Újpest FC
ZTE FC